LFG.HU

Herbie
ismertetőCimkek

Valahol a Múmia és a Blade tájékán új trend született az akció-horrorfilmek világában. E két film sikerét és minőségét azonban egyik követőnek sem sikerült megközelítenie, és Len Wiseman Underworldje is csak néhány felszínes dolog miatt említésre méltó: hangulatos budapesti helyszínek, a vérfarkasok és vámpírok kissé World of Darknessre hajazó világa, valamint Kate Beckinsale lakkszerkóba bújtatott idomai végett.

Maga a történet nem érdemel sok szót: a vámpírok és a vérfarkasok évszázadok óta dúló háborúja egyre véresebb és könyörtelenebb lesz, a vámpírok napjainkra ezüsttöltényű automata pisztolyokkal vadásznak, a vérfarkasok pedig UV-ben foszforeszkáló golyókkal lőnek vissza. A kardok, karmok fakarók és egyéb misztikus kellékek helyét a géppuskák, pisztolyok és a lobbanó bőrkabátok vették át.

Ebben a könyörtelen világban Halálosztó a szépséges vámpírhölgy, Selene, aki szemet vet egy halandó ifjúra, akivel először egy metrómegállóban zajló lövöldözés közben találkozik össze, és a város vérfarkas populációja nagyon akar tőle valamit. Ahogy kibontakozik a fiú sorsa és kerül egyre közelebb a vérfarkasok világához, annál inkább hajlik egy dark-gótikus “Rómeó és Júlia” felé a veszett lövöldözések között megbúvó történet. A dekadensnek szánt atmoszféra inkább unalmasan pozőr, a dráma pedig egyszerű elemekből építkezik, ahol már az is nehézséget okoz, hogy a néző észrevegye a főszereplők közé szőni szánt szerelmet.

Valahol látszik a filmen, hogy az alapötlet ígéretes volt, csupán a megvalósítás során nem sikerült kihozni belőle a benne rejlő potenciált – valószínűleg meghaladta az írók képességeit. A történetet ketten jegyzik, egyikük maga a rendező, Wiseman (Beckinsale vőlegénye), másikuk pedig Kevin Grevioux, foglalkozását tekintve kaszkadőr (amúgy böszme nagy fekete vérfarkasként mellékszereplő is a történetben). Az akciójelenetek (különösen a film első 10 perce) miatt éppen ezért nem is lehet okunk panaszra – csöppet sem eredetiek ugyan, de a kivitelezés profi, és némileg még a történetet is előbbre viszik.

Akik ismerik a vonatkozó horror és fantasy irodalmat, filmeket és szerepjátékokat, azoknak viszont számos dolog ismerős lehet – ámbár újat, érdekeset ne várjunk. Mint ismeretes, a film bemutatója kapcsán némi botrány is támadt az ötlet eredeti gazdáját illetően, bár a filmet látva talán alaptalanul. A vámpírok és vérfarkasok eredetmítosza az érdekes és a nevetséges határán egyensúlyozik, a film második felében kibontakozó ősi viszályok pedig kidolgozottság híján elég ingatagnak tűnnek. Ezeknél csak egy fokkal tűnik ígéretesebbnek az öreg vámpírok intrikája, amiben talán a legtöbb kiaknázatlan potenciál rejlik a filmben.

Ami viszont zavaró lehet egy hazánkfia számára, az a budapesti helyszínek felhasználása: az örökös éjszaka, folyamatosan szakadó eső közepette egyszerű díszletekké és hátterekké válnak, funkciójuk kevés, egyediségük elsikkad, dimenziót nem kölcsönöznek a filmnek, az atmoszférát pedig a fényképezés adja. Ezért kár volt Budapestre jönniük, az ilyen helyszíneket tipikusan stúdiókban szokták felépíteni pozdorjából és gipszből. Ehhez képest pazar belső díszleteket készítettek az ősvámpírok alvócsarnokához, illetve a végső leszámolás helyszínéül szolgáló kazamata-rendszerhez.

Underworld; 2003.
gyártó: Screen Gems/Lakeshore
forgalmazó: SPI
bemutató: 2004. április 22.
rendezte: Len Wiseman
forgatókönyv: Wiseman, Kevin Grevioux és Danny McBride története alapján McBride
fényképezte: Tony Pierce-Roberts
zene: Paul Haslinger
121 perc

szereplők:
Selene — Kate Beckinsale
Michael — Scott Speedman
Lucian — Michael Sheen
Kraven — Shane Brolly
Viktor — Bill Nighty
Erika — Sophia Myles

Színészi játékról szintén nem beszélhetünk, a karakterek elég sablonosak ahhoz, hogy bárki eljátszhassa őket, tehát a színészek tehetségéről nem tudtunk meg sokat. A videoklipes stílusnak köszönhetően csak a látványban gyönyörködhetünk (Görög Zita esetében pedig kizárólag csak abban, ugyanis a szigorú amerikai szakszervezeti/céhtörvények miatt, aki nem tagja a Screen Actors Guildnek, annak nem lehet beszélő szerepe egy amerikai filmben), egyedül talán a fővámpírt alakító Bill Nighty igyekszik tekintélyt és mélységet csempészni a figurájába, de sajnos a többi felszínes karakter között inkább tűnik affektálásnak, mint intenzív játéknak.

Mindent összevetve a film hajszállal a B-filmek fölött teljesít, köszönhetően a Múmia, a Blade és a Mátrix látványvilágából merítő akciójeleneteinek, de túl komolyan veszi magát, és semmilyen téren nem képes kiemelkedőt alkotni. A hírek szerint, bár a film közepesen teljesített a mozikban, már dolgoznak a folytatáson és trilógiává óhajtják bővíteni a történetet. Remélhetőleg a jövőben több gonddal írják meg a forgatókönyvet.

      Megjegyzés: A film magyarországi premierjére szédítően sokat kellett várni – egy ilyen trendinek szánt film sikere sokban múlik a szájhagyomány útján terjedő véleményeknek, hiszen ha van ideje elterjedni, hogy milyen a film és miről szól, jelen esetben csorbát szenvedhet a nézettsége. Ezen kívül az oly sokszor emlegetett kalózkodásnak is termékeny talajt szolgáltat. Különösen azután, hogy februárban Angliában már kereskedelmi forgalomba került az 2-es régiójú DVD. A XXI. században egy populáris film mozibemutatójával már nem célszerű ilyen sokat késni.


Kapcsolódó adatok Linkek/fórum

[http://www.nezoter.hu]
A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához