LFG.HU

diandra
ismertetőCimkek

Van Helsing doktor neve bizonyára mindenkinek ismerős, de legalábbis a vámpírtörténetek- és filmek kedvelői találkoztak már nevével. A meglett korú, elkötelezett vámpírvadász mindig is háttérbe húzódott Drakula gróf és Jonathan Harker mellett – a legemlékezetesebb talán a Drakula halott és élvezi című paródiában volt alakja -, most azonban egy egész estés filmet szenteltek neki, és ugyancsak feltupírozták az ősz hajú doktor személyét. Nevét is megváltoztatták, Abraham helyett Gabrielként mutatkozik be. El kell ismernem, Hugh Jackman ugyancsak sármos bőrszerkójában a szörnyvadász szerepében, ahogy a férfiszíveket is minden bizonnyal megdobogtatja a női főszerepben domborító Kate Beckinsale tapadós – korhűséggel köszönőviszonyban sem lévő, de rendkívül dekoratív – ruhája.

A történet mindenkinek ismerős: Erdélyben él a gonosz vérszívó, akit aktuális főhősünk elpusztítani indul. Stephen Sommersnek – személyében a forgatókönyvírót és a rendezőt is tisztelhetjük, múltját például a Múmia című film fémjelzi – azonban ennyi nem volt elég, merített a horrorirodalom egyéb klasszikusaiból is, így a párizsi Notre Dame-ot Mr. Hyde közreműködésével amortizálja Van Helsing, az erdélyi erdőben vérfarkassal kergetőzik és a nyitójelentben életre kelő Frankeinstein névtelen szörnyetege is szerephez jut a meglepő fordulatokban korántsem bővelkedő, de rendkívül látványos filmben.

Ó, a látvány! Nos, arról ódákat lehet zengeni, már a történethez képest. A havas hegycsúcsok, a komor-szép fenyőerdő, a hangulatos temető, a fényűző kastély, a zuhogó eső, a csapdosó villámok mind szemet kápráztató kivitelezésűek. Az égen-földön-vizen zajló akciójelenetek fizikának-logikának fittyet hányóan fergetegesek, a különböző szörnymaszkok pedig, ha nem is fantáziadúsak, de kétségtelenül szépen megalkotottak. Számítógépes trükkökben sincs hiány, ahogy az manapság már alapkövetelmény egy akciófilm esetében.

Igen, akciófilm – a Van Helsinget ugyan horrorfilmként hirdetik, de annak enyhén szólva gyenge. Semmiféle feszültséget nem képes generálni, félelemkeltésről ne is beszéljünk. Akciómozi ez a javából. Ennek sajnálatos következménye, hogy a párbeszédek egyszerűen unalmasak. Információértékük nulla, ráadásul szörnyen művi, amit és ahogyan kiejtenek a szájukon a szereplők – hozzáteszem: magyar szinkronnal láttam a filmet, meglehet, eredeti nyelven jobb a helyzet -, még a kevésnyi kivívott hangulatot is rögtön képesek lerombolni. Földig.

A látványnak láthatóan mindent alárendeltek, a logikára vagy legalábbis alapszintű hihetőségre nem igazán fektettek hangsúlyt. A magától kigyulladó hintó, a magas sarkú csizmában szaltózó cigányhercegnő, a toronyszobában savban tárolt ellenszer, a napfényre egyszer allergiás, máskor nappal vígan viháncoló vámpírhölgy csak néhány kiragadott példa, mert jelenet nem telhet el hasonló mozzanatok nélkül. Mindehhez a legszebb sablonok asszisztálnak, szerelmi száltól a gonosszal szemben elbukó testvéren át, a csúnya, de jólelkű szörnyetegig van itt minden, de a kellemes zene (elkövetője Alan Silvestri) és a hangos effektek nem hagyják, hogy elaludjunk. Ráadásul folyton deja vu kísért, mindent mintha már láttunk volna valahol, hol az Alien sorozat jelenetei, hol a Mátrix emberfarmja, hol a mostanában divatos horror-és kalandfilmek képei villannak eszünkbe.

Egy rendkívül zavaró dolog volt a filmben: a végéig nem derül ki, kicsoda Gabriel. Néhány szót ugyan elejtenek róla, de nem igazán meggyőző, és főleg nem érthető belőle a film tulajdonképpeni hátterét jelentő történet. Pedig talán ez az egyetlen dolog, ami csekélyke érdeklődést képes kicsiholni az egyszeri mozinézőből. Ki tudja… talán a folytatásból kiderül. Mert a folytatást minden bizonnyal nem ússzuk meg. Talán nem is baj – van potenciál ebben az ötletben, és amit Stephen Sommers a Múmiában olyan tetszetősen és humorosan valósított meg, talán újra sikerül neki a Van Helsing 2-ben.


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához