LFG.HU

Herbie
ismertetőCimkek

Robert Ludlum a hetvenes-nyolcvanas évek népszerű bestseller-írója, aki kortársaihoz, Forsythe-hoz, Clancy-hez, Follet-hez és Dale Brown-hoz hasonlóan a politikai thriller műfajában alkotott, meglepően kevés művét dolgozták föl ezidáig filmen, legtöbbje ráadásul szerény sikert aratott, vagy csak a TV-képernyőkig jutott el. Visszatérő főhőse, Jason Bourne ex-CIA ügynök történetét először 1988-ban dolgozta föl egy TV-film Richard Chamberlain-nel a főszerepben. Újkori feldolgozása, a Bourne rejtély viszont a 2002-es év egyik meglepetés sikere lett, így a stúdió előkotorta a következő részt, és nekivágott a sikerfilm folytatásának.

A 2002-es Bourne rejtély egyik újítása Matt Damon akcióhősként történt bemutatkozása volt, ami a karakterszerepek után üdítő változás volt mind Damon, mind a nézők részére. A Bourne rejtély kellő komolysággal állt a témához, nem cifrázta túl sem a megvalósítást, sem a kémfilmekre jellemző, a hihetőség határát súroló ketyeréket és akciójeleneteket. Ilyen szempontból Doug Liman, a függetlenfilmesek sorából felkapaszkodott, alapvetően vígjáték-rendező a legendás John Frankenheimer (többek közt a Ronin rendezője) nyomdokán egy precíz, jó tempójú, izgalmas thrillert varázsolt a vászonra Ludlum regényéből, egy meggyőző Matt Damon-alakítással és látványos autós üldözéssel. A siker kikövezte a folytatás útját, ilyenkor azonban némileg emelni kell a téteket, és ebből kifolyólag még látványosabb, még izgalmasabb akciókat kell produkálni.

A történet, bár a maga idejében még életképesebb lehetett, mára kissé megkopott: kiszámítható kliséken át vezet az út az alapötlettől a menetrend szerinti bonyodalmakon és üldözéseken át a végkifejletig. Bourne békésen éldegél barátnőjével (Franka Potente) egy paradicsomi szigeten, nem messze India partjaitól, miközben a világ túlsó végén, Berlinben valakik az ő ujjlenyomatát és azonosságát akarják felhasználni egy CIA-s besúgó meggyilkolásához. Az illető kompromittáló anyagokat készült volna átadni egy CIA által felügyelt találkozó során, ezért a Cég, a fiaskó után hajtóvadászatot akar rendezi Bourne után. Ezzel egyidőben Bourne ellen is merénylet készül, ami őt is kizökkenti békés életéből, így hát nekilát, hogy végrehajtsa két évvel ezelőtti ígéretét, miszerint ha bárki megpróbál utána jönni, visszatér, és egytől-egyig levadászik mindenkit.

Bourne pedig, mint azt a néző jól tudja már, nem az az ember, akinek tanácsos az útjába állni, és a film hátralevő részében ennek demonstrációját láthatjuk “egzotikus” (értsd: hollywoodi filmekben ritkán látott) kelet-európai helyszíneken. Berlin mellett a végső leszámolás színteréül szolgáló Moszkva hidegháború emlékétől terhes atmoszférájában merítkezhetünk meg Paul Greengrass rendezésében, aki két ismerős arcot is visszahoz a folytatásba: Ward Abbot (Brian Cox) veterán CIA részlegvezetőt, aki az előző rész végén frappáns módon szabadult meg a Treadstone fedőnevű művelet problémás vezetőjétől, aki Bourne kálváriáját a titkos részlegre szabadította. A másik ismerős Nicky (Julie Stiles), aki az egyetlen túlélője volt Bourne bosszúhadjáratának; az események őt is visszarángatják a történetbe, ahogy Abbot és a CIA igyekszik megállítani Bourne-t.

The Bourne Supremacy; 2004.
gyártó: Universal
forgalmazó: UIP Dunafilm
bemutató: 2004. szeptember 30.
rendezte: Paul Greengrass
forgatókönyv: Tony Gilroy
fényképezte: Oliver Wood
zene: John Powell
108 perc

szereplők:
Jason Bourne — Matt Damon
Marie — Franka Potente
Ward Abbott — Brian Cox
Nicky — Julia Stiles
Pamela Landy — Joan Allen
Kirill — Karl Urban

Greengrass elődjéhez hasonlóan két lábbal a realitások talaján vezényli le az akciójeleneteket, amit már a Bourne rejtélyben is szerethettünk, és szintén egészen minimális az olyan technológiák és megoldások előfordulása a filmben, ami miatt azt gondolhatná a néző, hogy ez a valóságban nem létezhet. Brian Cox, aki az X-Men 2 óta átvette az ügyeletes gazember szerepét pár hollywoodi produkcióban, ezúttal több szerephez jut, mint az első filmben, és Stiles is több alkalmat kap arra, hogy megvillantsa színészi képességeit – míg az első filmben óhatatlanul felmerült, miért pazarolnak a készítők egy ilyen ismert arcot ilyen mellékes, szinte “cameo” szerepre, addig itt végre értelmet nyer előző szereplése is, ámbár még mindig kevesebb szerep jut neki, mint amennyit el tudna játszani. Ki tudja, talán majd a harmadik részben…

Akárcsak elődje, ez a film is biztos kézzel, precízen elkészített, tisztes iparosmunka, a végén az előző részt felülmúló, valóban izgalmas autós üldözéssel. Bár nem emiatt kellene jól éreznünk magunkat egy filmen, a Bourne csapda tulajdonképpen nem akar sokat elérni, nem kívánja tőlünk, hogy erőltessük az agyunkat. Ebben a kategóriában mégis üdítően valóságszagú, a gravitációt és a tudományos fejlettségünket messze meghaladó, bűvészmutatványoktól elnyomott akciófilmek közepette, a James Bondon innen (amely külön műfajt képez). Talán egy új franchise van születőben? Csak így tovább.

- Herbie


Kapcsolódó adatok Linkek/fórum

[http://www.nezoter.hu]
A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához