LFG.HU

HammerTimeCafe
Pozsgay
ismertetőCimkek

Nem is olyan régen, az a megtiszteltetés ért, hogy Eric Muldoom felkért, legyek induló írói műhelyének vezető grafikusa, és szeretné, ha Ammerúnia sorozatához én készíteném a borítófestményeket. Nem sokkal később a festmény meg is született, aztán nagyon sokáig várta, hogy nyomtatásban is megjelenhessen. Nekem ez az időszak a legrémesebb, hiszen az alkotók többségének legnagyobb vágya, hogy nyilvánosság elé vigye művét. Most, hogy ezt megtehetem, szerepeljen itt egy -remélhetően sokak számára hasznos- kis írás arról, hogyan is készült a Hittel és Vassal című antológia címlapja.

A felkérés és a vázlat elkészítésének pillanatában még szervezés alatt állt az írói műhely, így nem állt készen semmilyen írásos anyag -sztori, szinopszis, szereplőleírás arról, mit is tartalmazzon a borító. Muldoom elképzelései szerint egy sötét hangulatú kép, sejtelmes kinézetű főhőssel, még sejtelmesebb ellenfelekkel, valamilyen romos környezetben, jól mutatna könyve elején. Körülbelül ennyi volt az összes információ, ami rendelkezésemre állt, de nagyon élveztem ezt a szabadságot. Hamar el is készítettem a vázlatot, ezt még papíron, ceruzával.

A folytatáshoz, már digitális technikát választottam, abból a megfontolásból, hogy sejtettem, sok változtatás lesz a képen, míg elnyeri végleges formáját, és ez a módszer a legmegfelelőbb arra, hogy ezeket a változtatásokat a lehető leggyorsabban megvalósíthassam. A könyv formátuma adott volt, így egy egyszerű szorzással kiszámíthattam a megfelelő felbontást, majd a rajzot beszkennelve már a tablet-Painter párossal dolgoztam tovább. A kiválasztott eszközök az acrylics ecsetek különböző változatai voltak.
Mint mindig, most is a háttérrel kezdtem, az eredeti vázlat-scan egy külön layerben végig ott volt a háttér előtt, hogy hozzá alakíthassam a kompozíciót.

Ezekeben a lépésekben alakul ki a fény iránya, amihez minden mást igazítani fogok a későbbiekben. Természetesen, mint a legtöbb ilyen jellegű képnél, én is csaltam a fénnyel, hiszem egy szembe helyezett fényforrás esetében a főalak gyakorlatilag teljesen sötét lenne.

Miután kialakítottam a jelzésértékű hátteret, elhelyeztem rajta néhány jelzésértékű ellenfelet is, hogy jobban átérezhető legyen a hangulat. Az ég, a rom és az ellenfelek külön-külön layereken helyezkedtek el, hogy egymáshoz képest is módosítani tudjam őket.

Miután kezdett kialakulni (belső)szemeim előtt a végleges kép hangulata, bár még nagyon messze voltam a háttér befejezésétől, szokásommal ellentétben belerondítottam néhány színnel a főhősbe is, hogy író barátaim számára is érthető legyen a kép, amit szerettem volna végre elküldeni véleményezésre, hogy haladhatok-e ezen a csapáson, vagy váltsak valahol irányt.

Az alak kitöltése azért volt hasznos, mert végre kikapcsolhattam a ceruzavázlat layert, amit a folytatáshoz már nem is használtam. A főalak festéséhez ismét új layert használtam.

A fenti kép már az írók véleményeinek hatására módosult tovább. Első lépésben eltüntettem a magasabb tornyokat,

majd az arcot fordítottam félig szembe, miközben hátrahajtottam az alak csuklyáját.

Következő lépésben részletesebb ellenfeleket rajzoltam, majd másolgattam a képre,

de ez az elképzelés gyorsan módosult, mert az újabb véleményezések után magasabb oszlopok, visszafordított, csuklyás fej és távolabbi, sejtelmesebb ellenfelek kerültek a képre.

Miután véglegesedni látszott az elképzelés a kompozícióról, az alakról és az ellenfelekről, a részletek kidolgozásának álltam neki, első lépésben a főalak öltözékét és a kardját kezdtem finomítani.

Hogy ne legyen teljesen fekete az alak hasa és a lába, egyre több részletet találtam ki a páncélra.

Ahogy alakult a kép, az az ötletem támadt, hogy jobban kiemelem a főalakot a háttérből, ehhez egy picit módosítottam a romokon, ezt az ötletet az írói csapat is támogatta.

Miután a főalak egyre jobban kezdett kialakulni, visszanyúltam picit a háttérhez, hogy megígazítsak néhány árnyékot és fényvisszaverődést, több részletet adva ezzel a romoknak is.

Időközben hiányérzetem támadt, egy igazi kalandor nem indul el mindenféle felszerelés, lógó bigyuszok és egyéb kiegészítők nélkül, elkezdtem hát teleaggatni a hőst, mindennel, ami eszembe jutott.

De ha már a hősön lóg minden, a romok se maradjanak futónövények nélkül, újra visszatértem a rom-layerhez és kertészkedtem egy kicsit. És hogy a bennem élő gonoszt is élni hagyjam, leromboltam egy oszlopot, ami már szúrta a szememet.

A következő lépésekben inkább a finomításokkal törődtem, néhány reflex, kontrasztosabb ablakok a romokon, a fallikusnak tűnő markolat módosítása, madarak elhelyezése és ehhez hasonló finomítások.

Hogy semmi ne maradjon ki, visszatértem picit a leghátsó layerre és a felhőkkel is foglalkoztam, melyek az első vázlat óta nem sokat változtak. Ezeket soha nem szoktam túl részletesre csinálni, de úgy éreztem a kép részletessége már megköveteli ezt a módosítást is.

Miután ez így elkészült, elküldtük a képet a kiadóhoz is, ahol azzal a kéréssel fordultak hozzám, hogy világosítsak kicsit a képen a nyomda miatt, valamint helyezzek el még néhány részletet, mert ami a képen van, kevés.

Persze nagyon nehéz abbahagyni a pepecselgetést, ha az ember már benne van, így elkezdtem olyan gondolatokal is foglalkzni, hogyan marad meg a főhős hátán a kard úgy, hogy ne kelljen a pántnak kereszteznie a köpenyt, ami szabadon lobog, mi tartja a combvértet, és így szépen lassan, ha nem is jelentős, de apróbb változtatásokkal haladtam előre.

Miközben gondolataim a jelentéktelen, de mégis fontosnak tűnő részletek között kalandoztak, megszaladt a kezemben a digitális ecset és újra átrajzoltam a felhőket, mert úgy éreztem ez az átlós kompozíció több lendületet ad a képnek. Picit arrébb került, és nagyobb lett a Hold is, de ez már valószínűleg az orbitális mechanika problémája.

A következő lépésben megfejtettem a combvért kérdését, és miután feltaláltam a spanyolviaszt, a köpenyt betűrtem a helyére.

Már csak egy lépés volt hátra, hogy kiegyenesítsem végre a kezdetektől fogva görbe kardot, és késznek minősítsem a képet, ami azzal jár, hogy ekkor helyezem el rajta az aláírást. Ha ez megtörtént, már nem szívesen módosítok semmit.

A címlap befejezése után nekiállhattam a térképnek, majd a tipográfiának, de ez már egy másik történet…

Paraméterek:
Kép címe: Hittel és Vassal
Szoftver: Painter7-8
Hardver: wacom Intuos II
Elkészülési idő: ~10-12 óra


Kapcsolódó adatok Linkek/fórum

[http://www.ammerunia.hu/]
A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához