LFG.HU

SAS2000
ismertetőCimkek

Nem tudom más is átélte-e már azt az általam csupán “Gödör” – jelenségnek nevezett csodát, amikor az összes ismerős, kinek tudomására jut a Szombathelyi utazás, külön felhívja figyelmünket a Gödör nevű haspártiak éttermének meglátogatására. Épp ezért nem okozott nagy gondot összeszedni a gasztronómia iránt fokozott érdeklődést tanúsító csapatomat, és – a várható kétszer három órás vonatút ellenére – meglátogatni a Szombathelyen megrendezésre került Kardok Ünnepe szerepjáték-bajnokságot.

Annyi ismerettel rendelkeztünk a “nagy múltra visszatekintő” rendezvényről, hogy tavasz után immár második alkalommal került megrendezésre, két napos, és azon kevés Magus rendezvények közé tartozik, melyre az ország minden tájáról ellátogatnak.
A csapatommal és a szervezőséggel folytatott hosszú egyeztetés után arra a döntésre jutottunk, hogy két éjszakára megyünk, hisz nem volt sok kedvünk a szombat hajnali órákat a vonatúttal tölteni.

Pénteken tizenhat óra előtt nem sokkal már lelkesen bámultuk a Keleti pályaudvar “induló vonatok” kijelzőjét, annak ellenére, hogy a csütörtökön rám törő akut fogfájás beárnyékolni látszott mind a kommunikációs aktivitásom, mind a vendéglőzés örömeit. A vonat sajnálatos módon sosem érkezett meg, azonban a MÁV egy óra késéssel a rendelkezésünkre bocsátott egy másik szerelvényt (nem IC-t) melyben öten lefoglaltunk egy első osztályú fülkét. Sajnos a délutáni viharra való tekintettel Győrig 60 km/h-ás sebességgel suhantunk (a szokásos 140 km/h helyett), aholis kiderült, hogy Győr és Csorna között felső vezeték szakadás történt, így meghatározatlan időre várakozásra kényszerültünk. A javítások után végül a már megszokott 60 km/h-ás sebességgel jutottunk el Szombathelyre, három és fél óra késéssel. Sajnos a Gödörben már nem volt kiszolgálás, így valahol a szállás felé útközben egy gyrossal enyhítettük éhségünket, majd kisebb keresgélés után 0:10-re már ágyban is voltunk.

Másnap időben felkeltünk, vásároltunk egy kis elemózsiát és buszjegyet, majd háromnegyed nyolcra megérkeztünk a művelődési házba. Még nem igazán volt itt senki, ezért türelmesen várakoztunk. Kilenc után nem sokkal el is kezdődött a megnyitó, ahol megtudtuk, hogy a szervezés nem sikerült a legtökéletesebbre, mert a mesélők közül sokan nem jöttek el (a megnyitó beszédnek sikerült őket név szerint, és Veszprém városát a béka popsija alá imádkoznia), majd kiderült, hogy ebből kifolyólag egy debreceni csapatot haza is kellett küldeni, valamint egy csapatot szét kell majd osztani. Én személy szerint nem tudtam megemészteni azóta sem, hogy miért egy olyan csapatot küldtek haza, aki több mint félezer mérföldet (Ynevit) utazott, miért nem egy helyit, akinek tíz perc utazása veszik el. Azt hiszem, ha bárkit megkértek volna a jelenlévők közül, inkább elvállaltuk volna a modul gyors átolvasását és pár órai késéssel a mesélést, mint ezt a megoldást. Így feltehetően egy lelkes csapattól búcsúzott örökre a rendezvény.
Ez után jött a csapat-KM párosítással egybekötött imádkozás, amikor mindannyian összekulcsolt kézzel és visszafojtott lélegzettel vártuk, mely csapatnak kell megosztani erőit a többiekkel. Hála istennek nem mi lettünk azok. Így tíz óra környékén együtt foglalhattuk el állásainkat az emeleti galéria jobb oldalán, és megismerkedhettünk egy Ádám nevű nagyon szimpatikus fiatalemberrel, aki mint kiderült hozzánk lett kisorsolva mesélőnek.
Miközben baljóslatúan több Km is ferde szemmel nézett a modulra, és több helyről hallottuk, hogy ne lepődjünk majd meg este, ha kiderül, hogy minden csapat más-más mesében részesült; megkezdődött az egyeztetés a KM és a játékosok karakterei között. Kicsit csalódott voltam, hiszem már hetek óta vártam a választ, hogy a neten megtalálható karakterek vajon miért kalandoznak együtt, hisz mind jellemben, mind kultúrában, mind motivációkban nagyon ellentétesre sikerültek. Ennek ellenére kiderült, hogy még nem ismerik egymást a karakterek, és szegény KM-re maradt az összeismertetés – könnyűnek csöppet sem ígérkező – feladata. (Mint kiderült azért volt a két, jellemben nagyon oda nem illő enoszukei karakter, mert a modulíró első tesztmesélésekor két játékosnak is kedvenc karaktertípusa volt az enoszukei) Megbeszéltük a motivációkat, és az előtörténeteket, majd tizenkettő után nem sokkal belevágtunk a kalandba.
Rám a(z) Uwel-paplovag szerepe jutott, mely karaktert a KM-ünk láthatóan nem kedvelt, és csak nehezen bírta elképzelni, hogyan birkózom meg a sok szörnyűséggel, amit életem folyamán elkövettem. Ennek ellenére lendületesen indultunk neki a közeli fogadónak.
Bár a többi csapattól szeparálva voltunk, az alant meghúzódó gyermekrendezvény zsivaja kissé rombolta az élethű karakterkijátszást. Ez csak tovább erősödött a délután bekapcsolt, és az asztalunk mellett helyt kapó televízió ricsajával, mely a délután hátralevő részében “kellemes” futball-alapzajt közvetített a mesélésnek.
A modul átlagos versenymodulnak indult, fogadóval, közös utazással, tér-idő-stb ugrásokkal, és várható misztikus-természetfeletti kifejlettel. Közben elfogyasztottunk pár Don-pepe pizzát, kellemesen elbeszélgettem egy-két AK tesztelővel, a kalandozok.hu stábjával, és egy-két nyári táborokból megismert csapattal. Többek között lehetőség volt még megismerkedni Anárionnal (szintén a tesztelési időszakból ismertem, de ő volt, és talán lesz a tavaszi találkozó modulírója), valamint mindenki élőben is megcsodálhatta Indira Myles-t, alias Kolozsvári Zsófia írónőt, a Sorsvető szerzőjét. (még dedikáltatni is lehetett)
Az esti kvíz-játékon sajnos nem tudtunk részt venni. A tavaszi kvíz minőségéről nagyon megoszlottak a vélemények, ennek ellenére itt maradtunk volna, azonban a másnapi programunk nagyon sűrűre sikeredett, így ez volt az utolsó lehetőség a hőn áhított Gödör meglátogatására. Ez után éjjel bevándoroltam egy ismerős csapathoz, és fél háromig ment a “storyzás”, röhögés, ivászat, annak rendje és módja szerint. (A bátrabbak ez után még diszkóba mentek, és alvás nélkül vágtak neki a másnapnak.) Kiderült, hogy ketten már első nap meg is oldották a modult, mert nagyon “ráfeküdtek” a megoldásra, így itt nehézséget okozott a további mesélés.

Vasárnap a megbeszélt kilenc óra ellenére már félkor a helyszínen voltunk, ami nem volt baj, mert volt időnk megkérni a Dark Zala csapatának egy tagját, hogy autója révén segítsen hozzá a közeli TESCO meglátogatásához. Mivel a mesélőnk sajnos fél tizenegyig nem jelent meg, kellemesen meg is reggeliztünk. (később tudtuk meg, hogy a kocsinak a vezetője, ami hozta a szállásról elaludt) Közben kiderült, hogy az értékeléseket 11 óráig le kell adni, így mikor Ádám félkor megjelent, rögtön neki is fogott az értékelésnek – mivel a modulnak még csupán az egyharmadánál voltunk, nem hiszem, hogy nagy eséllyel versengtünk a legjobb modulmegoldó címért.
Utána már nehezebb volt visszarázódni a modul-megoldásba, ennek ellenére félkettő magasságában sikeres megoldás után álltunk fel az asztaltól. Itt még egy kis könnyes-mosolygást okozott a modul átolvasása, különös tekintettel a “Soakron [megj: az idő démona] segítséget kért testvérétől, a Véletlentől”, a gyakorló teremben található “Star Trek-es holodeck”, a “hangrobbanások”-tól elpusztuló tehenek, a műhelyben található “kis fejtörő” és végül a “8000 évvel ez előtt [...] egy meteoritból kovácsolt” Csapdakő miatt, melyhez egy nyom, hogy X évvel ez előtt “a családi vagyon 70%-a eltűnt”, vagyis ebből vette (!!!) Lantrien őse Kránban a varázstárgyat.
Ez után sajnos az eredményhirdetést nem volt szerencsénk megvárni, mert a vonatunk háromkor indult. Annyit még megtudtunk, hogy egyik kategóriában második helyet vívtunk ki magunknak egy hajszálnyival (2 ponttal) lemaradva az első helytől. Kicsit bánkódtam, de aztán kiderült, hogy a kardok a tombolának és nem a versenynek a főnyereményei voltak. (Bár ez írva vagyon a hirdetésben, de ez bennem csak ott realizálódott) Hazaúton sikeresen feléltük a nyereményt, egy zacskó chipset, és élvezhettük Mazsinó társaságát is, így viszonylag gyorsan eltelt a három óra.

Összegzés:

Valószínűleg az alaphangulatomat meghatározó fogfájás, a vonat késve indulása, a felső-vezeték szakadás, a hat és fél órás út, az éjszakai megérkezés, a Szombathelyi buszforgalom, valamint a szervezési problémák: a rossz helyválasztás miatti mese közbeni állandó zaj, a TV, az állandó késések valamint a modul színvonala miatt, de végül is úgy éreztük, elsülhetett volna ez a dolog sokkal jobban is.

Tanulságok:

Ezen túl ilyen távolságra két nap miatt csupán autóval együtt megyünk. Elsősorban nem az oda-vissza úton tapasztalható több ezer forintos többlet, de a helyi mobilság is nagyon fontos, főleg ha a buszok félóránként járnak, vasárnap nincs jegypénztár, és vasárnap csupán a TESCO-ban lehet élelmiszerhez jutni.
A másik érdekes tanúság volt, hogy összesen nyolc órás modulban nem éppen szerencsés a karakterek megismerkedését is lejátszani, főleg, ha előre fix és ilyen ellentétes jellemük van. Jobb, több idő maradhat a szerepjátékra, és a modulmegoldásra is ellenkező esetben.
Valószínűleg bennünk van a hiba, de már kicsit sok volt idén a “démon”-os versenymodul. Olyan érzése van az embernek, mintha nem is lenne más ellenfél egy 4-5-6. szintű partinak mint egy brutális démon.
A tartalék-mesélő fogalma nagyon kevés rendezvényszervező előtt ismert, habár ezek megléte esetén is alakulhatnak kutyául a dolgok, de kisebb eséllyel.
Nem volt szerencsés a rendezvény helyszínének és a szállásnak az elkülönítése sem, hiszen a rövid út ellenére sem sikerült elérni a mesélőnket csupán a kezdés után másfél órával.

Ezen tényezők ellenére azt hiszem a kalandmesterek kitettek magukért, és bár sok csapatnál nem aratott tetszést maga a modul, a mesélőknek többnyire sikerült felhúzniuk a színvonalat. (Aki esetleg rossz mesélőt kapott, annak őszinte részvétem)

Itt mondanék köszönetet Ádámnak a mesélőnknek az élvezetes játékvezetésért, a Dark Zala csapatnak az életmentő fuvarért, a fent említett csapatnak és a kalandozok.hu stábjának az éjszakai mulatozásért, valamint Mazsinónak a hazaúti szórakoztatásért. És természetesen a Gödör étterem szombat esti személyzetének a fenséges fogásokért.


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához