LFG.HU

Lipták László
ismertetőCimkek

Általában kiver a frász, mikor egy regényben, költeményben, szerepjátékban, vagy művészeti alkotásban olyan szimbólummal találkozok melynél messziről ordít, hogy alkotója a helyet illetve teret akarta kitölteni vele, esetleg úgy gondolta, hogy valami csontig elkoptatott, de halálosan trendi jelképpel emeli majd művének nívóját. Nemesi családok “fekete nyílvesszőt tartó, ezüst sólyom arany körben” címerei rémisztgetnek regényekben, szerepjátékos kiadványokban, vagy épp galambfejű, hódfarkú antropomorf fantasy harcosok törlik véres tőrüket ingujjukba. Nem csak a hazai kiadványok között találhatóak igénytelen alkotások, volt szerencsém Wizards of the Coast, és White Wolf szabálykönyvekben is olyan illusztrációkhoz, ahol például a varázsló pentákulumon keresztül próbál megidézni démonokat. Ez csupán azért furcsa, mert a körbe zárt, csúcsával felfelé mutató ötágú csillag a fehérmágia jele (mindjárt más lett volna a helyzet, ha a csillag lefelé áll).

A szimbólumok szerves részei az életünknek. A fantasy irodalom és művészet a legcsekélyebb mértékben sem sajátítja, sajátíthatja ki őket, ám az véleményem szerint elmondható, hogy míg a hétköznapi életben sokszor nem tulajdonítunk nekik különösebb fontosságot (mert életünk szerves részévé váltak), addig a szerepjátékos művekben legtöbbszőr hangsúlyos a mögöttes tartalmuk. Nélkülük elképzelhetetlen a hangulatteremtés, a jelképek és szimbólumok a világgal ismerkedők legfontosabb jelzőtáblái.

Sokak számára a jelképek nagy részének jelentése evidens, talán nekik e leírás nem hordoz majd új információt. Mégis rászántam magam, hogy megírom a cikket, és kigyűjtöm a jelentéstartalmakat, mert egyre gyakrabban találkozok olyan “remekművekkel”, ahol ordít az alkotóról, hogy egy percig sem foglalkozott a témával, és ad hoc, hasraütésszerűen tölti meg a sorokat, vásznat azzal, ami épp eszébe jut.

DEFINÍCIÓ

Kezdjük az elejéről. Mi is a szimbólum?
Maga a szimbólum görög eredetű szó. A szümbolon szó szerint azt jelenti: melléállítás, összevetés, egybeesés, ráismerési jel.
A szimbólum két egyenrangú elem egységben való kiteljesedése. Mindig hordoz egy mélyebb jelentést, amely két összetartozó fél között keletkezik – megegyezéssel, de sokszor elsőre racionálisan nem feltétlenül magyarázható módon. Az egyik fele az érzékelhető, konkrét elem, a jelölő és a másik, kevésbé konkretizálható, eszmei elem, a jelzett.
Tehát a szimbólum kép, jelkép, s mint tudjuk a jelképek a művészek fontos kifejezőeszközei. De a jelképek alkalmazása nem a művészek privilégiuma. Rengeteg szimbólum létezik: például vannak politikai szimbólumok (zászló, címer, nemzeti himnusz) vagy vallási szimbólumok (oltár, ikon, szentírás szövege), és persze a mindennapi élet egyéb területe is tele van szimbólumokkal.
Bármilyen dolog felruházható szimbolikus jelentéssel. A fehér galamb a béke közismert szimbóluma, ahogyan az oroszlán az erőt jelenti. Még az olyan elvont formák, mint a számok, is hordozhatnak önmagukon túlmutató jelentést. A szimbólum igazi jelentéséhez elvonatkoztatás útján jutunk, melyben fontos szerepe van az asszociációnak. Ez minden jelképre igaz. A művészetben ez csak azzal egészül ki, hogy itt egy jelkép egy valóságmozzanatot úgy jelenít meg, hogy az bizonyos esztétikai elveknek is megfeleljen.
Maga a nyelv is egy szimbólumrendszer, mely a tapasztalatok áthagyományozásának legfőbb eszköze. A régebbi korokban a képes beszéd, a jelképeken keresztüli közlés sokkal jelentősebb volt, szinte mindent képes jelbeszéden keresztül örökítettek át. A jelképes értelem megfejtése elvonatkoztatni képes látásmódot kíván meg. Az emberiség szellemi múltját képező különböző hagyományok egyes elemei – mint a természet körforgásához fűződő képzetek és szertartások, az évkör rítusai, a termékenységkultuszok, a jó és a rossz erők küzdelmének megélése és megjelenítése – olyan hasonlóságot mutatnak, hogy egyértelműen adódik ebből a következtetés: ezek egyetemes, örökérvényű törvényszerűségeket írnak le, jelrendszerei a világmindenség s benne az ember tudatának természetét képezik le.
A szimbólum a legmagasabb értelmében metafizikai, azaz “természeten túli” igazságokhoz vezet el, vagyis a hétköznapi valóságon túl megélhető igazságról szól. Az ember azért hozta tehát létre a szimbólumokat, hogy kifejezze velük a tudatosan megtapasztaltat, de másképpen kifejezhetetlent: az emberi tudatnak olyan állapotait és lehetőségeit, amelyre nincs szó, legfeljebb kép, jelkép – és ennek megértése már kulcs is lehet a megtapasztaláshoz.

A rövid leírás után pedig következzenek maguk a szimbólumok. Jelentéstartalmuk nem kizárólagos, de talán segítenek eligazodni, elindulni és elrugaszkodni.

GEOMETRIAI SZIMBÓLUMOK

négyzet: anyag, korlátozás, bezártság, merevség, szilárd alap
háromszög, felfelé mutató: szellem, tűz jel
háromszög, lefelé mutató: anyag, föld, víz jel
hatágú csillag (hexagramm): egymásba illesztett felfelé és lefelé mutató háromszög, kozmikus egyensúly
ötágú csillag (pentagramm), felfelé mutató: kitárt végtagokkal magát az embert jelképezi, hatalom, erő, a fehér mágus jele
ötágú csillag, lefelé mutató: bukás, a fekete mágia, az ördög szimbóluma, a hatalom rossz szándékú használata
kör: végtelenség, örök megújulás
kör, három egymásban koncentrikusan: test, lélek, szellem összhangja
kör, három egymásba kapcsolódó: a hármasság törvénye, összetartozása
kör, két egymásba kapcsolódó: szövetség, dúsítás

SZÍN SZIMBÓLUMOK

Sárga:

Az örök fény, a felség, a hatalom kifejezője, a közvetítés jelképe emberek és istenek között.
- A világos- vagy aranysárga a hit, a jóság, az intuíció, az intellektus színe.
- A narancssárgába hajló sárga a Nap, a melegség szimbóluma; az isteni szeretet, a bölcsesség színe
- a zöldessárgát viszont a halálhoz, az irigységhez, a hitszegéshez társították.
- A buddhizmusban a lemondás, a vágytalanság, az alázatosság, a szerzetesek színe.
- Kínában a Föld, a középpont színe. Eredetileg császári szín volt, később az előkelőség kifejezője lett.
- A keresztény hagyományban lehet a szentség, a felfedett igazság kifejezője, ugyanakkor a sötétsárga az eretnekség, az árulás színe.
Narancssárga:
Átmeneti szín a piros és a sárga között; a szellem és a libidó egyensúlyát jelképezi.
- Kínában és Japánban a szeretet és a boldogság színe.
- A buddhista szerzetesek ruhájának színeként a láng, a megvilágosodás fénye, az isteni szeretet kinyilatkoztatása.
- A zsidó hagyományban a ragyogás és a pompa színe.
Piros:
Éppúgy lehet az élet, mint a halál jele; mindkét esetben a vérrel asszociálható. A nemiség szimbóluma, a libidó színe.
- A történelem előtti időkben a halottak mellé vörös színű port szórtak a temetkezési szertartás során. Ókori babona, hogy apotropaikus erejű, megóv a démonoktól és a veszélyektől.
- Az egyiptomiak befestették fáikat, barmaikat, vagyontárgyaikat pirosra, hogy megvédjék a tűztől és más károktól, s hogy termékenyek legyenek.
- A zsidók ajtófélfáikat az áldozati bárányok vérével festették meg, hogy megóvják házaikat a tíz csapás öldöklő angyalától.
- Görögországban vörös leplet borítottak a holtakra, ezzel jelképesen áldozattá avatták, hogy kibékülve az alvilágiakkal, lejuthasson birodalmukba.
- Az antikvitásban a szeretet, a szerelem, a szenvedély kifejezője; Rómában a menyasszony tűzpiros fátylat visel, ez a flammeum. Erő-, tűz- és hatalom-jelképként is szerepel.
- A zsidó és keresztény hagyományban a komolyság, a fenség színe. Az Újszövetségben a bűn, az engesztelés, a vezeklés és az áldozat színe.
- Negatív jelentése a testi szenvedélyek megbélyegzéséhez kapcsolódik, a skarlátvörös a “nagy babiloni parázna” színe.
- A piros lámpás házak színeként a paráznaságra utal.
- Az alkimisták kemencéjét jelképezi, valamint a “Nagy Mű” harmadik fokozatát.
- Az európai népszokásokban a húsvéti piros tojás a termékenység jelképe.
Barna
A föld színe, ebből adódik anyaság, gondoskodás, termékenység, szorgalom jelentése. Mint anyagi szimbólum, az ösztönszféra kifejezője is.
- Már az ókorban felveszi a vezeklés, az egyszerűség, az alázat értelmet.
- A középkorban az alábbi jelentések tartoznak hozzá: hallgatagság, az evilági hívságok megvetése, szegénység; ezért lesz a ferences szerzetesrend öltözetének színe.
Szürke
A hamu és a köd színe, ezáltal a szomorúság, a melankólia, az unalom, a fásultság, az egyhangúság jelképe.
- A keresztény szimbólikában a test halálát és a lélek halhatatlanságát jelképezi. Ebben az értelemben vált az egyházi közösségek, a rendek megkülönböztető színévé.
- A szürke a színek ellentéteként a semlegességet, a hétköznapiságot jelenti.
Zöld
A tavasznak, a természet megújulásának, a növekvő életnek a kifejezője. Különösen az örökzöld növényekhez kötődik termékenységi és halhatatlanságot kifejező szimbolika.
- A színskála “közepén” áll, kiegészítő színe a piros, s mivel a kék és a sárga elegye, jelöli egyben a színek hármasságát. Ebből adódik kétértékűsége is: lehet a fiatalság, a remény, a boldogság, ugyanakkor a változás az átmenetiség, a féltékenység jelölője.
- Meleg és hideg, égi és földi keveréke. Lehet az éretlenség, a tapasztalatlanság és naivság jelképe.
- A kereszténységben a halhatatlanság, a feltámadás színe, az Erények közül a Reményé.
- Negatív jelentése: méreg, halál, a gonosz rontó ereje. A sátánt gyakran ábrázolják zöld testtel és szemmel.
- Az iszlám hagyományban a Prófétára és a Paradicsom ígéretére utal.
- Az alkímiában a zöld kő az aranyhoz való átmenetnek felel meg.
Kék
Az égbolt, a tenger színe; a megfoghatatlanság, a végtelenség, a transzcendencia szimbóluma. Az intellektus, az elmélkedés, a megnyugvás kifejezője, amely a képzelet és a szürrealitás világához is kapcsolódhat.
- Az égi istenekre utalva az emberfeletti, mennyei hatalom kifejezője, ebben az értelemben a földi szenvedélyeket jelző vörös ellentéte.
- A keresztény szimbolikában az angyalok, valamint Szűz Mária színe.
- A világi uralkodók színeként hatalmuk égi eredetére utal.
- Míg a nappali ég vakító kékje maszkulin jelentésű, addig az éjszaka sötétkékje a feminin principiumra utal.
Lila
A mértékletesség színe. Egyensúly a föld és ég között (a hajnali és az esti ég színe), az értelem és a vágy, a bölcsesség és az érzelmek között.
- Jelenthet intelligenciát, tudást, vallási áhítatot, szentséget, alázatosságot, bűnbánatot, fájdalmat, nosztalgiát.
- A rómaiaknál Jupiterhez kapcsolódik.
- A kereszténységben a papi törvények, az autoritás, az igazság, a böjt, a szomorúság és a várakozás kifejezője.
Fekete
Az ősi sötétség, a káosz, az éjszaka, a feneketlen, titokzatos mélység, a világűr jelképe.
- A színekben kifejeződő élet ellentéte, a halál szimbóluma.
- A lemondás színe, a gyász kifejezője; számos hagyományban a gonosz erőkhöz kötődik.
- Az ókorban az alvilág isteneihez társult, pl. Hádész-Plútón, Hekaté, Ozirisz színe.
- A kereszténységben egyrészt a halál és a gyász színe, másrészt a bűn, a pokol, a bűnhődés jelképe. A világtól, az élettől való elfordulást, az alázatot is kifejezte, ezért a papok és a bencés szerzetesek ruházatuk színéül választották.
- Az alkímiában a szín hiánya, a Nagy Mű első foka, a bomlás, az erjedés, a pokolba való alászállás jelképe.
Fehér
A Fény, a tisztaság, a differenciálatlanság, a transzcendencia, a tökéletesség, az egyszerűség jelképe.
- Lunáris szín, a női princípium szűzi aspektusát jelzi.
- Az égi istenek állatainak színe, így pl. Zeusz, mint fehér hattyú; a Buddha születését jelző álom elefántja; a Szentlélek galambja.
- A fehér szoros kapcsolatban áll a halállal és az ehhez kapcsolódó rituális tárgyakkal (halotti lepel, gyertya), jelképezi a szellemeket és a kísérteteket.
- A hinduizmus Kozmikus Tojásának színe, amely az állandóság és örökkévalóság megvalósulása.
- Kínában a gyász színe.
- A fehér tigris az őszre, az érett életkorra utal, maszkokon pedig a ravaszságot jelzi.
- A fehér virág a gyermekáldást jelenti.
- Ártatlanság értelemben jelenik meg Athénban, ahol az Areioszpagosz bírái fehér kövekkel szavaztak a vádlott felmentése mellett.
- A keresztény hagyományban az öröm és a vigasság hordozója.
- A szentséghez, Istenhez tartozó szín, valamint a feltámadás színe.
- A fehér ruha a tisztaságot, a szüzességet, a lélek győzelmét jelenti az anyag felett.
- A béke és a jóakarat kifejezője; erre utal Noé fehér galambja és a békekövetek fehér zászlója
Ezüst
Utalhat a kereskedelemre és a pénz hatalmára.
- Az egyiptomi mítoszok szerint Ré napisten csontjai ezüstből vannak.
- Kínában a legértékesebb fémnek tartották; a Tejútat “ezüstfolyónak” nevezték.
- A görög-római mitológiában a második világkorszak az ezüstkor, amely az aranykor boldog világával szemben a hanyatlás kezdete.
- Míg a királyok féme az arany, a királynőé az ezüst.
- Az ezoterikában a lunáris asztrál színe.
Arany:
A napfény, az isteni hatalom, a megvilágosodás, a halhatatlanság, a dicsőség jelképe.
- Az összes napistent, a vetés és aratás isteneit, a beért termést szimbolizálja.
- A kereszténységben, az ikonfestészetben és a román kor nyugati festészetében az arany háttér a transzcendens szférára, a mennyei birodalomra utal az arany dicsfény, a glória pedig a megdicsőült szentekre.
- Az ezoterikában a szoláris asztrál színe.

SZÁMSZIMBÓLUMOK

1: nyitottság, férfiasság, teremtés, fizikai erő, egyediség, merevség, határozottságra, győzelemre törekvés, vezetői hajlam
2: befogadás, érzékenység, nőiesség, lelki erő, romantika, művészi érzék, intuíció
3: kapcsolatteremtés, kommunikáció, információ átadás, büszkeség, változékonyság
4: határozottság, szilárdság, összpontosítás, akarat erő, komolyság, igazság, precizitás
5: kreatívitás, játékosság, rugalmasság, kockázatvállalás, anyagi sikerek, szenvedély
6: művészi kreatívitás, érzékenység, érzelmi biztonság, béke, nyugalom, védelem
7: határozottság, célirányosság, utazás, filozófikusság, misztika, egyéniség, vonzerő
8: pontosság, zártság, rejtélyesség, kiszámíthatatlanság, erős érzelmek, szellemiség, misztika, végtelen lehetőség
9: magasszintű szellemiség, romantika, erős akarat, öntudat, szenvedély, tehetség, misztika

BETŰSZIMBÓLUMOK

A: védelem, sátor, templom
B: egyesülés, házasság
C: lehetőség, jobb irányban nyitott, élettér, Hold, változás
D: zártság, determináció
E: kinyílás, vonzás-taszítás
F: függőhelyzet, fogas
G: Föld, őstermészet, termékenység
H: lélegzet
I: kard, erővonal, vagy fal
J: fejlődés, vagy hurok, csapda
K: harc, küzdelem, támadás
L: támasz, múltban szerzett kényelem
M: anyaság, tömegvonzás
N: erők egyensúlya, ritmikus ismétlődés
O: szellemiség, vagy bezártság
P: aktív, férfiasság
R: tűz, kisugárzás
S: kígyó, bölcsesség, vagy érzékiség, hullámzás, lüktetés
T: ember, szellemi felé törekvés
U: anyaméh, földi élet, vagy csapda, szakadék
V: kettéválás, szétszakadás, bűnbeesés
X: törvény, összefogás, szövetség, erők egyesítése
Y: koncentráció, egyesülés
Z: lélekvándorlás, körforgás, győzelem

ÁLLATI SZIMBÓLUMOK

tojás: termékenység, anyaság, gondoskodás
bagoly: bölcsesség
bárány: szelídség, ártatlanság, áldozat
béka: önbizalomhiány, terhességi félelem, kétéltű, tudatos és tudattalan is a közege
bika: szívós, kitartó, düh, vak indulat
csiga: védekezés, biztonságra törekvés, szexuális undor
disznó: érzékiség, szerencse
egér: jelentéktelenség, hiábavalóság, bosszúság
elefánt: bölcsesség, testi erő
farkas: nyílt támadási szándék, agresszió, falkahűség
giliszta: rossz szexuális emlékek
griffmadár: felemelkedett erő, szárnyaló oroszlán
hal: élvezet, érzékiség, gyarapodás, termékenység, sodródás
hangya, bogarak, rovarok: apró bosszúságok
kígyó: veszély, bölcsesség, újjászületés, változás, férfi szex szimbólum
krokodil: kegyetlenség, észrevétlen hirtelen veszély, szomorúság
kutya: hűség, barátság, szolgálat
lepke: újjászületés, változás, törékeny szépség, állhatatlanság
ló: szállító, vágyaink vivőereje
macska: nőiség, titokzatosság, hamisság
madár: szabadság, szárnyalás, hírek
majom: játékos elme, emberi karikatúra
medve: őserő, életerő
mókus: játékosság, ügyesség, rejtőzés
nyúl: fürgeség, találékonyság, termékenység, ártatlanság, félénkség
oroszlán: büszkeség, hatalom, erő, védelem
őz: szelídség, gyengédség
patkány: alantas rosszindulat
pók: csapdaveszély, behálózás, cselszövés
róka: ravaszság, agyafúrtság
sárkány: szellemi erő, nyugaton – alvilági sötét erő, keleten – emelkedett fénylény
szarvas: férfias becsvágy
tehén: anyaság, gondoskodás
teknős: hosszú élet, kitartás, szilárd védelem, páncél, magány, hidegvér

NÖVÉNYI SZIMBÓLUMOK

virág:
remény, vágy
fa: tudás, család, élet, világkép
termés: eredmény
kert: Édenkert, boldogság, élet
kertész: Isten, Gondviselés
rét: nyílt, áttekinthető tudat
erdő: rejtett dolgok, szorongás, tudatalatti
bogáncs: szúrós, rossz természet
borostyán: elszántság, hosszú élet
búzavirág: tisztaság, spiritualitás
fagyöngy: bölcsesség, halhatatlanság, gyógyító, varázslatos erő
gyöngyvirág: vidám csilingelés, szeretet
ibolya: remény, szerénység, megújulás
krizantém: hosszú élet, halhatatlanság
liliom: tisztaság, de bódulat is
lóhere: gyarapodás, jólét, lelki egyensúly, szerencse
napraforgó: sugárzás, nagyság, szellemi megvilágosodás iránti vágy, befolyásolhatóság – arra fordul, amerről a legtöbb fényt kapja
pipacs: heves, de mulandó fellobbanás, bódulat
mimóza: érzékenység
nárcisz:
önimádat
nefelejcs: hűség
orchidea: luxus vágy
orgona: áhítat
páfrány: szelíd természetesség, őserő
rózsa, piros: szerelem, szenvedély
rózsa, fehér: tiszta szeretet, távolságtartás
százszorszép: gyermekkori gondtalanság, játékosság
szegfű: szerény, cirmos, bársonyos szeretet
tavirózsa: lelki fejlődés, teremtés
tulipán: természetesség, játékosság, vidámság
vadvirágok: természetesség, szabadság, frissesség
alma: szerelem, termékenység, tudás, kísértés
banán: fallikus szimbólum, élvezet, törékenység
barack: tisztaság, ártatlanság, halhatatlanság
citrom: könnyű csalódás, frissesség
cseresznye: csók, száj, üdeség, vidámság
dinnye: butaság, hedonizmus, terhesség, termékenység
eper, málna: lágy élvezet, könnyedség
füge: termékenység
körte: szerelmi kapcsolat, nő alak
meggy: érett kapcsolat
mogyoró, dió, makk: férfi szimbólum, nehezen hozzáférhető bölcsesség, nehéz probléma
narancs: egészség, harmónia
szilva: egyszerűség, szerénység
szőlő: élet, gondoskodás, eredményes munka, közösség, érzékiség
borsó: védettség, kicsiség, gyermekkor
hagyma: szomorúság, kellemetlen, de hasznos és gyógyító
káposzta: egyszerűség, naivitás
karalábé: kemény, nehezen feldolgozható
paradicsom: boldogság, elégedettség
paprika: üresnek tűnik, de gyógyító erővel bír
saláta: friss, üde, a természet energiabombája
sárgarépa: jókedv, mélyen gyökerező optimizmus, derűlátás
tök: butaság, egyszerűség
uborka: szexuális étvágy

OKKULT ÉS VALLÁSI SZIMBÓLUMOK, BÉLYEGEK, PECSÉTEK

pentagramm
: Az ötágú csillag fontos szimbólum a mágiában. A szellemnek alávetett négy elemet is jelképezi. Használata általános a fehér mágiában. Nem tévesztendõ össze a pentákulumal. Ez csak egy ötágú csillag, kör nélkül.
pentákulum: Wicca jele. Szokták boszorkánycsillagnak is hívni. Körbezárt, csúcsával fölfelé mutató ötágú csillag. A lefelé mutató csillag a sátánisták kedvelt szimbóluma is, a kereszténységgel szembenállást próbálják vele érzékeltetni. A fölfelé mutató csillag a szellemi magaslatok irányába törekvést szimbolizálja, a lefelé mutató az alvilág sötét erõit szólítja meg.
fordított pentagramm: A gonoszt vonzza; a fekete mágia jele, a sátáni kosfej (Baphomet) redukciója, megjelenítése.
nero-kereszt: A hatvanas években mint a béke szimbóluma volt ismeretes, ám napjainkban a heavy-metal rajongók és az okkultisták vették használatba, mint megtört keresztet, keresztényellenes jelképként.
svasztika: A lét tüzes körforgását, a halál labirintusában bolyongó lények elvakultságát ábrázolja. Fordított, ,,balsodrású ábrája az útvesztô és a kataklizma jele”
az anarchia jele: A tekintély tagadása. Sok fiatal használja ezt, amikor az okkultizmus felé fordul, hogy kimutassa a tekintély megvetését. A vandalizmus és a sátánizmus jeleként is rajzolják
háromszög: Mágikus cselekményekhez használják, varázslás és démonok megidézése céljából. Ide tartozik a piramis, mint a varázsló erôk vélt forrása.
fordított háromszög: A lefelé mutató hegyű egyenlôszárú háromszög a Sátán-elv ábrája, a fekete mágia jele, az elsötétülés jelképe.
sátán-S: Ezt a jelképet használták a hitleri SS náci-csoportok.
lefelé fordított kereszt: A keresztények keresztjének elutasítása.
gyertya, mécses: a Tûz és tüzes tulajdonságok szimbóluma – akarat, transzmutáció, életerõ, hatalom

Felhasznált irodalom:
Naturalap
Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár
Mandalás oldalak
Magyar zsidó honlap
Csörgő Zoltán: A szimbólumok és szertartások szerepe a modern kori ember életében
Illés Zsuzsanna: Álmok és szimbólumok


A szerző más irásai
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához