LFG.HU

Herbie
ismertetőCimkek

A kör bezárult. Csaknem harminc év után George Lucas űroperája ott zárja le a történetet, ahol annakidején elkezdte. Kicsit olyan ez, mint mikor valaki a huszadik század elejéről készült történelmi filmet néz, miközben tudja, milyen lesz az a jövő, amiért a hősök küzdenek, és tudja, mi lesz a szereplők sorsa. Valahol ez is történelem, hiszen közismert a klasszikus trilógia története, ami önmagában is legendává érett, az első három rész pedig nem más, mint mítosz a mítoszban. A Sith-ek bosszúja Lucas életművének modern csúcspontja.






Ugyan a legendát mindenki ismeri, hiszen elhangzik már az 1977-es Csillagok háborújában is, mégis kíváncsivá teszi az embert, hogyan is történt valójában, hogyan bukott el Anakin, és vált Darth Vaderré. Tudjuk, hogy milyen képet ad ki a kirakós, mégis érdekes látni, hogy melyik darab hova kerül – nem a fordulatok érdekesek, hanem a részletek. Nos, amint az várható volt, ez talán mindkét trilógia legsötétebb, legnyomasztóbb darabja, ahol a jedik elbuknak, a Köztársaság összeomlik, és romjaiból megszületik a Birodalom. Ez már korántsem az a könnyed tündérmese, mint az előző két epizód volt.

A nyitó képsorokban rögtön grandiózus űrcsata tárul a szemünk elé Coruscant fölött, amihez hasonlóan nagy léptékű és látványos ütközetet eddig nemigen láthattunk. Ez a nyitány máskor finálé szokott lenni. Azzal, hogy már az elején letudja a film a nagyszabású akciójelenetet, rögtön megemeli a téteket, és előrevetíti, hogy a továbbiakban már a történet emberi részére kíván fókuszálni. Addig azonban megismerkedünk Grievous tábornokkal, a droidsereg vezérével, és újabb, súlyosabb ízelítőt kapunk Anakin sötétebbik oldalából.

A film ezután elmerül a megteremtett világban, és olyan természetességgel mozog a bolygók, városok és fajok között, mintha csak kiruccantak volna néhány helyszínre statisztákkal forgatni. Lucas filmeposza már jócskán eljutott addig a pontig, hogy minden helyszínt, lényt, csatát és látványt kézpénznek vesz a néző, és bele sem gondol, micsoda ötletek és mennyi tehetség kell ezek megvalósításához. Márpedig Lucasnak és az ILM trükkgyárnak mindig is az volt a legnagyobb erőssége, hogy úgy képes előállítani a legfantasztikusabb látványt, mintha csak hétköznapi dolgokat látnánk elvonulni a filmvásznon.

Ez a megbízható hátország teszi lehetővé, hogy Lucas a történettel és a karakterekkel foglalkozzon: Anakin fokozatos átállását a sötét oldalra gondosan vezeti fel a film, Palpatine szenátor sugalmazásai, ügyes áskálódása kellemesen hátborzongató. A galaktikus politika, a Jedi rend tragédiája fokozatosan bontakozik ki, bár az intrika építőelemei nem túl eredetiek: de nincs is szükség rá, ha elég politikai cselszövésről és diktatúráról szóló könyvet olvastunk, illetve filmet láttunk, ismerősek lehetnek a mintázatok, tudhatjuk, hogyan működik az ilyesmi: a mesterségesen kirobbantott háború, és ennek ürügyén összpontosított hatalom, valamint bizonyos szabadságjogok felfüggesztése, illetve ezek súlyos következményei egy pillanatig sem kétségesek. Ezt, a második epizód végén jó felütéssel bevezetett “oszd meg és uralkodj” taktikát Palpatine módszeresen viszi végig a maga kis intergalaktikus csavarjaival, miközben félelmetesen jól játszik rá Anakin hiúságára és gyengeségeire, és a Jedi Tanács figyelmének lankadására.

Ahogy halad előre a film, úgy lesz egyre nyomasztóbb a tudat, hogy lassan már harminc éve tudjuk, mi sül ki az egészből. Ahogy egyre-másra bukkannak föl az ismerős motívumok, akár járművekről, akár helyszínekről, vagy szereplőkről van szó, egyre közelebb kerül az a korszak, és ettől kézzelfoghatóbbak lesznek a következmények. Amíg az előző részekben csak felsejlettek a baljós árnyak, még olyan távolinak tűntek a jól ismert események, hogy a következményekkel sem volt igazán érdemes számolni. Ez persze klasszikus “hiba,” minden téren. A harmadik rész kamatostul emlékezteti a nézőt erre a tényre, hiszen a történet önmagában is elég nyomasztó, de a jövő ismeretében, ahogy közeleg a film tragikus fináléja, egyre súlyosabb teherként nehezedik mindenkire Darth Vader sötét árnyéka.

A frappánsan megkomponált nyitó űrcsata után kicsit le is ül a film, amíg kissé csapongva, különösebb fókusz nélkül összeszedi a szálakat, amiket aztán egyre biztosabb kézzel, egyre gyorsuló iramban sodor össze a végkifejlet felé. Igen, a párbeszédek valóban banálisak kissé, de hát ez sosem volt az erénye a sorozatnak, tehát ezzel újdonságot nem mondtunk; és igen, a színészek olykor valóban kissé mereven játszanak a sok trükkfelvétel között, amit nyilván ki lehetett volna küszöbölni, ha a díszletek nagyobb részét építik meg fizikai valójában. Cserében azonban tényleg nincs megkötve Lucas keze és kamerája, olyan világba visz el minket, amilyenbe csak akar. A film második felétől kezdve (nagyjából a zseniális “66-os parancs” környékétől) pedig egyre markánsabban tetten érhető Lucas védjeggyé vált párhuzamos cselekményvezetése, és ezek jó ritmusú összevágása, amely már a Jedi visszatér űrcsata-trónterem-Endor hármasában is roppant hatásos volt.

Párbeszédek ide, felszínes karakterábrázolások oda, az új trilógia ezen darabja minden eddiginél jobban bele tudja vonni a nézőt a történetbe – Lucas mítoszteremtő képességei felől eddig sem igen voltak kétségek, bizonyos téren mutatkozó hiányosságait bőven ellensúlyozták történetvezetési képességei. A Sith-ek bosszújában pedig az a hatalmas előny is az ő oldalán áll, hogy szégyentelenül ki tudja használni “történelmi” tudásunkat, amit 1977 és 1983 között “tanultunk” meg a mozikban. Ezzel a tudással felvértezve szívbe- és gyomorba markolóbb Anakin Skywalker minden vívódása, haragja, fájdalma és szenvedése, fizikai átváltozása. Lucasnak már nem is nagyon kell részleteznie, hiszen úgyis tudjuk.

Ewan McGregor már az I. epizódban Alec Guinness játékára építette hanghordozását, a III. epizódra pedig külsejében és gesztusaiban is fölsejlik “öregebbik énje”. Hayden Christensen ezzel a frizurával, arckifejezéssel (és sminkkel) néhol már kísértetiesen hasonlít egy ziláltabb Mark Hamillre a Birodalom visszavág egyes jeleneteiből, Natalie Portman pedig egyre több kosztüm-frizura kombinációban vetíti előre Leia hercegnő megjelenését. Már az előző rész végi nagy csatában is ízelítőt kaphattunk belőle, hogyan lesz majd a klónhadsereg mandaloriai fejvadászéról mintázott páncéljából a rohamosztagosok fehér öltözéke, és megjelentek a robogók és lépegetők elődei, ebben a részben pedig feltűnnek az X-szárnyú vadászgépek és a TIE-vadászok egészen közeli rokonai, akárcsak a szárnyait lehajtó űrsikló, és a csillagrombolók jól ismert sziluettje, vagy éppen egy koréliai korvett.


Gyártó: 20th Century Fox/Lucasfilm
Forgalmazó: Intercom
Bemutató: 2005. május 19.
Rendező: George Lucas
Forgatókönyv: George Lucas
Operatőr: David Tattersal
Zene: John Williams
Szereplők: Ewan McGregor (Obi-Wan Kenobi); Hayden Christensen (Anakin Skywalker); Natalie Portman (Padmé Amidala); Ian McDiarmid (Palpatine); Frank Oz (Yoda); Samuel L. Jackson (Mace Windu)
Játékidő: 145 perc

Bölcs dolog volt ebben a sorrendben elkészíteni a filmeket, ezzel az epizóddal feltenni a pontot (kitenni a felkiáltójelet?) az eposz végére, így teljesedik ki leginkább a dráma – egymást erősítik ugyanis a két trilógia eseményei: nem lenne olyan nyomasztó az új trilógia történeti íve a régi trilógia ismeretei nélkül, és ettől a naptól fogva nem lesz ugyanolyan a régi trilógia, hiszen most már pontosan tudjuk, milyen úton jutottak el idáig hőseink, és mit jelent számukra minden küzdelem a galaktikus polgárháború végéig. Érthetőbbé válik és új érzelmi töltést nyer Obi-Wan Kenobi önfeláldozása az első Halálcsillag hangárjában, és Darth Vader megváltása a második Halálcsillag tróntermében. Valószínűleg sokan veszik elő ezek után a klasszikus trilógiát, hogy a Sith-ek bosszúja végén kiteljesedett tragédia fényében újra megnézzék az új dimenziókkal, sötétebb árnyalatokkal kibővült filmeket.

Ez pedig egyedülálló teljesítmény. Lucas páratlan módon saját mitológiát teremtett, hozzá saját világokat, és azt megtöltötte élettel. És mindezt már az első három filmmel. A kör bezárult.

- Herbie


Kapcsolódó adatok Linkek/fórum

[http://www.nezoter.hu]
A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához