LFG.HU

Herbie
ismertetőCimkek

Gong Fu (Kung Fu Hustle); 2004.



Ha valaki még nem tudná, megérkezett a magyar mozikba is az utóbbi évek legidétlenebb, legvirtuózabb kung-fu vígjátéka. Híre már jócskán megelőzte, ezért nem is untatnék senkit túl hosszasan a részletekkel. A 2001-es, méltatlanul elsikkadt Shaolin Soccer író-rendező-főszereplője, Stephen Chow ezúttal szédítő kung-fu toposzokat, és filmeposzokat parodizál gátlástalanul, melyben a szokásos atletikus koreográfiák mellett két marékra használja a Mátrix által meghonosított digitális trükköket is – egyszóval derűs pofátlansággal esik a legnagyobb túlzásokba, tisztában van vele, a szeme sem rebben, és közben tudja, hogy mindenki vele együtt röhög.

A történet igazi muzeális klisékből épül fel: A két világháború közötti Sanghaj, gengszterbandákkal ahogyan azt kell; nyomornegyed, mert ott élnek a hősök; titkos technikák; statisztikákat kiakasztó, négyzetméterenkénti rejtőzködő kung-fu-mester arány (úgy 5 mester/háztömbnél abbahagytam a számolást); a magányos hős, aki a bandaháborúkat kihasználva akar meggazdagodni, de mintha nem lenne elég gonosz hozzá; a félelmetes, elpusztíthatatlan gyilkos, stb. Tulajdonképpen a kung-fu filmtörténelem teljes repertoárját megtalálhatjuk benne, apró részletekben, látványban pedig odapirít a Mátrixnak, egy egész, teljesen hisztérikus jelenetsort szán a Hős kiparodizálásának, de nyom egy fricskát a New York bandái fejére is.

Szing (Stephen Chow) csóró kisember, akit gyerekkorában egyszer átvert egy szakállas fickó, aki rásózott egy titkos kung-fu technikát tartalmazó könyvecskét, ami persze nem segített, mikor a környékbeli gyerekbandával szemben kellett volna megvédenie egy csinos kislányt. Így aztán, megkeseredett felnőttként, a bandaháborúkat kihasználva kiadja magát a rettegett Baltás banda egy tagjának, és félelmetes taktikai érzékről téve tanúbizonyságot kiszemeli a nyomornegyedet, mint terrorizálható környéket, ahol annyira nincsen pénz, hogy minden alvilági szervezet békén hagyja őket. Van ellenben mogorva, hajcsavarós, örökké pongyolában és cigivel a szájában zsörtölődő házinéni, meg néhány furcsa figura, akik jól elláthatják hősünk baját. Szing végül a Baltás bandában köt ki, de valahogy nincs meg benne az a fajta gonoszság, amire szüksége lenne ehhez a melóhoz. Végül ez vezet el a nagyjából harmadik, epikus és drámai leszámoláshoz egyetlen filmen belül.

Gong Fu (Kung Fu Hustle); 2004.
Gyártó: Columbia Pictures Asia
Forgalmazó: Intercom
Bemutató: 2005. június 23.
Rendező: Stephen Chow
Forgatókönyv: Chow, Tsang Kan Cheong, Xin Huo, Chan Man Keung
Operatőr: Hang-Sang Poon
Zene: Raymond Wong
Szereplők: Stephen Chow (Szing); Wah Yuen (Háziúr); Qiu Yuen (Házinéni); Kwok Kuen Chan (Sum testvér); Siu Lung Leung (Szörny);
Játékidő: 95 perc

Persze, mindez másodlagos. Az elképesztő mértékben eltúlzott jelenetek egy percig sem hitelesek, de javára legyen mondva, nem is próbálnak azok lenni. Ugyanakkor meg kell hagyni, a koreográfia elsőrangú, az akciójelenetek minimális hiteléhez pedig a trükkök ellenére is komoly erőnlét és mozgáskoordináció szükséges. A végeredmény egy pokolian látványos, önmagáért létező börleszk, ami néhol a némafilmeket idézi. A hatalmas túladagolás miatt ugyanakkor túl tömény a film, a néző inkább folyamatosan vigyorog, mintsem a hasát fogná a sok röhögéstől, de így van ez jól. Különösen a Shaolin Soccer után, ahol Chow már amúgy is megmutatta, milyen az, amikor kellő arányban fűszerezi látvánnyal és humorral az ötletes alapsztorit.

Ami közös Chow mindkét filmjében, az a szabadjára engedett, féktelen, gyermeki fantázia: minden kissrác álmodozik arról, hogy úgy tudjon focizni, ahogy a shaolin-papok az előző filmben, vagy úgy láthassa el a rosszfiúk baját, ahogyan ebben a filmben: minél látványosabban, de minden külső és belső logikától mentesen. Ez persze nem a Jackie Chan-féle kung-fu börleszk iskola, ahol tárgyakkal, és fizikai gegekkel operálnak, mint egy Chaplin, vagy egy Buster Keaton filmben – a Pofonok földje sem más, mint Chow szédítő játszótere, ahol mindenkit szívesen lát, ahol az ember kedvére kitombolhatja magát, vagy vigyoroghat hozzá, mint a vadalma.

- Herbie


Kapcsolódó adatok Linkek/fórum

[http://www.nezoter.hu]
A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához