LFG.HU

Attila
ismertetőCimkek

A steampunk (magyarul gőzpunk, de így kevésbé hangzik dögösen) népszerű kifejezés, gyakran emlegetett játék- és irodalmi kategória, mégis akadnak vele kapcsolatos félreértések, főleg magával az elnevezéssel kapcsolatban.

Az egyik elmélet szerint azért hívják steampunknak a 19. században játszódó, különleges, sohasem létezett – néhol elég Verne-beütéses – technikákban bővelkedő, alkalmanként fantasy elemekkel nyakon öntött világokat, mert a legismertebb szerepjáték változatot, a Castle Falkensteint a Cyberpunk 2020 kiadója, az RT Talsorian adta ki, és ha már kiberpunk, akkor ugye gőzpunk, meg minden…

Az elnevezés háttere inkább egy másik hasonló témához kapcsolódik: úgy ahogy a kiberpunkban, a gőzpunkban is lejátszódik egy váratlan és nagyarányú – általában technikai – változás, amelynek következményeként az addigi társadalmi és erkölcsi meggondolások hirtelen meginogni látszanak, és túlhaladottnak tűnnek. A gőzpunkban ezt talán legnyilvánvalóbban a hirtelen összeomló arisztokratikus világrend jelképezi, de a hirtelen iparosodás miatt bekövetkező munkanélküliség és létbizonytalanság is hasonló húrokat pendítget, mint a kiberpunk elembertelenedettsége.

No persze a gőzpunk igazi csábereje nem feltétlenül ezen társadalmi mélyfilozofálgatások kihívása. Aki állt már egy igazi, működő gőzmozdony mellett, megragadja egy méltóságteljes Zeppelin látványa, vagy éppen komálja a gyárnyi méretű, gőzturbina hajtású óriási mechanikus számítógépek vagy éppen gőzmechek kombinációját – ezen cuccok tetején végzett drámai kard- vagy pisztolypárbajok opiconálisak – azok talán tudják értékelni a gőzpunk lehetőségeit.

Bár a gőzpunk és a nagyobb testvér, a kiberpunk is erősen túlhaladni látszik a fénykorán, azért vannak kiaknázandó dolgok a témában – elég ha mondjuk a Hellboy órameghajtással rásegített működésű náci gyilkos élőhalottjára gondolunk. A GURPS három témába vágó kiadványának rövid vesézgetése következik, hátha valaki nem ismeri őket és esetleg tudná használni a saját játékaiban.

GURPS Steampunk

A frappáns elnevezésű könyv 2000-ben megnyerte a legjobb szerepjáték kiegészítőnek járó Origins Awardot. (Nem mintha ez valami abszolút értékmérő lenne, de jelzésnek talán pozitív.) A könyv a szokott GURPS alapossággal járja körül a gőzpunk témát, igen részletes információkat adva a mesélőknek a kiaknázáshoz.

A kemény borítós, kellemesen barna – bár sajnos fényes – lapok illusztrációi ugyan a GURPS-átlagot hozzák, ezért azonban bőségesen kárpótol a tartalom. A már megszokott módon a lapszéli hasábokon kapcsolódó rövid infók hemzsegnek – a 19. század híres emberei, világtervezési megfontolások, fontosabb történelmi események listája, stb -, míg a fejezetekben gondosan megalapozzák a témát. A tálalás kissé talán száraznak és történelemkönyv-szerűnek tűnik néhány helyen, kárpótlásul viszont rendkívül alapos. A szerzőt szemmel láthatóan az a szándék vezette, hogy egy részletesen kidolgozott háttéranyagot adjon a mesélők kezébe, amellyel azok tetszés szerinti irányba indulhatnak el.

Kezdésnek a bevezető, kilenc oldalas fejezet a műfaji jellegzetességeket teszi tisztába: sorra veszi a gőzpunk világok technikai háttérkategóriáit (a valósághoz képest korábban kifejlődött találmányok, mint mondjuk egy gőzturbinás meghajtású Babbage-számítógép a későbbi félvezetős cuccok helyett; fel nem talált dolgok helyett alkalmazott eszközök, mint mondjuk a repülőgép helyett használt zeppelinek; más irányba elindult fejlődés meg hasonlók. Hasonlóképpen kategorizálja a stílusra jellemző hihetetlen találmányokat. Felveti az alternatív technikai fejlődés miatt másképpen kialakult nagyhatalmak világában rejlő lehetőségeket, definiálja a gőzpunk fogalmát – valamivel részletesebben, mint én tettem feljebb.

A bevezető után tizenakárhány oldalon mutatja be a gőzpunk időket – nem csak történelmi ismertetőre szorítkozik, de a tudományos, földrajzi, haditechnikai, politikai, társadalmi stb témákban mindenhol felveti a “mi lenne, ha?” kérdést. Mi lett volna, ha a kínaiak előbb foglalják össze saját találmányaikat és korábban hoznak létre egy gőzhajóflottát, mint az angolok? Milyen hatása lett volna ennek a világra? Mi lett volna, ha az ipari forradalom fő erőforrása nem a szén, hanem az olaj lett volna a kiinduláskor? Hogy festene egy világ, ahol az arabok kezdték volna meg emiatt az iparosítást? Mi történt volna, ha gőzgépek nem egy viszonylag békés történelmi időszakban terjedtek volna el, hanem egy nagy háború folyamán? Milyen más irányba mehetett volna el emiatt a fejlődés? Mi lett volna, ha az 1848-as forradalmak sikerrel járnak?

A fentiek végiggondolása nem csak érdekes agytorna lehet, de az itt felvázolt információk sokat segítenek egy egyéni világ kidolgozásában – hiszen oké, egy jó játékvilágnak nem kell hasonlítania a valósághoz, de azért jó tudni azt, hogy miben különbözik…

A harmadik fejezet húsz oldalon már inkább játéktechnikai kérdésekkel foglalkozik. GURPS hagyományoknak megfelelően karakter archetípusok listája – jellemzően alacsony pontértékű, átlagember kategóriás karakterek. A korszakra jellemző dolgok – mérnök, felfedező vagy éppen a médium mellett megtalálható itt a teremtett lény is, mint játszható karakter: hogy az robotszerű, vagy éppen Frankenstein-kaliberű az alkotás, az a játékos dolga. Külön foglalkoznak a női karakterek jellegzetességeivel – szimpatikus módon nem megkötni akarják a lehetőségeiket, csupán árnyalják őket és tippeket adnak a kijátszásukra. Végül a GURPS képzettséglistáját igazítják egy kicsit a korszakhoz.

A negyedik fejezet ismét korszakbemutatás, ezúttal főleg haditechnikai szempontból. A tizennégy oldal ugyan nem bocsátkozik típusismertetőbe, de jól áttekinti a korszak hadviselését, a harci szokásokat, de esik néhány szó a hírszerzésről, nyomozási módszerek fejlődéséről és a gyógyászati helyzetről is. Ismét csak hasznos háttéranyag, plusz hangulatteremtőnek is jó.

A következő huszonegynéhány oldalon maguk a korszak találmányai és lehetséges találmányai jönnek, ezúttal játékstatisztikákkal kiegészítve. Víz-, szél-, óramű-, gőz-, elektromos hajtású ketyerék és azok játéktechnikai háttere – szerencsére nem annyira elbonyolított mélységekig, mint a GURPS Vehicles szabályai, bár én még ennyire sem használnám őket a gyakorlatban. Háttérinfónak, mesélői leírásokhoz, őrült feltalálók kinyilatkoztatásaihoz viszont jó alapanyagok. Járművek témában amúgy van itt a kerékpártól a gőzautón és a gőzlovon keresztül mindenféle kütyü, többnyire a “normál” kategóriás eszközök, amik egy Verne regényben is felbukkannának, mint ahogy a különféle gőzhajók is. Az óramű- illetve a gőzmeghajtású harci páncélok azért már elvadultabbak, a légi dreadnought nevű harci léghajó szintén, nem is szólva az űrutazó- és időgépekről. (Utóbbi a Wells-féle típus.) Található itt rövid összefoglaló a korszak számítógépeiről, szabályok a gépember karakterek készítéséhez, ezen kívül fegyver- és vegyi anyag lista is. Hasznos fejezet.

A hatodik, tízoldalas fejezet a különféle őrült technikákkal foglalkozik: éter-elmélet és az azt kihasználó gépek és űrutazási lehetőségek, Dr. Moreau-beütéses állatkísérletek, Frankenstein- vagy éppen Dr. West stílusú halott-animálgatás, szellemidézés, mágikus lehetőségek – csak, hogy a sava-borsa meglegyen. Ezek a lehetőségek főleg a kissé komorabb gőzpunk mesékhez/világokhoz tűnnek passzentosnak.

Egy rövid tizenakárhány oldalas fejezet tárgyalja a világ fontosabb szereplőit – nem csak a politikai nagyhatalmak helyzete és a hozzájuk kapcsolódó sztereotípiák jelennek meg itt, de a naprendszer környező bolygóinak az adatai, legalábbis úgy, ahogy azt annak idején hitték a tudósok. (Lakható Vénusz, meg minden.)

A záró fejezet részint kampánytervezési tanácsokkal, valamint négy példa-világgal jön: van itt a környező bolygókat gyarmatosító Anglia – ez leginkább a Space 1889 szerepjátékra hasonlít -, túliparosított, számítógépek által szabályzott, kicsit Metropolis-beütéses komorkodás, a zsidó gólemkészítési technikát gazdasági forradalomként kihasználó variáns, valamint negyediknek egy keleti filozófiát és mechanikus számítógépeket használó inkvizíció által titokban irányított Föld, ahol az illetékesek kiszámítják a jövőt…

Bibliográfia, tárgymutató és vége a könyvnek.

A GURPS Steampunk összességében egy nagyon pofásan összerakott háttéranyag akár mesélők akár játéktervezők számára is. Ráadásul eléggé szabályfüggetlen ahhoz, hogy más rendszerekhez is fel lehessen használni. Minőségi darab.

GURPS Steamtech

A Steamtech a maga 128 oldalán amolyan gőzpunk katalógus, főleg a korszak valós, valós-is-lehetett-volna illetve a Verne-kategóriás, de mindenképpen trükkös ketyeréiről. Az itt található dolgok világfüggetlenek, azaz nem kötődnek egyetlen meghatározott gőzpunk kampányhoz sem. A könyv fő ereje nem csak a többnyire remek ötletek, hanem a három-négy bekezdésnyi eszközleírások mellé rakott apró kis hangulatkeltő részek, amik simán elmennek kalandötletnek is. A legegyszerűbb, ha végigrohanunk a fejezeteken, találomra kiemelve pár érdekesebb dolgot:

Kézifegyverek. Tizenegy oldalon az esernyőbe és sétapálcába rejtett cuccoktól a kardpisztolyokon át a karbidpuskáig (illetve óramű meghajtású géppuskáig, utóbbit a cseh Skoda gyártja) van itt minden. Például robbanóanyagok a dinamittól a kloroformgránátokig.

Öt oldal foglalkozik a ruházkodással és páncélzattal – az anti-garott gallér klasszikus ruhadarab, a széntüzeléssel fűtött sarkkutató védőruha már szokatlanabb, de igazából nem emiatt veszi meg a könyvet az ember.

A kiegészítő kütyük listája már érdekesebb: a halcsalogató elektromos bigyótól a különféle kamerákig még többé-kevésbé standard dolgok vannak itt, a röntgenszemüvegek már hangulatosabbak, a vámpírvadász készlet (az Egyház ajánlásával, benne keresztkészlet, keményfa-, ezüst- és dumdumgolyókat kilövő pisztollyal, fokhagymaporral, szenteltvízzel és a többivel) már kellemesebb, főleg ha a vele kapcsolatos felhasználói kritikát is nézzük. A vége felé található kütyü viszont, amely a korabeli hiedelmet – miszerint a fejforma jelzi az ember jellemét – használja ki, és a fej alakjának szorítással történő megváltoztatására szolgál – szóval ez valami gyönyörű ötlet.

A tizennégy oldalnyi berendezéslista inkább a műszakibb játékosok számára csámcsognivaló – gáz-, szén-, éter- és rádiumgenerátorok; fénytelegráfok, csőposták, halottakkal való kommunikációt lehetővé tevő berendezések vagy éppen képtelegráfok; asztrális utazást lehetővé tevő generátor, vagy éppen múltba néző távcső. De vannak itt orvosi eszközök, mint az amputációs asszisztens (“…a végtag tisztán el lett távolítva, mielőtt a páciens levegőt vett volna egy második sikolyhoz…”) vagy éppen az automatikus boncolótartály, amelyet csak igazán ritkán használnak élő páciensek kínzására.

A következő fejezetben vannak talán a legizgalmasabb csámcsognivalók: a gőzpunk számítástechnikában van valami megragadó, főleg ha a stílusos díszletek közé pakolt, háznyi számítógépekre gondol az ember, amely annak ellenére, hogy ontja a lyukkártyákat és dől belőle a gőz, néha önálló személyiséggel rendelkezik (megfelelő hangszintetizátorral akár beszélhet egy fiatal lány hangján is, aki a készítőjét az apjának tekinti – az ilyesmi mindig pofás, ha drámai hangulatot akar az ember). Tüzérségi, kozmetikai, rendőrségi alkalmazások is akadnak, de részemről legkedvesebbek az automaták (nem robotok, mert ez a szó akkor még nem létezett). A gépemberek – mint a példában bemutatott Holmes-1 típusú nyomozóegység -, a hatalmas harci gőzautomaták vagy éppen az élő emberek leutánzására készített mechanikus emberek mind-mind gonosz szívemnek tetsző húrokat pengetnek.

A jármű fejezetben a dögös, de azért kissé túl normális vonatok (bár vannak ágyúkkal felszereltek is) mellett akadnak gőzelefántok, tengeralattjárók, hadihajók, léghajók, rakéta-hátizsákok, de éterjáró űrhajók és időgépek is. Utóbbiak nagyszerűen alkalmazhatók a Királyi Vadásztársaság dinoszaurusz-vadászataira.

A nehézfegyverek szakasz sajnos elég rövid, de az elektrolitpuska – sós folyadékot lő ki, amibe áramot vezet: kiváló eszköz az ukrán gabonamezőket pusztító óriássáskák pusztítására, amelyek amúgy Nabokov, az őrült tudós kreálmányai – nagyon dögös alkotás. A sikertelen marsi invázió után ránk maradt hősugár-vetők meg ugye klasszikus darabok.

Drogok és vegyi vívmányok is akadnak, ez általában elég elhanyagolt területe a gőzpunknak, pedig annak idején nem csak a gépek körül volt jelentős zsongás. A szellemvilág érzékelését lehetővé tevő vegyület a mellékhatásai ellenére is pofás, a sarki kutatásokban nagy segítséget nyújtó, egész testen vastag szőrmebundát növesztő kutyulék ötletes – főleg ha az esetleges mellékhatásokba belegondolunk. De van harci gáz, vagy éppen víz alatti légzést lehetővé tevő oxigéntabletta is.

A zárófejezetben mindenféle alkalmazott/teremtett lények vannak – a tuberkolózis baktériumokon alapuló szépséginjekciók (sápadt bőr, vörös ajkak), vegyi anyagok segítségével óriásivá növelt csirkék, harci hátasnak alkalmazott triceratopsok és társaik, zárásul meg ott van egy Frankenstein-stílusú kreált nő, amiből szimplán ki lehet hozni egy-két kalandot.

A Steamtech, hasonlóan a Steampunk könyvhöz, nagy rakás olyan ötletet dob be, amelyek hangulatban passzentosak egy gőzpunk kampányhoz, de az átlag mesélőnek feltehetően eszébe sem jutottak volna. Főleg a kisebb találmányokra jellemző a használhatóság – akár mindegyik egy-egy kaland alapja lehet, főleg ha Sherlock Holmes-beütésű, “őrült feltaláló of the week” stílusú kalandokat mesélünk.

GURPS Screampunk

A GURPS Screampunk a sajnos rövid életű, 32 oldalas mini-kiegészítők közé tartozik (Ilyen volt a remek Robin’s Laws of Good Game Mastering is), témáját tekintve pedig a gótikus horror és a gőzpunk összeboronálásához nyújt segítséget a mesélők számára. Bár a könyv inkább füzet-kategóriás, elég jó alapot ad a témához.

Az első fejezet a gótikus horror jellemző témáin megy végig: a korra jellemző, racionalitásba és haladásba vetett hit és a gótikus horror irracionális, természetfeletti borzalmainak ütköztetése, valamint a visszatérő elemek – sötét családi titkok, tabudöntögetősdi, vallási elemek és társaik – illetve a jellemző helyszínek – romos kastélyok, temetők, titkos szobák, diliházak és hasonló barátságos műintézmények – kerülnek tárgyalásra.

A következő fejezet hasonlóképpen élveboncolja a téma gőzpunk-megközelítését – a megközelítés egyszerű, hiszen az alap gőzpunk hozzáállás technikába vetett optimizmusát le kell cserélni a bizonytalanságtól és az őrült emberi gátlástalanságtól való félelemre, és helyben is vagyunk. Itt is tárgyalásra kerülnek a stílus főbb témái: a technikai haladás veszteseinek nyomora, a dicsőséges haladás titkolt árnyoldalai, a tudásért a lelküket amúgy Faust stílusban áruba bocsátó feltalálók meg a többiek.

A karakterekkel foglalkozó fejezet többnyire a Steampunk könyv archetípusainak kissé átformált változatait hozza, néhány utalással a gótikus horror karaktereinek jellegzetességeivel. A záró részben pedig a mesélő számára vannak a stílusra jellemző történetvezetési ötletek. (Kalandkezdések, a borzalmakkal való szembesülés előkészítése meg a többi.) Plusz némi irodalomjegyzék a felkészüléshez és ötletlopáshoz.

A GURPS Screampunk már csak terjedelme miatt sem lehet olyan átfogóan használható kiadvány, mint a zseniális Nightmares of Mine, amit mai napig a legjobb általános horror-kiegészítőnek tartok, viszont célirányos volta miatt talán könnyebben alkalmazható a gőzpunk játékokhoz. Különben is, a legújabb GURPS Horror kiadás tudomásom szerint már elég sokat átemel a Nightmares of Mine anyagából – nem csoda, hiszen a szerző ugyanaz – szóval sok értelme nem lett volna olyan szintű részletességbe belemennie a szerzőnek.

Szóval ennyit mára a GURPS gőzpunk dolgairól. Bár van még legalább két, témába vágó kiadványuk – a GURPS Castle Falkenstein és az ehhez kapcsolódó Ottoman Empire kiegészítő -, ezekről inkább később.


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához