LFG.HU

HammerTimeCafe
D. P. Manfréd
ismertetőCimkek

Sajtóbemutató a Fókuszban

Csendben (egymagában az ember nem szokott hangoskodni) sétáltam
a sötétedő égbolt alatt terpeszkedő főváros Rákócziról
elnevezett utcáján. A Harry Potter varázsló életéről szóló
mesesorozat negyedik részének hazai kiadása alkalmából
rendezett sajtóbemutatóra igyekeztem. Bár erre egy nappal a
megjelenés után került sor, azért én még éreztem a várakozás
izgalmát.
Nagyjából eddig jutottam, amikor pár sihederre figyeltem fel,
akik zöld színű “varázskönyvet” szorongatva, boldogságtól
sugárzó arccal trappoltak el mellettem, Harryt emlegetve.
A gyalogátkelőn túljutva megálltam. Egy fiatal kamasz nézett
rám, a nyomdatechnikának köszönhetően az eredetinél jóval
nagyobb méretben. Hasonlítunk egymásra, állapítottam meg.
Mindketten szemüvegesek vagyunk. Tincseinkkel egyformán nem
tudunk mit kezdeni, azok önállóan keresik helyüket a világban –
dacára fésűnek, hajvágásnak. Nekem évekből van több, ő viszont
rendelkezik egy helyre sebhellyel a homloka közepén.
Szóval ő az a híres – morfondíroztam csendben. A kép melletti
felirat rajzversenyről, bűvészek fellépéséről adott
tájékoztatást. A biztonság kedvéért elővettem a meghívómat, s
döbbenten állapítottam meg, nem itt lesz a találkozó. Ámulva
mentem tovább, azon tanakodva, mekkora sikere lehet Harry
Potternek.
A szomszédos könyváruházban (Fókusz) az “elvarázsolt” eladók
éjfélig virrasztanak – olvastam a hirdetményt – várva a
vásárlókat, akik szintén az angliai varázsló életével
szeretnének megismerkedni. Mivel hűséges hozzátartozóim vártak
rám, sajnos nem értem rá megvárni az utolsó betérőt, így minden
bátorságomat összeszedve beléptem az épületbe.
Túljutva a biztonság őrén, s fellépdelve pár grádicson,
áldottam az előrelátásomat, ami a megbeszélt időpont előtt fél
órával a helyszínre vezetett. Üres széksorok, pár kósza csemete
és számos ismeretlen felnőtt várt (illetve nem várt rám).
Leültem a már megszokott második sorbéli helyemre, s vártam
hogy feltűnjön Madam Rosmerta, a Három Seprű kocsmárosnéja.
Késett, pedig a cégér (három seprű), egyértelműen ott lógott
előttem. Ahogy múlt az idő egyre többen lettünk, s feltűnt pár
ismerős is, majd még többen érkeztek. Pompás leshelyemről
mindent alaposan megfigyeltem.
Szomorúan hallottam, hogy a várt mester nem lesz jelen, csupán
hazai megbízottjai és két vendég fogják képviselni. Egy
jótündérnek köszönhetően új ismeretségeket kötöttem, s már
igazán türelmetlenül várakoztam – számos muglitársammal
egyetemben.
Balázs István (az Animus kiadó vezetője, szintén mugli) pár
szóban beszámolt arról a töretlen sikerről, amit Harry Potter
elért hazánkban. Hiszen nem csupán arról van szó, hogy mindig
sikerül túlélnie a veszedelmeket és vizsgáit. Kiadói sikerről
is beszélhetünk, hiszen az eltelt több mint egy év alatt, több
tízezer gyermek és felnőtt ismerkedhetett meg az ifjú varázsló
kalandjaival. (Tényleg, már több mint egy éve annak, hogy az
első rész megjelent.)
Ennek a hatalmas sikernek a miértre próbált meg válaszolni Dr.
Vekerdy Tamás pszichológus (címzetes varázsló), számos könyv
írója. Véleménye szerint Rowling asszony (ő Harry anyukájának
tekinthető) arra buzdítja az olvasót, hogy a szürke,
pénzhajhászó világban vállalja önmagát. Még akkor is, ha ezzel
eltér az átlagtól, hiszen fantáziával színesítheti környezetét.
Ezt követően egy másik mágus emelkedett szólásra. Jobban mondva
olvasásra, hiszen Kern András egy teljes fejezetet ismertetett
meg velünk a “Harry Potter és a Tűz Serlege” című könyvből.
Néma csönd kísérte a felolvasást. Balázs István meg is
jegyezte, hogy számára ezután mindig ezen a hangon fog
megszólalni Harry. Egy idősebb résztvevő javasolta is, hogy
készítsenek hangfelvételt a könyv szövegéből.
Ezután a fiatalabb rajongók értékes relikviákért
vetélkedhettek, csupán a helyes választ kellett megmondaniuk a
kérdésekre. Sajnos magasságom és korom miatt nem sikerült
elvegyülnöm közöttük, így lemaradtam a mágikus poszterrekől és
a többi kincsről.
Végre feltehettük azt a sokunkat foglalkoztató kérdést, hogy
mikor érkezik Harry úrfi legközelebb hozzánk. Sajnos,
elfoglaltsága miatt csak két év múlva jár erre, addig be kell
érnünk a több mint hatszáz oldalas negyedik résszel. Külön
bánat számomra, hogy az írónővel sem valószínű, hogy
találkozhatunk. Nem szereti a szereplést, s ha lehet, kerüli az
efféle kötelezettségeket.
Szomorúságomat némileg feledtette az a tény, hogy egy
elektromos pók hálóján (valami www névre hallgat) felbukkant
egy igazi kincs. A manapság már nem kapható első kiadás, J. K.
Rowling által dedikált példányára lehet licitálni a hálóján
(www.axio.hu). Ennél egyedibb karácsonyi meglepetést nehéz
elképzelni.
Végezetül Madam Rosmerta szolgálólányai vajsört és más, a Három
Seprűben kapható csemegét kínáltak számunkra. Erre már nem
igazán volt időm, mert sikerült hozzájutnom egy könyvjelzőhöz,
amelyen varázsigék szerepeltek. Köztük a sóbálvánnyá
változtatás is. Csak annyit kell mondani, hogy “Petrificus
totalus”.
…

– D. P. Manfréd jegyzetei alapján –

Utóirat: nagyméretű sótömb olcsón elvihető.

J. K. Rowling: Harry Potter és a Tűz Serlege
Animus Kiadó, 2390 Ft


A szerző más irásai
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.