LFG.HU

HammerTimeCafe
D. P. Manfréd
ismertetőCimkek

Paul Harrison: Panteista világnézet

Mindenki hisz valamiben. Számtalan istent imádott az emberiség
eddigi történelme folyamán. Napjainkban a különféle
egyistenhitek a legnépszerűbbek. Sokan éppen ellenkezőleg,
tagadják bármiféle természetfeletti lény létét, s ateistának
vallják magukat. Van, aki saját erkölcsi értékei szerint él, s
nem foglalkozik a vallással.
Harrison szerint azonban van egy közös vonása minden embernek.
Csillagos égbolton, erdőben, tengerparton, hegyek között
általában elfogja a szemlélődőt egyfajta béke és nyugalom.
Ilyenkor érezhetjük a legjobban azt, hogy részesei vagyunk
valami sokkal nagyobbnak, ami egyáltalán nem ellenséges velünk
szemben, s jóleső érzés harmóniában élni vele.
Amennyiben történt már velünk ilyen, akkor a szerző szerint mi
is panteisták vagyunk. Ez nagyon tömören annyit tesz, hogy
hiszünk az univerzum, a természet örökkévalóságában, isteni
mivoltában, szentségében.
Harrison könyvében felidézi ennek a filozófiának a múltját, ami
már időszámításunk előtt ismert volt Indiában, de bizonyos
elemei minden nagyobb vallásban megtalálhatók (kereszténység,
iszlám, buddhizmus).
Az egyik római császár – aki szintén hitt benne – talán
államvallássá is tehette volna. Európában a kereszténység
megerősődésével arányosan szorult vissza a panteizmus. A
középkorban Giordano Bruno tanításaival kezdődött meg újbóli
elterjedése, s a máglyán megégetett tudós után Spinoza volt a
következő ismertebb név, aki a természet tiszteletét, imádatát
hirdette.
A tulajdonképpeni elnevezés egy angol férfi – John Toland –
nevéhez fűződik. A XIX. században volt a legnépszerűbb az
újfajta hit, többen azt jósolták, hogy a következő században ez
lesz a világ legelterjedtebb vallása. Sajnos, az 1900-as évek
elejének háborúi és válságai ezt meggátolták, de napjainkban
ismét terjedőben van.
A természet szeretetén kívül az élet igenlését és az
optimizmust tanító vallás nem hisz a túlvilágban. Nincs senki,
aki számontartaná cselekedeteinket, s azok alapján büntetne
vagy jutalmazna egy következő világon. A panteizmus szerint
csupán ez a világ létezik, s utána nem következik semmi,
testünk bekerül az örök körforgásba, atomjaink más élőlények
számára szolgálnak táplálékul. Erről, és sok hasonló kérdésről
is beszél a szerző.
Természetesen a panteizmuson belül is vannak szemléletbéli
eltérések, de mivel sosem jött létre egyházi szervezet, ez
különösebben nem zavaró.
A könyv végén találhatunk egy rövid felsorolást a panteisták
által tiszteletben tartott, úgynevezett ünnepnapokról, valamint
egy kilencpontos listát, amelyben megtalálhatjuk a hitvallás
főbb tételeit.
Napjainkban, amikor egyrészt annyi szekta bukkan fel
körülöttünk, s többen próbálkoznak különféle régi vallások
feltámasztásával (például a druidák), ajánlatos egy “zöld”
elképzelést is megismerni. Mert valamiben mindenkinek hinnie
kell.

Kiadó: Édesvíz Kiadó (2000)
Ára: 1250 Ft

– Dörflinger Papadopulosz Manfréd –

Boritó


A szerző más irásai
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.