LFG.HU

Attila
ismertetőCimkek

Az Eden Studios All flesh must be eaten című zombi-szerepjátékához már megjelent néhány szokatlan világ-kiegészítő. A korábbi kungfu, fantasy, western, pulp átdolgozásai a zombi témának egészen jól sikerültek – nemsokára várható egy kalózos is -, ez a nemrég megjelent halálvilág-gyűjtemény pedig azokat a kisebb ötleteket foglalja össze, amelyekhez nem feltétlenül lehetett saját kiegészítőt írni.

Hogy mi szükség van egy halálvilág-gyűjteményre? Nos a mini-világleírások ugyan gyakran nem többek egy rövid kalandvázlatnál, de még így is nagy rakás ötletet adnak a mesélő számára. Egylövetű, alkalmi kalandoknak mindenképpen alkalmasak, némi plusz munkával pedig akár kampány-mélységig is fejleszthetőek. Röviden nézzük át a halálvilágokat, hogy miről is van szó:

Aces high: World War I

Az indulás sajnos nem az igazi. A tizenöt oldalas világ az első világháborút variálja meg egy kissé: Manfred von Richthofen a német ász repülőjét lelövik a légiharcban, és a báró meghal. Vasakarata azonban visszahozza a háborúba és az élőhalott Vörös Báró repülő cirkusza nemsokára hozzá hasonló zombi-pilótákkal töltődik fel…
…ez az ötlet inkább a “kezdetben jónak tűnt” kategória, mint használható halálvilág. A légicsatákra koncentráló játék kissé egyoldalúvá válhat, plusz a leírtak alapján a Báró sorsa előre meghatározott – a karakterek nem nagyon tudnak vele mit kezdeni. A játszhatóság növelése érdekében a készítők benyomtak egy kissé összecsapott ötletet a Frankenstein-módszerrel sorozatgyártásba kerülő német zombi-hadakról is, ami részint nem kötődik semmiben az alapsztorihoz, részint kissé erőltetettnek tűnik.
Viszont legalább megkaptuk néhány első világháborús repülőgép statisztikáit is.

Felejthető.

The blighted isle

Muhahaha. No, ez már pofásabb. Az 1800-as évek írországi éhínségei adták az ötletet ehhez a halálvilághoz – az egyszerű burgonyavész azonban itt jóval súlyosabb okokra vezethető vissza: itt mintha magát az ír anyaföldet sújtotta volna átok. Bárki, akit ebbe a földbe temetnek, élőhalottá válik, és kínzó éhségét – természetesen – az élőkkel csillapítja. A külvilág persze csak holmi éhínségről és zavargásokról tud – Anglia és a többi nagyhatalom érthető módon maga is nehezen hitte el, mi a valós helyzet, és most minden erejükkel a jelenség kordában tartásán és eltitkolásán vannak. Mivel az ír szigetről érkező menekülők magukon hordozhatják a csapást – hiszen akár egy bakancs talpán behozott sár is magával hozhatja vészt -, szokatlanul kemény karantén lépett életbe. Azt sem lehet tudni, hogy mikor jön el az idő, mikor a zombik az utolsó ír településeket is lerohanják és elszánják magukat a tenger alatti gyalogútra…

Ez már egy hangulatos, klasszikus stílusú, akár hosszabb kampányként is játszható horrorvilág, jó néhány elhintett kalandötlettel.

Dead men and Derring Do

Ennek a hat oldalas halálvilágnak legnagyobb érdeme az az ötlet, amellyel összekapcsolta Richelieu bíborost, a vasálarcos legendáját és a zombi-témát. Egyébként pedig standard jönnek-a-zombik-jellegű történetről van szó, amiben a játékosok dumasi muskétások szerepét kaphatják, ami azért mindig jó móka lehet.

Plusz ott van az élőhalott úrrá avanzsált Richelieu, aki főgonosznak egész pofás. Ezzel együtt ez is inkább a rövidebb kalandlehetőségek közé tartozik.

Tales of the Walking Dead: Arabian Nights!

Öt oldalon bemutatott zombik-az-ezeregyéjszaka-meséiben jellegű próbálkozás, rám nem tett túl nagy benyomást. A környezet természetesen egzotikus, de kevés itt a hely és nem is nagyon történik próbálkozás a bemutatására, hogy igazán érvényesüljön az egzotikum. Ez inkább egy érdekes alapötlet, amiből némi plusz munkával farag az ember kalandot. Esetleg egy az egyben átemeli valami fantasy világba az egészet.

The 47 gaki

Egy valós japán történelmi eseményen alapul ez a halálvilág. 1700 környékén 47 ronin állt véres bosszút azon a nemesen, aki miatt korábban elveszítették urukat. A bosszú, bár egy részről közönséges bűntett volt, jelképévé vált az urukért mindent feláldozó szamuráj eszményeknek, így a 47 ronin lehetőséget kapott a szeppukura és testüket uruk mellé temették – azóta is afféle nemzeti hősök.
A halálvilág története itt ágazik el a valós eseményektől: 46 évvel később a roninok és uruk visszatérnek a túlvilágról, hogy bosszút álljanak – hamarosan egész zombisereg masírozik Edo felé, hogy az élőhalott Lord Asano átvegye az uralmat Japán felett.

Hangulatos a felvezetés, plusz benne van a témában egy hosszabb kampány lehetősége is – főleg az utolsó kalandötlet, az élőholt shogun uralma elleni szervezkedés és felkelés témában vannak ígéretes dolgok. Az Enter the Zombie kiegészítő felhasználása természetesen magától értetődő, elvégre az élőhalott roninok képességei abszolút nem emlékeztetnek egy tipikus zombira.

Over the wall

Abszolút érdektelenre sikerült, a-rómaiak-elfoglalták-Britanniát-de-a-pikt-sámánok-összehoztak-egy-durva-zombiharcos-fajtát jellegű halálvilág. Ötletszikrának esetleg elmegy, de semmi különös.

Frankenstein 1935

Hehehe. Alig négy oldal, de igen pofás ötlet: Dr Victor Frankenstein metódusa sikerrel jár, és képessé válik a holttestek újraélesztésére. Megfelelő módszerekkel a páciensen nem is látszik, hogy valaha meghalt, emlékei és képességei is megmaradnak – az örökélet titka megfejtésre került. Maga Viktória királynő immár 116 évesen ül Anglia trónján.
A kezelés egyszerűbb változatával pedig remekül működő ipari automatákat lehet készíteni – a gyárakban nagyrészt már kizárólag zombik dolgoznak, olcsó és jól felhasználható, fáradhatatlan munkaerőként. Csupán heti egyszeri alkalommal van szükségük két pint vérre a továbbműködésre, ellenkező esetben nyugtalanná válnak.

A haladásnak természetesen vannak vesztesei is: a munkanélküliek tömegei igencsak elégedetlenek sorsukkal, nem is szólva a szomszédos hatalmakról, melyek undorral vegyes irigységgel szemlélik a brit gazdasági csodát.

És persze ott van az a kissé nyugtalanító apróság is, hogy Dr Frankensteinnek – ő a metódus egyik legrégebbi páciense – mintha egyre több és több vérre lenne szüksége, hogy nyugodt és kezelhető maradjon.

Groovy, hogy Asht idézzem. Igazi screampunk.

The crusade of the damned

Kilenc oldalas próbálkozás, mely a templomos lovagok élőhalott változatban történő visszatérését dolgozza fel, valamikor a harmincas évek táján. Fene tudja, valahogy ez is erőtlenre sikeredett.

Dial Z for hero

A szuperhősök és zombik mixelése nem egy halott ötlet – lásd a közelmúltban megjelent Marvel Zombies képregénysorozatot, melyben a Marvel univerzum hősei – Pókember, Hulk, Iron Man meg a többiek – zombi-állapotban keresik maguknak a zabálnivalót.

Sajnos ez a halálvilág valami zűrzavaros katyvasz, amibe a zombi-koncepció a hajánál fogva van belerángatva. Abszolút felejtős.

Our Zombies at War

A második világháború és a zombi téma már korábban is dögös dolgokat eredményezett. Az itteni halálvilágban Adolf Hitler – köszönhetően az őt támogató okkult szervezeteknek – a villámháborús stratégia mellé a fekete mágiával életre keltett zombihadseregek segítségével hamarabb meghódította Európát, mint a valóságban. A Szovjetunió már keményebb falat, részint, mivel Sztálinnak még nem volt ideje kivégeztetni a Vörös Hadsereg vezetőit, részint mivel a szovjet csapatokat távirányítással vezérelt, pszichotronikus zombihadak egészítik ki.

Mindeközben az Egyesült Államok szuperkatona programja intelligens, bár élőhalott OSS ügynökök előállításán dolgozik, sikerrel.

A háború húsdarálója teljes sebességre kapcsolt, az élőhalottak szerepe egyre nagyobb és egyre nehezebb féken tartani őket…

Pulp hangulat ezerrel, az egyik legjobban bejövős halálvilágok egyike a könyvben.

The dread menace

Egy másik remekül sikerült halálvilág. Amerika, ötvenes évek, a kommunistaellenes hisztéria teljes erővel dühöng. Az amerikai kormány ivóvízbe kevert tudatmódosító drogokkal kísérletezik, hogy a keleti blokk országai befolyásolhatóbbá váljanak. A művelet előtt természetesen néhány hazai városon tesztelték az új anyagot, amely fényesen bevált.

A tudatállapotot végletesen kiiktató mellékhatások és az ezután következő reanimáló-dühöngő szakasz persze csak később vált ismertté. Rendkívüli állapot bevezetése, atommal letarolt fertőzési gócok – mert a dolog szinte cseppfertőzéssel terjed – és más hasonló nyalánkságok. Paranoia, ötvenes évekbeli katonai hardverek, széteső világ meg minden…

Peace, love and zombies

Háromféle zombifaj és a hatvanas évek hippivilágának keveréke. Semmi különös.

Sweet Zombie Threat

A zombi-effektet előidéző fagylalt-dolog van akkora hülyeség, hogy ne lehessen komolyan venni ezt a halálvilágot. Paródiának viszont elég gyenge.

Welcome to Whimseywille

Vidámparkok. Széles mosolyú bohócok. Westworld hangulat, robotok helyett zombikkal, akik első látásra nem különböznek az élőktől, akiket buzgón konvertálnak soraik közé. Nagyon-nagyon pofás ötletek, erősen rájátszik a paranoid elemekre. Ez is egy kellemesre sikerült halálvilág.

The not so perfect storm

Teljesen tipikus, tizenkettő egy tucat, egylövetű kaland, viharral, szigetre kirakott kutatócsoporttal, félresikerült kísérlettel. Nem fogja megnyerni a legeredetibb ötletnek kijáró díjakat, de egynek elmegy – más kérdés, hogy érdemes-e ilyenre pazarolni a helyet.

Paralellium

Abszolút mértékben helykitöltőnek szánt cucc, egy a miénkkel párhuzamos fantasy világról. Mintha csak a Dungeons and Zombies kiegészítőbe szánt, onnét kimaradt, egye-fene-ide-jó-lesz kaliberű filler lenne. Tulajdonképpen zombik se nagyon vannak benne.

Immortality

Ez a nyolc oldalas halálvilág viszont már jóval kellemesebb – Mad Max stílusban összeomlott világ, ahol a halottakat nem mindig lehet megkülönböztetni az élőktől, és ahol nem csak a zombik számára jöhet jól, ha az embereket eszik: a dolog visszafelé is hasznos lehet.

Az emberi korrupció, a paranoia és a zombi téma itt is korrektül áll össze, ez is egy használható halálvilág.

Necropolis Ascendant

A világot az élőhalottak ellen védelmező nekromanták irányítják, akik természetesen az élőhalottak megjelenéséért felelősek. Néhány kalandnyi lehetőség talán van a témában, de a hangulat inkább gótulósnak, mint rendes zombihorrornak tűnik. Az ember inkább átlapozza.

Panacea

Erős kiberpunk hangulatú ez a jövőben játszódó halálvilág – az emberiség a nanotechnikának köszönhetően hosszú életet és betegségek iránti teljes immunitást harcolt ki magának, némi mellékhatásokkal. A mellékhatás természetesen az, hogy a test a halál után sem hajlandó leállni – de egy korszerű ipari társadalom természetesen ezt is kihasználja: a megfelelő kontrolláló eszközökkel felszerelt zombik remek munkaerőnek számítanak, miközben az élők igencsak hedonista módon élvezik ki megnövekedett ellenállóságuk minden előnyét.

Bár ötletnek nem rossz, ez inkább kiberpunk-jellegű izé, mint zombihorror. Fene se tudja, valami mintha hiányzana.

Legacy

Ha az előző világ kiberpunk volt, akkor ez egyenesen Szárnyas Fejvadász gyökereket mutat. Szuperfejlett, űrkutatásban és klónozásban teljesen bubus emberiség a kiindulás, amely többek között már mesterséges, replikáns-beütésű dolgozókat is képes gyártani. Egy vírusfertőzésnek köszönhetően azonban minden ember halála után élőhalottként tér vissza – a replikánsok erre immuninsak, bár a táplálékként még mindig számításba jöhetnek.

Összeomlófélben levő civilizáció, rabszolga státuszukból lázadozó mesterséges emberek, meg hasonlók. Ezzel is el lehet lenni egy darabig, plusz a zombik itt is a klasszikus katalizátor szerepét játsszák a potenciális konfliktusokban.

The dead of Space

A könyv utolsó halálvilágában az amnéziás karakterek épp arra ébrednek fel hibernálókapszulájukban, hogy mindenféle élőhalott nénik és bácsik próbálják felzabálni őket. Ha elég szerencsések és elég sokáig túlélnek, rájöhetnek arra is, hogy egy hatalmas telepeshajón utaznak, sőt talán arra is, miért nem emlékeznek a múltjukra…

Bár elég vázlatos, kellemesen Alien-hangulatú kalandokat lehet kihozni ebből az ötletből is. Bár őszintén szólva, ehhez az ötlethez nem kell külön könyv.

A Worlds of the Dead összhatásában nem rossz, bár messze van mondjuk az Enter the Zombie briliánsságától. Árához képest – 24 dollár – egész sok kalandötlet található benne, jó néhány óra játékot ki lehet hozni belőle, de abszolút nem tartozik a nélkülözhetetlen AFMBE kiegészítők közé. Egynek elmegy, semmi különös, talán annyi látszik belőle, mennyi különböző megközelítése lehet a zombi-témának.


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához