LFG.HU

HammerTimeCafe
Krasznai Zoltán
szerepjátékrólCimkek

A magyar fantasy vajon beletartozik-e a szépirodalomba? Megérdemli-e, hogy foglalkozzon vele az irodalomtudomány? Az biztosan állítható, hogy a ma is élő magyar fantasy szerzők beletartoznak a magyar kortárs irodalomba. De vajon a magyar kortárs fantasy szerzőket érdemes-e a magyar kortárs “szépirodalmi” szerzőkkel együtt említeni? Esterházy Péter és Kornya Zsolt munkásságát egymás mellé lehet-e állítani? Hisz mindkét író írásmódját az igényesség és a remek fogalmazókészség jellemzi!

Kérdezgettem a főiskolás magyarosokat, akik közül többen azt válaszolták, miszerint a fantasyt nem tekintik szépirodalomnak. Erre persze lehetne azt mondani: “A szépirodalom mutáción megy keresztül!” “A szépirodalom kezd összefonódni a modern irodalmi irányzatokkal!” “A szépirodalom a keveseknek szól!” “A szépirodalom lerágott csontokat erőltet!” De talán mégse ez a megoldás.
Manapság a fantasy olvasókat az emészti, hogy a Gyűrűk Urát nem akarják elfogadni szépirodalmi alkotásként. Érvük, hogy Tolkien óangol nyelvet használt történetei írásakor, és morális kérdéseket feszeget a műveiben. Anyám, aki olvasta az említett regénytrilógiát, azt mondta nekem, hogy nem talált benne morális kérdéseket, viszont mesének tökéletesen megfelelt. És még hozzá kell tenni, hogy a Gyűrűk Ura kapcsán is megoszlanak a vélemények az irodalmárok között: az egyik csoport szerint szépirodalmi alkotás, a másik csoport szerint nem érdemli meg ezt a “címet”.

Mi az én véleményem?
Az irodalomtudománynak foglalkoznia kellene a fantasy-val.
Na, ezt fejtsük ki bővebben! Azaz jöjjenek az érvek!

Először is, az említett műfaj egyre népszerűbbé kezd válni. Rengeteg fiatal vonzódik az elképzelt világokhoz. A tömegével megjelenő szerepjátékok, fantasy könyvek, fantasy képzőművészeti alkotások segítenek, hogy az ember elrepüljön egy másik dimenzióba. Másodszor, az irodalomtudomány képes arra, hogy vizsgálja, a fantasy hogyan hat az olvasók tömegére. Harmadszor, egy régebben csak szórakoztató műnek nyilvánított alkotás is válhat szépirodalommá, jó példa erre Verne Gyula és Jókai Mór. Talán száz év múlva majd Stephen King regényeit is a szépirodalomhoz fogják sorolni! A fantasy is képes arra, hogy komoly témát dolgozzon fel a maga módján. Negyedszer, a fantasy már benn van a köztudatban, ezért talán szívesebben is foglalkoztatná az emberek többségét, mint mondjuk az újhistorizmus vagy a posztmodern.

A Kaposvári Egyetem magyar-kommunikációs szakos hallgatójának – aki magyar tanárnak készül – elmélete szerint a fantasy eszköz, mellyel az ember néhány vagy több órára elmenekül a valóságtól. Az említett úr véleménye szerint a fantasy biztosítja a tapasztalaton túli világba való menekülést, ami azért rossz, mert az emberek így bezárkóznak egy elképzelt világba, elbújva a valódi világ problémái elől. A nagymellű nők a szexuális éhséget, a kardok a gyilkolási vágyat fejezik ki.
Az már önmagában röhej, hogy mindezt Kant filozófiájából kiindulva magyarázta. Ez majdnem olyan értelmes, mintha Nietzsche tanításait használnám fel, hogy kimutassam, a hamburger rossz. Az irodalom és filozófia összefonódása nem sok jót tett az irodalomtudománynak. Észre kéne venni, hogy ma már Kant, Schopenhauer és Hegel lejárt lemez, talán ideje lenne valami újat föltenni. Filozófiával csak a filozófia ihlette műveket lehet tanulmányozni, de minden irodalmi jelenségre nem lehet vele magyarázatot találni.
A gondolatot túl szélsőségesnek tartom, mivel általánosít, amit én szörnyű hibának tartok. Egy magyaros mondhatja: “a fantasy irodalmi ópium, mellyel az ember rövid időre elhagyhatja a rideg valóságot.” Egy fantasy olvasó válaszolhat: “a magyarosok többsége nem azért olvas szépirodalmat, mert élvezi, hanem mert magyaros.” Ha az ember lenéző vagy elitélő egy jelenséggel kapcsolatban, akkor könnyen általánosít. Még én sem beszélhettek elitélően a fantasy műfajáról, mert bár rengeteg fantasy művet olvastam, de nem fogtam a kezembe az összes fantasy könyvet. És ne feledjük, hogy Kodolányi János Vízözön és Új ég, új föld című regényei, melyek a Gilgames-eposzt dolgozzák fel, ugyancsak fantasy-nak minősülnek! Most akkor dobjuk ki Kodolányi János némely fantasztikus elemeket tartalmazó regényét a kukába, mert az irodalomtudomány nem tartja lehetségesnek, hogy egy fantasy mű is beletartozhat a szépirodalomba?

Talán itt az idő, hogy a magyarosok elolvassanak egy-két hazai fantasy író regényét, mielőtt véleményt mondanának.


A szerző más irásai
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához