LFG.HU

korin
ismertetőCimkek

…aki szeretné érteni, miről is szólnak a hírek az egyik ismert magyar fejlesztésű szerepjáték háza táján

I. Elméleti tökölés

Kies hazánkban egy irodalmi alkotást, megírásától fogva jogi védelem illet. Ezt a védelmet hívják szerzői jogi védelemnek. De mire is terjed ez ki pontosan, és milyen lényegesebb szabályai vannak?

A szerzői jog főbb szabályait egy törvény, (az 1999. évi LXXVI.) szabályozza. A jogszabályhelyek kihagyásával (akit a pontos részletek érdekelnek, fog egy CD-jogtárat, megkeresi benne, és megnézi magának) az alábbiakban foglalható össze a lényeg:

A törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. Szerzői jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e – az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.

Ebből láthatjuk, hogy minden egyes novella, regény vagy éppen szerepjáték szabálykönyv automatikusan a szerzői jog védelme alá esik. Kit illet meg a védelem? A szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta (szerző). További fontos szabály: több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és – kétség esetén – egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat; a szerzői jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet.

Mennyi ideig élvezi a szerző a védelmet?
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.

Hurrá! Tudjuk, hogy mit és kit illet meg a védelem, de pontosan milyen jogokat és lehetőségeket is véd a szerzői jog? Két csoportra oszthatjuk a szerzői jog által védett értékeket: a személyhez fűződő és a vagyoni jellegű szerzői jogok csoportjára.
Az előbbit semmilyen formában nem lehet átruházni (eladni, elcserélni, bérelni stb.) Ide tartoznak:
- a mű nyilvánosságra hozatalának joga (azaz, a szerző dönti el, nyilvánosságra akarja-e hozni a művét.)
- a név feltűntetése (közölni kell ki a szerző, de használhat felvett nevet is)
- a mű egységének védelme (azaz nem lehet megcsonkítani, torzítani, vagy egyéb olyan módon megváltoztatni a művet, ami a szerző hírnevére, becsületére sérelmes)

A második kupac – és ezek a mi szempontunkból lényegesebbek – a vagyoni jellegű jogok, amiket a szerző szabadon átruházhat. A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.
A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is.
A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is. (Lásd például a Garfield-os pólók, bögrék árusítását.)
A szerzőt – ellenkező megállapodás hiányában – a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek – eltérő megállapodás hiányában – a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le. Ha a törvény a felhasználási szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, a díjazásról való lemondás is csak a megszabott alakban érvényes.
Jogosulatlan a felhasználás különösen akkor, ha arra törvény vagy az arra jogosult szerződéssel engedélyt nem ad, vagy ha a felhasználó jogosultságának határait túllépve használja fel a művet.

Felhasználásnak minősül például a többszörözés, terjesztés, nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (internet).

Végül egy kicsit nézzük át a felhasználói és a kiadói szerződést…
Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény vagy más jogszabály az eltérést nem tiltja. Ha a felhasználási szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.
(…)
A felhasználási engedély korlátozható valamely területre, időtartamra, felhasználási módra és a felhasználás meghatározott mértékére.
Jogszabály vagy a szerződés eltérő rendelkezése hiányában a felhasználási engedély a Magyar Köztársaság területére terjed ki és időtartama a szerződés tárgyát képező műhöz hasonló művek felhasználására kötött szerződések szokásos időtartamához igazodik.
A felhasználási szerződést – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – írásba kell foglalni.

Ettől egy picit eltér a kiadói szerződés:
Kiadói szerződés alapján a szerző köteles a művet a kiadó rendelkezésére bocsátani, a kiadó pedig jogosult azt kiadni, valamint forgalomba hozni és köteles a szerzőnek díjat fizetni.
A kiadás joga – kétség esetén – a mű magyar nyelvű kiadására vonatkozik. A szerződés alapján gyakorolható kiadási jog – a gyűjtemények, valamint a napilapok és folyóiratok számára készült művek kivételével – kizárólagos.

Mindebből tehát látható, hogy egyes regényeknek vagy novelláknak a kiadása és az újra-kiadása leginkább attól függ, a szerző milyen tartalmú, és mennyi időre szóló szerződést köt vagy kötött annak idején a kiadóval.

II. Egy konkrét példa, mondjuk Kornya Zsolt, mondjuk a Pokol című regényének újrakiadásával kapcsolatban.

Alapvetések:
- Kornya Zsolt írta a fenti művet.
- Kornya Zsolt él, vagy legalábbis nem hetvenegy évvel ezelőtt halt meg, tehát szerzői jogi oltalom illeti meg.
- A mű annak idején a Valhalla valamelyik inkarnációjánál jelent meg, amely cég összes joga hosszas úton-módon jelenleg a Tuan-nál található
- A vonatkozó védjegyek a Gameskút Kft. tulajdona

A probléma felvetése:
- Vajon kinek van joga kiadni ismét ezt a regényt?

Az első rész elolvasása után a dörzsölt (és szövegértésből kellő eredményt elérő) olvasók tudják, hogy ezt egyetlen kérdés dönti el: mi állt annak idején abban a szerződésben, amit Kornya Zsolt a Valhalla klónnal kötött?

Ha pl. az a kiadói szerződés nincs meg, Kornya Zsolt azzal állapodik meg és azzal adatja ki újra a könyvét, akivel úri jókedve tartja.

Ha az a szerződés öt évre vagy kilenc évre szólt, akkor lásd mint fent, mert lejárt a szerződés ideje.

Ha az a szerződés húsz évre vagy négy újrakiadásra szólt, akkor Kornya Zsolt csak a Tuan-nal adathatja ki jogszerűen újra a regényt, mert az eredeti kiadói szerződés még hatályban van.

III. Gyakran szajkózott jogi sületlenségek

- “Kiadónk birtokolja a Magus szerepjáték és a hozzá kapcsolódó valamennyi regény kiadásának jogát”
Na, ilyen a magyar jogban egyszerűen nincs. Lehet birtokolni egy védjegyet, és akkor valóban, a védjegy alatt csak az adott kiadónál (vagy akinek ő engedélyezi) jelenhet meg kiadvány, de bárki, ismétlem, bárki írhat pl. Star Wars regényt, és ki is adhatja így (logikusan a logo-k és védjegyek nélkül). Egy regény kiadásának jogát egy kiadó akkor birtokolja, ha a szerző azt neki a kiadói szerződésben átengedte.

- “Szerzői jogvédelem alatt áll Ynev egész világa”
A másik kedvencem. Ha egy kicsit jobban megnézzük ennek az írásnak az első részét, láthatjuk, hogy van ott egy ilyen mondat: “A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg.” Tehát bizonyítani kellene egy esetleges jogvita során, hogy a Magus világa úgy ahogy van, eredeti, és a szerző egyéni szellemi terméke… Szép munka lesz, hajrá, fiúk! Másrészt Ynev világa, mint ilyen nem létezik. Vannak könyvek, regények, szerepjátékok és kiegészítők, amik írnak róla. Egységes szerzői jogvédelem nincs: minden szerzőt megilleti a saját részének jogvédelme (amennyiben, ugye, nincs olyan érvényes kiadói szerződés, amely keretében ezt a jogát az abban meghatározott feltételek mellett átruházta a kiadónak).

-”Beperellek téged is, ha le mered írni ezt a cikket / ismertetőt a “rivális” cég által kiadott könyvről / kiegészítőről”
- Ez már a szellemi igénytelenség és a jogi analfabetizmus legalja. Maga a szerzői jogi törvény mondja ki:
“A mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.”
vagy
“Egyes művek az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára – a cél által indokolt terjedelemben – szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást – a szerző nevével együtt – fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul.”
Továbbá egy mű címét és a mű szerzőjét bárki, bárhol megemlítheti.

Nos, ennyit mára a jogszabályok dzsungelének változatos élővilágáról, és ezúton kívánok minden kiadó és sokkönyves író számára hozzáértő jogi tanácsadókat.


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához