LFG.HU

HammerTimeCafe
D. P. Manfréd
ismertetőCimkek

Michael Crichton: Ködsárkányok
Tavaly jó évünk volt, számos könyvet adtak ki, s jócskán akadt
közöttük emlékezetes darab. Ennek fényében kicsit túlzásnak
tűnhet, hogy egy 1993-ban kiadott könyvről lelkendezem, de
csupán most került a kezembe. Crichton ezúttal is izgalmas
történetet írt, amely így kezdődik.

309-ben a bagdadi kalifa követségbe küldi Ibn Fadlant a Volga
menti bolgárokhoz.

(A pontosabb megértéshez úgy vélem, némi pontosításra van
szükség. Az európai időszámítás szerint ez az esemény 922-ben
történt. A volgai bolgárok pedig rokonai a mai Bulgária
területén ekkoriban már létezett Bolgár királyság lakóinak.)

A tél miatt csupán a következő év tavaszán jut el Fadlan és
kísérete a Volgához, ami akkorian a bolgárok földje volt. Itt
találkozik életében először vikingekkel, úgyhogy beszámolójában
bőven kitér szokásaik ismertetésére. Számos furcsaságot lát,
amelyek teljesen eltérnek az igazhitű mohamedán életviteltől.
Mulatozásaik, a mindenki előtt történő közösülések a
rabszolganőkkel, a tisztálkodás hiánya (a reggeli, egy tálból
történő mosakodást nem tartja annak) nem nyerik el tetszését. A
viking temetés rítusai aztán végképp elborzasztják.
Érthető, hogy a békés arab szeretne minél előbb továbbutazni,
maga mögött hagyva az északi óriásokat. Akarata ellenére
azonban belekeveredik a főnökválasztás körüli viszályokba, s
ezért nem távozhat. Jobb híján vár és imádkozik.
A növekvő feszültséget egy északról érkezett hajó oldja fel.
Buliwyfhez (a halott főnök által kiszemelt utódhoz) jött
segítséget kérni Rothgar király fia (Buliwyf rokona), mert
apjának országát kegyetlen ellenség gyötri. Rövid tanakodás
után összeáll egy tucatnyi viking, akik maguk mellé veszik
Fadlant is. A halál angyalának nevezett jósnő szerint ugyanis
tizenhárom embernek kell elindulnia, köztük egy külhonival. A
követ hiába tiltakozik, mennie kell.

Ennyiből valószínűleg mindenki rájöhetett már, a 13. harcos
című film alapanyagául szolgáló könyvről van szó. De! A
továbbiakban egyértelműen kiderül a történetből, hogy Fadlan
csupán töltelék, aki nem igazán dicsekedhet harcosi erényekkel.
A legtöbb összecsapásban elveszti az eszméletét, s gyakorta
fél. Ezzel persze nincs egyedül, hiszen társai is láthatóan
rettegnek egy-egy összecsapás előtt – közben azonban soha.
Az arab amúgy sem sokat ért az egészből, hiszen csak a végefelé
jut el a nyelvtanulásban odáig, hogy pár szót megértsen társai
beszélgetéséből. Szerencséjére Herger (az egyik harcos) ért
valamennyire a nyelvén, s időnként fordít neki. A történet
központi alakja egyébként Buliwyf, aki hősként vezeti
fogyatkozó harcosait a wendolok elleni csatákba.
Szóval másként vannak itt a dolgok, mint az a filmben látható
volt. Ezen azonban már nem is szabad megbotránkozni, hiszen így
megy ez manapság Hollywoodban.
Azt azért nem értem, miért kellett az angol címet “Eaters of
the Dead” Ködsárkányokra fordítani. Az igaz, hogy a wendolok
mindig az esti köd leszállta után támadnak, de sárkány nem
bukkan fel, csupán beszélnek róla.
Crichton itt is megcsinálja azt a mutatványt, amit az
Uslényparkban. Valódinak állítja be a leírtakat, mindenféle
kutatásokra és idézetekre hivatkozik. Pedig regénye akkor is
megállja a helyét, ha csupán fantasynak tekintjük. A vikingek
szokásainak és életszemléletének hihető bemutatása pedig úgyis
az átlag fölé emeli írását.

Kiadó: JLX Kiadó (1993)
Ára: 298 Ft (antikváriumokban 800-1200 Ft)
– D. P. Manfréd –


A szerző más irásai
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.