LFG.HU

Phoenix
ismertetőCimkek

Ronald Munson: Semmi emberi

Mit szólnátok hozzá, ha azt mondanám: bevezetlek benneteket egy
sorozatgyilkos személyiségébe? És ha azt is ígérném, hogy vele
párhuzamosan kirándulásra hívlak benneteket egy nyomozó, és egy
potenciális áldozat belső világába?
Valószínűleg azt hinnétek, elment az eszem. Pedig dehogy. Csak
szeretném felhívni a figyelmeteket egy könyvre, amiről eddig
még soha nem hallottam. Sőt, az írójáról sem. Aztán az egyik
barátnőm áradozott róla egy sort, én pedig elkunyeráltam tőle.
Hazaértem, kellemesen bevackoltam magam a takaró alá, és
elkezdtem olvasni. Pár órával később azt vettem észre, hogy
könnyezik a szemem a fáradtságtól, mégsem tudom letenni.

`A holttestnek hiányzott a feje.`
Ezzel a félreérthetetlen mondattal kezdődik a történet. Aztán
kapunk még néhány precíz adatot a helyszínről és a brutálisan
megölt és megcsonkított női testről, miközben feltűnik az
életünkben egy nyomozó, akinek legalább annyira felfordul a
gyomra az egésztől, mint a gyengébb idegzetű olvasóknak. Még
szerencse, hogy rögtön az elején ilyen képek jönnek szembe,
hiszen mindenki eldöntheti, akarja-e tovább olvasni a regényt.
Ha igen, nem ígérhetem, hogy nem fog időnként a hideg futkosni
a hátán.
A nyomozó által vezetett különleges csapat értetlenül áll az
eset előtt. Nyom semmi, ötlet sem sokkal több. Aztán pontosan
húsz nappal később újabb lemészárolt és megcsonkított női
testet találnak. Mivel az elkövetés módja megegyezik, nincs
mese, be kell látniuk: sorozatgyilkos garázdálkodik szabadon,
nekik pedig sürgősen el kell kapniuk. Nyom még mindig semmi, és
ötlet sem lett sokkal több.
Aztán besétál a rendőrségre egy meglehetősen zaklatott fiatal
nő (egy közepesen ellenszenves `barátja` kíséretében), és
elmeséli a vele történteket. Más esetben lehetséges, hogy
elküldték volna a csudába, most azonban komolyan vették a
szavait. És máris szemben találta magát a korábban megismert
nyomozóval. Aki hazaviszi. Sőt, felajánlja, hogy lakjon nála
átmenetileg. Persze csak úgy barátilag.
A vadász pedig folytatja a vad becserkészését, hiszen
feltartóztathatatlanul közeledik a nap, amikor újabb áldozatot
kell bemutatnia isteneinek. Csakhogy most méltó ellenfélre
akadt. Olyanra, aki képes legyőzni ösztönös rettegését, és
találékonyságának hála többször is sikerül kicsúsznia üldözője
kezei közül, miközben többször is alaposan megsebesíti.
Ahelyett azonban, hogy ez elvette volna a Jaguár kedvét (mert
így hívta magát), tovább tüzelte a benne lobogó gyilkos
szenvedélyt. Minden alkalmat megragadott, hogy megkaparintsa
kiválasztottját. Mire azonban ez bekövetkezett, még két
ártatlan ember életének lángja hunyt ki.
A feszültség folyamatosan fokozódik, miközben tehetetlenül
nézzük, hogyan bénáznak a nyomozók, és hogyan válik egy
egyszerű újságíróból harcias amazon. A pattanásig feszült
hangulatot aztán feloldja a 373. oldalon bekövetkező befejezés,
ami igazán méltó az egész történethez. Biztosan lehetett volna
még finomítani itt-ott, de nem szabad elfelejteni, hogy Ronald
Munson 1991-ben vetette papírra sorait.
Azt pedig mindenkinek a saját egyéni fantáziájára bízom, hogy
kitalálja, mi lehetett a szerepe az egész történet menetében
Frank Herbert: A dűne című remekművének?

Kiadó: Charta Kiadó (1992)
Ára: 198 Ft (antikváriumban kb. 500 Ft)
– Phoenix –


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.