LFG.HU

Farkas Gábor
hírekCimkek
Ma hajnalban 84 éves korában elhunyt Kurt Vonnegut. Így megy ez…
Az író életrajza az Ekultura.hu-ról:
A bevallottan autodidakta, mégis a második világháború utáni egyik legnagyobb hatású amerikai író, Kurt Vonnegut, Jr. 1922. november 11-én született Kurt Vonnegut, Sr. és Edith Lieber harmadik gyermekeként Indianapolisban (Indiana, USA). Édesapja és apai nagyapja építészként, anyai nagyapja sörfőzőként dolgozott, de a Németországból 1848-ban Amerikába emigrált dédszülők is kivétel nélkül felső középosztálybeli polgároknak számítottak. Azonban a művészi hajlam sem állt távol a családtól, hiszen az író Alice nevű nővére szobrászként próbálta kifejezni önmagát.

Míg nővére és bátyja, Bernard drága magániskolába jártak, az 1929-es tőzsdekrach következtében megroggyant anyagi helyzetű család már nem tudta finanszírozni Kurt elit oktatását, és így állami iskolába kellett adniuk a kisebbik fiút. Kurt írói tehetsége hamar megmutatkozott. 1936 és 1940 között a Shortridge High School tanulójaként a gimnáziumi lap keddi szerkesztője, 1940 és 1943 között pedig a Cornell University lapjának, a Cornell Daily Sunnak rovatírója és szerkesztője volt. Az írói szárnypróbálgatás persze akkoriban csupán kedvtelésnek számított, hiszen eredetileg azért iratkozott be az egyetemre, hogy ott bátyja nyomdokaiba lépve kémiát és biológiát hallgasson – saját bevallása szerint azért, hogy “valami hasznosat” tanuljon. Harmadévesen tüdőgyulladást kapott, s emiatt nem kérhette behívása elhalasztását. A kiképzés részeként a gépészettel ismerkedett a Carnegie Institute of Technologyn.

Az ifjú Vonnegutot 1944-ben érte az első, egész életét és művészetét meghatározó sokk; májusban hazalátogatott Anyák Napjára, édesanyja azonban épp ezt a napot választotta ki, hogy öngyilkosságot kövessen el. Ám nem sokat váratott magára a második megrázó élmény sem, hiszen alighogy elkezdte katonai szolgálatát, a Wehrmacht utolsó nagyobb offenzívája, az ardenneki áttörés során csapategységét megtizedelte a német hadsereg, Vonnegut pedig hadifogolyként Drezdába került, mely “nyílt város”-ként elvben a biztos túlélést jelenthette volna számára a háború végéig. Az 1945. február 14-ére virradó éjjel azonban a brit Királyi Légierő és az Egyesült Államok Hadseregének Légiereje szőnyegbombázással lényegében porig rombolta a várost, ahol közel negyedmillió ember pusztult el a tűzvészben. Vonnegut és szakasza egy hústároló pincében vészelte át a rombolást, és bajtársaival együtt tetemhordóként segédkeztek a romeltakarításban. Az alig több mint fél év szörnyű eseményeit csupán negyed századdal később, Az ötös számú vágóhíd és a Bajnokok reggelije ikerregényekben sikerült “kiírnia” magából Vonnegutnak.

1945. szeptember 1-jén, a franciaországi és az otthoni rehabilitáció után feleségül vette gyermekkori kedvesét, Jane Coxot, akivel Chicagóba költözött, és a Chicago University hallgatójaként antropológiát kezdett tanulni, ám elsősorban nem abból a megfontolásból, hogy később antropológusként keresse meg a kenyerét, hanem ezért, hogy többet megtudhasson az emberekről. Hamarosan részmunkaidős állást kapott a Chicago City News Bureau-nál, amivel régi vágya teljesült, hiszen valódi újságíróvá válhatott. Az egyetemen 1947-ben fejezte be a tanulmányait, szakdolgozatát azonban nem fogadták el, a diplomáját pedig csupán évekkel a Macskabölcső megjelenését követően kapta meg, mivel a regényt végül diplomamunkaként fogadta el az egyetem.

A tanulmányok elvégeztével Vonnegut feleségével együtt a New York állambeli Schenectadybe költözött, hogy sajtófelelőseként munkába álljon a General Electric Kutató Laboratóriumában, ahol bátyja légkörfizikusként dolgozott. A pályakezdő író jól érezte magát a tudósok társaságában, akiknek pragmatizmusa a főiskolán és az egyetemen elsajátított természettudományi és bölcseleti ismeretek mellett a későbbi írások egyik meghatározó elemeként jelent meg; viszont egyre inkább megcsömörlött a nagyvállalati élettől.


Kapcsolódó adatok Linkek/fórum

[http://www.nytimes.com/2007/04/12/books/12vonnegut.html?_r=2&hp&oref=slogin&oref=slogin]
[http://www.ekultura.hu/mutat.php?cid=1442]
A szerző más irásai
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához