LFG.HU

Phoenix
ismertetőCimkek

Edgar Allan Poe: Kegyetlen mesék

Az Egyesült Államokban 1850-ben hatszor annyi magazin jelent meg,
mint 1825-ben, egyre több lehetőséget biztosítva az íróknak
műveik közzétételére. A magazinok rohamos szaporodása és
terjedése a lakosság kultúrigényének növekedésével és
érdeklődésének irányával magyarázható. Poe a következőképpen írt
erről: “a magazin-irodalom kibontakozása az utóbbi pár év alatt
az idők jele, jellemzője annak a korszaknak, melyben az emberek a
terjengős olvasmány helyett rákényszerülnek arra, ami rövid,
tömör, jól összefogott, – egyszóval a zsurnalizmusra az értekezés
helyett. Most nem a nagy ágyukra van szükségünk, hanem a szellem
könnyű tüzérségére… Általában kimondhatjuk, hogy magazinokból nem
lehet elég.”

A heti, havi vagy negyedévi rendszerességgel megjelenő
magazinoknak és almanachoknak köszönhető, hogy a short story
(novella), és a tale (elbeszélés) kivirágzott Amerikában. A
megjelenő művek nagyobb része nélkülözött minden művészi értéket,
de akadtak olyan szerzők is, akik magasan kiemelkedtek a
középszerűség posványából.

Közéjük tartozott Edgar Allan Poe (1809–1849) is, akit méltatói
Dél legnagyobb írójának kiáltottak ki (bár nem ott született).
Rövid élete során öt fontos amerikai irodalmi folyóirat
szerkesztőségének volt tagja, olykor alapítója. Versei, novellái,
kritikai írásai és karcolatai összesen negyvenhét magazinban
láttak napvilágot – és ami nem lényegtelen: még életében.
Poe-t nem igazán érdekelte a hétköznapi élet, az átlagos emberi
valóság. Bár a politikai problémáktól terhes Délen nevelkedett,
teljesen elvonatkoztatott az aktuális társadalmi kérdésektől.
Érdeklődése sokkal inkább az emberi lélek árnyoldalai felé
irányult, azokra a szokatlan, bizarr, sötét belső erőkre, amelyek
az átlagemberek számára láthatatlanok voltak. Novelláiban gyakran
foglalkozott a hős legkülönfélébb lelki gyötrelmeivel,
legszörnyűbb képzeletbeli kalandjaival.

A Poe összes műveit felölelő kétnyelvű sorozat ötödik kötetében
találhatóak a “kegyetlen mesék”, vagy ha úgy jobban tetszik, a
felnőtt mesék: Pestiskirály, Jeruzsálemi mese, A kút és az inga,
A találka, Dr. Kátrány és Toll professzor módszere, A Maelström
poklában, Az aranybogár, Három vasárnap egy hétben, Légből kapott
koholmány, Kutyaszorító.

A felsoroltak közül kettőt szeretnék kiemelni, amik különösen
megragadták a fantáziámat. A kút és az inga arról szól, hogy az
inkvizíció áldozata börtönének padlóján fekszik megkötözve, s
rettegve várja, hogy a felette lengő hatalmas inga lassan egyre
lejjebb ereszkedjen, hogy végül a rá erősített hosszú késsel
kettészelje a testét. Hogy miért volt ez rám különös hatással?
Mert évekig riadtam fel egy rémálomból, ami szinte teljesen
megegyezett ezzel a képpel, viszont akkoriban még nem is
hallottam Edgar Allan Poe nevét. Valószínűleg egy filmben
láthattam, és ilyen mély hatással volt rám

A másik novella, amit szeretnék megemlíteni, A Maelström
poklában, amelyben egy halász küzd a halállal a norvég partok
előtti hatalmas örvény vonzásában. Ehhez nem kapcsolódik
semmilyen személyes élményem, viszont eszembe juttatta Hemingway:
Az öreg halász és a tenger című nagyszerű művét.

Poe az irodalom történetének azon ritka alakja volt, akinek
életművéről máig nem született megnyugtató értékelés. Túlságosan
egyéni volt ahhoz, hogy bármelyik skatulyába behelyezhető legyen.
Nem volt, és talán nem is lesz még egy olyan művész, aki az
elemző logikát ilyen tökéletesen képes lenne ötvözni a
fantasztikumba szárnyaló képzelettel. Egyesek szerint őrült volt,
mások szerint művész. Szerintem ezt mindenki döntse el saját
maga.

Lazi Bt. (00)
Ára: 1400,– Ft
– Phoenix –


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.