LFG.HU

Phoenix
ismertetőCimkek

Egyiptom: A fáraók és múmiák országa

Szerintem nincs a világon olyan ember, akit hidegen hagy
Egyiptom többezer éves múltja. Ha mégis akadna olyan,

– akit nem érdekel, hogyan építtette fel Imhotep Dzsószer
fáraó lépcsős piramisát,

– aki nem kíváncsi arra, hogyan lehetett 45 évszázaddal
ezelőtt kerekek és vasvésők nélkül felépíteni a gizai nagy
piramist (alapterülete összesen 5,36 hektár, 2 300 000
darab, egyenként átlagosan 2270 kilogramos kőtömbből áll, és
146 méter magasságba emelkedik),

– akit nem érdekel, vajon milyen is volt Ehnaton, az
eretnek fáraó, és felesége, a szépséges Nofertiti élete,

– akit nem érdekel, miről “mesélnek” a múmiák,

– akiben soha nem merült fel a kérdés, hogy mik is
valójában a piramisok,

– aki nem nézne körül szívesen a Királyok Völgyében,

– aki soha nem csodálta meg az egyiptomi művészet
különleges ábrázolásmódját,

– akiben nem merült fel soha, hogy vajon létezik-e a
fáraó átka,

– aki nem venne részt szívesen egy többezer éves hajó
restaurálásában,

– akit kicsit sem érdekel, hogy mit ettek, mit ittak, mit
viseltek magukon, mivel szépítették és illatosították
magukat az egyiptomi uralkodók,

– aki tudja, hogy mikor volt a történelem első ismert
ülősztrájkja,

– aki utálja nézegetni egy történelem előtti civilizáció
képeit,

az nyugodtan lépjen tovább, mert semmi mondanivalóm nincs a
számára. Aki viszont akár csak egyetlen dologra is kíváncsi
a felsoroltak közül, az nyugodtan maradjon, mert olyan
könyvről szeretnék hírt adni, amiben megtalálja a megfelelő
tudást. És amibe egészen biztosan bele fog feledkezni.

Az “Eltűnt civilizációk” című sorozat kötetei (ezek közé
tartozik ez is) eredetileg Time-Life kiadványok, és olyan
ókori, illetve középkori civilizációkat mutatnak be, amelyek
emberi vagy természeti hatásra elpusztultak, s ma főleg a
feltárt régészeti leletek alapján lehet képet alkotni róluk.

Az egyiptomi civilizáció gyökerei Kr. e. 9000 tájára nyúlnak
vissza, amikor a vándorló vadászok és gyűjtögetők
fokozatosan letelepedtek a Nílus mentén. Kr. e. 5000-re
kialakult a földművelés, és az emberek falvakat hoztak
létre. Két különálló politikai egység jött létre: a deltában
Alsó-Egyiptom, a folyó zöld folyosója mentén pedig Felső-
Egyiptom.
Kr. e. 3000 körül ez utóbbi meghódította északi szomszédját,
egyesítette az országot, és színre lépett az I. dinasztia.
Ezzel kezdetét vette Egyiptom történelmének első nagy
korszaka, a korai dinasztikus kor (Kr. e. 2920–2575). Az
Óbirodalom (Kr. e. 2575–2134), az első átmeneti kor (Kr. e.
2134–2040), a Középbirodalom (Kr. e. 2040–1640), a második
átmeneti kor (Kr. e. 1640–1550), az Újbirodalom (Kr. e.
1550–1070), a harmadik átmeneti kor (Kr. e. 1070–712) után
elérkezett a késői kor (Kr. e. 712–332), melyben a perzsák
elözönlötték Egyiptomot, és az országot a Perzsa
Birodalomhoz csatolták, melyet aztán Nagy Sándor Kr. e. 332-
ben meghódított. Ezzel a hódításával nem csupán az általa
elfoglalt területek mérete nőtt, hanem véget ért a nagyszerű
egyiptomi civilizáció is.

Bár a könyv végén található egy igen részletes és
terjedelmes irodalomjegyzék, azért én megemlítenék néhány
könyvet, amit én is olvastam, és szervesen kapcsolódik a
témához:
J. Baines–J. Málek: Az ókori Egyiptom atlasza (Helikon)
Paul Brunton: Egyiptom titkai (Szukits)
Moustafa Gadalla: Az ókori Egyiptom titkos története (Magyar
Könyvklub)

Be kell vallanom, mindegyik könyv (a mostani is)
tartalmazott olyan részleteket, amikből ötleteket merítettem
arra az esetre, ha egyszer újra mesélni kezdenék. Ha
valakinek esetleg nem lenne kedve és türelme egy
olvasmányélménye alapján kidolgozni egy kalandot, annak
nyugodt szívvel merem ajánlani a Desert of Desolation című
modult. Mire a végére érnek, egészen biztosan rengeteget fog
csuklani.

Kiadó: Athenaeum Kiadó (1999)
Ára: 5450,– Ft
– Phoenix –


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.