LFG.HU

Népszabadság
szerepjátékrólCimkek

a linkért köszönet SO-nak


Idézet a NÉPSZABADSÁG 1998. november 13., péntek számából.




Kerékpárral tilos iskolába járni

Bíró Endre jogász úgy véli, hogy a mai iskolai házirendeknek legalább a háromnegyede jogsértő


A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet legutóbbi módosítása szerint az idei tanévkezdésig az ország valamennyi közoktatási intézményében felül kellett vizsgálni az iskolai házirendeket. Nem lehet tudni, hogy ez mindenütt megtörtént-e, az ellenőrzés kizárólag az iskolafenntartók feladata. Munka pedig volna bőven: az Országos Diákjogi Tanács vizsgálata alapján a házirendek döntő többsége tartalmi vagy formai szempontból kifogásolható.

Dr. Bíró Endre jogász, a Gyermekjogi Műhely igazgatója szerint az iskolai házirendek legalább 75 százaléka jogsértő tételeket is tartalmaz. Ennek elsősorban az az oka, hogy a házirend készítői sokszor nem tudják eldönteni, hogy az iskolában mit lehet jogi eszközökkel szabályozni, és mi az, amit kizárólag pedagógiai módszerek használatával kell megoldani.

A közoktatási törvény a jogalkotás egy részét átengedi az iskoláknak: az iskolai házirendet a nevelőtestület fogadja el a diákönkormányzat és az iskolaszék egyetértésével. Mindez eléggé erős jogokat ad a diákok kezébe, a gyakorlatban azonban többnyire formális marad mindez: a diákönkormányzat általában gond nélkül fogadja el az eléterjesztett változatot. Bár a törvény világosan meghatározza, hogy mit kell egy házirendnek tartalmaznia, a legtöbb esetben eltérnek tőle.

A házirendben szerepelnie kell a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályoknak. Ez általában puszta felsorolásra redukálódik.

– A tanulói jogok egyszerű felsorolása legfeljebb ismeretterjesztésre szolgálhat, de nem sokat ér, ha a szövegben nem fogalmazzák meg azokat a konkrét megoldási módokat, amellyel a jogokat ténylegesen érvényesíteni lehet – állítja Bíró Endre. – A házirendben meg kell határozni a munkarendet és a létesítményhasználat szabályait is. Baj, ha a portás önkényesen döntheti el, hogy délután ötkor beengedi-e a tornaterembe focizni a fiúkat vagy sem. Persze lehet ezt a jogot a házirendben is a portásra ruházni, és akkor minden rendben. A lényeg az, hogy világos, átlátható szabályok határozzák meg az iskola helyiségeinek, létesítményeinek használatát.

A házirend jogforrás. Nem szerepelhet benne erkölcsi, hagyományon vagy valláson alapuló követelmény, nem határozhat meg ízlésbeli normákat, nem szólhat bele a diákok iskolán kívüli életvitelébe. A házirend nem foglalkozhat azzal, hogy lehet-e miniszoknyát felvenni, szabad-e a szerelmespároknak kézen fogva sétálni, csókolózni a folyosón. Nem lehet meghatározni a haj hosszúságát, nem lehet előírni a napszaknak megfelelő köszönési formákat, nem lehet tiltani az orrbavalót, az ékszereket és számos egyéb viselkedési-magatartási szokást.

– Azért nagyon veszélyes ezeket a dolgokat házirendben szabályozni, mert megsértésük automatikusan fegyelmi vétségnek minősül, és alapjául szolgálhat egy fegyelmi tárgyalásnak – állítja Bíró Endre. – A fegyelmi eljárás viszont jogi eszköz, és nem pedagógiai. A törvény az elmarasztalás hat fokozatát állapítja meg a megrovástól egészen az iskolából történő kizárásig. A pedagógusok egy része viszont attól fél, ha az erkölcsi-magatartásbeli elvárásaikat nem fejezi ki a házirend, akkor nem tudnak érvényt szerezni az akaratuknak.

A törvény szerint azonban a tanárnak vagy a tantestületnek nem szabad saját értékrendszerét, ízlésvilágát, erkölcsi normáit jogi eszközök segítségével megkövetelni a diákoktól. Erre kizárólag pedagógiai módszereket választhat: dicsérhet, szidhat, kifejtheti a véleményét, jó példával járhat elöl, meggyőzhet, de csakis a diák személyiségi jogainak tiszteletben tartásával. Mindez különösen annak a tanárgenerációnak furcsa, amely evidenciaként élte meg, hogy a gyerekek jogai csak a felnőtté válással teljesednek ki. Bíró Endre szerint azonban csupán néhány esetben mondja ki maga a törvény, hogy az adott jogok csak egy meghatározott életkort betöltött állampolgárt illetnek meg. Ilyenek például a választójog, a házasságkötés, az örökbefogadás vagy a munkavállalás joga. Minden egyéb emberi-állampolgári jog korlátozás nélkül ugyanúgy megilleti a fiatalokat, mint a többi generációt. A diákoknak nem a jogaik bővülnek az iskolaévek alatt, hanem a saját jogérvényesítő képességük, amint fokozatosan átveszik szüleiktől, gyámjaiktól saját maguk képviseletét. Éppen ezért az iskola nem vonhatja el tőlük a mindenkit megillető emberi jogokat, így például a véleménynyilvánítás szabadságát, a magánélet tiszteletben tartását sem.

– A pedagógustársadalom egy részében van egy kis félelem, hogy az amerikai tévéfilmekből ismert szabadosság úrrá lesz a magyar iskolában is. Hiába tűnik kézenfekvőnek az iskolai fegyelemnek a házirenddel történő szigorítása, valójában csak pedagógiai eszközökkel lehet rendet tartani az iskolában. Egy demokratikus társadalomban például a bűncselekmények elszaporodása nem az emberi-polgári jogok korlátozását vonja maga után, hanem a bűnmegelőzés hatékonyságának javítását, a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás működésének javítását. Sajnos, a tanárok nagy része ma még inkább bízik a korbács erejében, mint az együttműködésben – állítja Bíró Endre.

Vannak persze olyan iskolák is, ahol a dohányzást is engedélyezi a házirend. Ez szintén jogsértő, mert a házirendben foglaltak nem állhatnak szemben a magasabb rendű jogszabályokkal. Márpedig a közoktatási törvény tiltja az iskolai dohányzást.

A legtöbb helyen az iskolai házirend megléte és alkalmazása is csak formális. A vizsgálatból kiderül, hogy egyes iskolákban mind a mai napig olyan megfogalmazások szerepelnek a dokumentumban, amelyek nemcsak jogi, de erkölcsi szempontból is kifogásolhatóak. Van, ahol hetente egyszer kötelező megnézni a Híradót, máshol tilos kerékpárral iskolába járni, vagy engedélyt kell kérni a vendéglőbe járáshoz.

Nem valószínű persze, hogy ezekben az iskolákban megállt volna az élet, és nem tudják, hogy 1998-at írunk. Csak éppen a legtöbb helyen 15 éve elő sem vették a házirendet.





Cseri Péter




Törvénysértő pontok

l Hetente egyszer kötelező megnézni a tv-híradót!

l Kerékpárral tilos iskolába járni!

l Az iskola közelében nem szabad labdázni, hógolyózni!

l Tilos a felszerelésen kívül más tárgyat az iskolába behozni!

l A fegyelmi büntetés célja a megszégyenítés.

l Húsz óra után engedély nélkül tilos közterületen tartózkodni!

l Magatartási vétség miatt a diák kizárható az étkeztetésből.

l Az adásvétel fegyelmi büntetést von maga után.

l Szándékos károkozáskor háromszoros árat kell megfizetni, ha nem szándékos, akkor csak a teljes kárt.

Forrás: Országos Diákjogi Tanács


A szerző más irásai
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.