LFG.HU

Attila
RPG fejlesztésCimkek
Elöljáróban: a lenti játék az rpg.hu szerepjáték-készítő pályázatán indult, amely eléggé behatárolta az elkészítési időt és a terjedelmet. Az emiatt jelentkező esetleges problémákat tehát kevésbé boncolom, mint ahogy azt egy “rendes” játéknál tenném. Függetlenül az eredmény minőségétől szeretném minden résztvevőnek megköszönni, hogy próbálkozott, remélem, hogy az esetleges negatívumok nem veszik el a kedvet a jövőbeni alkotásoktól.
 
Az utolsó háború
 
Poszt-apokaliptikus, vagy aközeli, vallási elemekkel megtűzdelt játékot már láthattunk néhányat – Heaven and Earth, Last Exodus vagy éppen a GURPS/All flesh must be eaten kiegészítések. Ettől függetlenül a téma messze nincs kimerítve, ami nem is gond, a magam részéről bejövős minden olyan játék, ahol – mondjuk – géppuskasorozatok segítségével darálhatunk be nagyarcú angyalokat és démonokat, mintegy bemutatva nekik, hol a helyük egy technológiai társadalomban.
 
Az utolsó háború is ezt a világvége-témát dolgozza fel, egy apróbb hiányérzetem azonban van a koncepcióval kapcsolatban: nevezetesen az, hogy a világvégén kívül – jönnek az angyalok és démonok csatázni – tulajdonképpen sok plusz nincs jelen. A Heaven and Earthben ugye részint nem teljesen nyilvánvaló a szituáció, részint meg van benne egy-két hatalmas csavar. A Last Exodus megpróbálta kissé modernizálni/dögösebbé tenni, amitől hatalmasat esett pofára, de legalább az eredmény fájdalmassága emlékezetes. Az AFMBE-halálvilágok meg ugye tele vannak zombikkal.
 
Itt sajnos a világvége tényén kívül nincs semmi plusz – ez még nem is igazán lenne gond, hiszen a szomszédban folyó angyal-démon meccsek még a legunalmasabb háztartások életébe is visznek némi színt -, de sajnos a szerepek kiosztása is teljesen hagyományos: az angyalok a jóbácsik, a démonok a rosszbácsik, a jóbácsik a jóbácsikat, a rosszbácsik a rosszbácsikat védik.
 
Talán dobna a hangulaton, ha mondjuk a démonok és angyalok úgy általában magasból tennének az emberiségre, amit amúgy mellékesen érne a háború pusztítása. Lehetne talán kevésbé a jó-rossz pólusokra és inkább az ez-így-más és az az-úgy más megközelítésre támaszkodni. Esetleg az emberiség képezhetné a váratlanul a játékba beszállt harmadik oldalas erőt is.
 
A rendszer amúgy okésnak mondható, egyszerű, bár a harc talán kicsit fantasysra sikeredett, de lehet, hogy ezt csak a különféle manőverek leírása teszi – egy modern kori játékban talán kevéssé érzem passzentosnak. Az erények-bűnök kezelése végül is fedi a koncepciót – az esetleges szélsőségeket nyilván az armageddonos idők magyarázzák a hatásokban -, de nem tudom, hogy mennyire működne játék közben az efféle személyiségváltozás-követés.
 
Végül is, elolvasva a játékötleteket meg a potenciális háttereket, arra jutottam, hogy erősebb lenne az eredmény, ha egy konkrét időszakra koncentrálna és az azzal kapcsolatos részek lennének benne az anyagban. Miért ne lehetne itt egy háború utáni pusztaságon játszódó rpg, ahol isten és sátán erői döntetlent hoztak ki, így az újrakezdés elmarad, a túlélők pedig hosszú szívásban részesülnek? Vagy éppen miért ne lehetne a kezdet kezdetére koncentrálni, erősítve az esetleges horror-vonulatot?
 
Így viszont kissé kevés a fogódzó a játékos/mesélő számára. Lehet, hogy ez a koncepció is inkább 32 oldalnál nagyobb méretben tudna igazán ütni, de ez az eredmény pillanatnyilag nem tartalmazza – legalábbis számomra – azt a pluszt, amitől az ember nekiáll játszani. Csiszolni kéne még, valami önálló arcot, valami vezérvonalat adni az ötletnek, hogy kiemelkedjen a hasonló témájú játékok közül.
 
De kezdetnek nem rossz.
 

Kapcsolódó adatok Linkek/fórum

[http://rpg.hu/download/palyazat/az_utolso_haboru.zip]
A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához