LFG.HU

juhaszviktor
ismertetőCimkek

Hogyan zajlott le a lovaggá avatás szertartása? Milyen volt egy középkori esküvő? Miként öltözködtek a nemesek, miféle hóbortokat diktált az akkori divat? Hogyan építkeztek? Milyen fűszereket használtak az ételekhez a 12. században, miféle használati eszközök lógtak a konyhában, hogyan adtak nevet a nemesek vagy a közemberek és hány diák járt egy egyetemre?

Kulcsár Zsuzsanna ismeretterjesztő munkája, az Így éltek a lovagkorban pontosan ilyen és ehhez hasonló apróságokon keresztül mutatja be Nyugat-Európa társadalmát, kultúráját és szokásait a XI. és XIV. század közötti időszakban. Az eredetileg 1967-ben megjelent mű egészen mostanáig keresett hiánycikknek számított, legalábbis abból ítélve, milyen előkelő helyet foglalt az antikváriumok várólistáján vagy milyen gyakran nem lehetett megtalálni a könyvtárban (ugyanez vonatkozik amúgy a hasonló témában utazó A középkori Európa atlasza és a Barbara W. Tuchman-féle Távoli tükör című könyvekre). Bőven megérett hát az idő egy újrakiadásra, amit a Helikon kiadó vállalt magára a közelmúltban. Nagy szerencse, mert az Így éltek a lovagkorban igazi forrásmunka, amit valószínűleg egy szuszra csak kevesen olvasnak el, inkább leemeli az ember a polcról, ha valaminek utána akar nézni. A szó szoros értelmében hiánypótló lehet azoknak, akik a történelemből nem csak évszámokra, hadjáratokra, átfogó politikai folyamatokra és különféle bullák részletes elemzésére kíváncsiak, hanem arra, milyen körülmények között élt és gondolkodott az akkori kor embere.

Az Így éltek… nagyon tömény és nagyon sűrű olvasmány, habár tagadhatatlanul olvasmányosan van megírva. Ennek ellenére ember legyen a talpán, aki elsőre átlátja azt a hihetetlen mennyiségű információt, amit a szerző négy átfogó fejezetbe csoportosított. A következőkben futó áttekintés következik arról, nagyjából mi mindent érint a tematika.

A kezdő fejezet a lovagokra összpontosít, és egy ifjú nemes születésétől kezdve kíséri végig a lovagi arisztokrácia életének összes mozzanatát. Ez azt jelenti, hogy ugyanúgy betekintést nyerhetünk a fiúk vagy lányok neveltetésébe, mint a középkori várkastélyok különböző termeibe. Az öltözködés, a lovagi illemtan, a fegyvernökök, a különböző kedvelt játékok felsorolása, a hűbéri eskü menete, egy átlagos vacsora leírása – mind csak néhány téma a sokból.

A következő fejezet éles kanyarral a parasztság életét mutatja be. Ha nem is olyan csillogó téma, mint az előző, akad itt bőven gyakorlatias apróság. A földművelés módozatai, háziállatok, halászat, vadászat, a falvak élete, öltözködés, ételek, plusz külön kitekintés az erdő kultúrtörténeti és gyakorlati szerepére a középkori életben. (A jobbágyok különböző kötelezettségeit, terheit és viszontagságait kiveséző részek csak erős idegzetűeknek ajánlottak.)

A kialakuló középkori városokkal foglalkozó rész talán a legvaskosabb, a legcsapongóbb és a legérdekesebb. A várostörténet kitér a tipikus épületekre és a visszatérő problémákra (mint a csatornázás teljes hiánya vagy a gyakori tűzvészek), majd a már megszokott szerkezetet követve a szerző először az utcákon kalauzolja végig az olvasót, aztán a házakat járjuk végig, az utolsó szoba utolsó ládájáig. Céhek és inasok, étkezési szokások a városban, ünnepi ruhák és ezernyi más érdekesség között lehet bogarászni. Ezen a ponton amúgy nem ártott volna még egy külön fejezetet beiktatni, ugyanis a városfalakon kívüli világ bemutatása – gyakran használt kereskedelmi utak, hajózás, védlevelek, hágók – megért volna egy külön részt.

“A papok, diákok, orvosok” zárófejezet címe magáért beszél. Mivel a középkori élet minden területét átszőtte a vallás, a kolostorok élete sem maradhat ki a könyvből, és ha úgy vesszük, témához ide tartoznak az egyetemi hallgatók is, akik akkoriban még klerikusoknak számítottak, bár nem szentelték fel őket. A diákélet felelevenítése tagadhatatlanul izgalmasabb, mint a kolostor füvészkertjeinek bemutatása, mivel a feljegyzések szerint a tanulás kényszere gyakran alulmaradt a folyamatos ivászat és a gátlástalan verekedés csáberejével szemben (és megtudhatjuk azt is, hogy a kitiltott diákok gyakran rablóbandát alapítottak a városok közelében). Az ókori orvostudomány őrzői ebben a korban az arabok, ezért igen tanulságos megismerni, miként gyógyítottak abban az Európában, ahol egy ima többet számított, mint a megfelelő gyógyír.

Arról már esett szó, hogy az Így éltek a lovagkorban nyugodtan ajánlható mindenkinek, akit érdekel a történelem hétköznapibb része. De ha már egy szerepjátékokkal foglakozó oldalon vagyunk, érdemes kihangsúlyozni azt is, milyen hasznos segédeszköz lehet játékosnak, mesélőnek egyaránt. Aki Ars Magicát vagy más, többé-kevésbé valóságos európai középkorba helyezett játékot mesél, valószínűleg sok főfájást vagy rögtönzést megtakarít, ha gyakorlatias problémába fut bele játék közben. (Mi volt? Mi nem volt? Pontosan hogy volt?) Akik hangsúlyozottan realista, komorabb, európai középkoron alapuló világokon játszanak, szintén remek ötleteket meríthetnek a könyvből – akárcsak azok, akik mondjuk szeretnének anakronisztikus kliséktől elszakadó fantasyt írni.

Igaz, ha már a mű használhatóságánál tartunk, mindenképpen érdemes kitérni a könyv egyik komolyabb gyengeségére. A hihetetlenül sűrű szöveg szinte teljes tagolatlansága ugyanis meglehetősen megnehezíti az értékes információk kinyerését (ez már az eredeti kiadásnak is hibája volt, és ezt az új sem orvosolta, sajnos). A tartalomjegyzék csak letudja a négy fejezet címét, és hiába van a könyv végén valóban részletes tárgymutató, nem sokat segít, ha olyan sokszor előforduló témának akarunk részletesebben utánanézni, mint mondjuk a pénznemek vagy az uralkodók.

Ennek ellenére ennyi még bőven belefér a pozitívumok mellé. És egyébként is, melyik iskolai történelemkönyvből tudhatnánk meg olyan középkori életvezetési tanácsokat, miszerint “ószeres nem vásárol gazembertől vagy bordélyban, és véres ruhát is csak akkor, ha ismeri az eladót”?

Kulcsár Zsuzsanna: Így éltek a lovagkorban
Helikon, 2007
319 oldal
3990 Ft


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához