LFG.HU

Kolozsvári Zsófia
ismertetőCimkek
Valójában már Bessenyei kolesznak hívják, de ez szerencsére nem zavart meg senkit. Mi szervezők legalábbis a három nap alatt, amit Nyíregyházán töltöttünk, folyamatos nosztalgiában szédelegtünk. A csapat nagy része 1997-ben kötött örök barátságot, éppen egy Rúna Táborban. Ezért gondoltuk úgy, hogy ezt a tíz éves jubileumot méltóképpen ünnepeljük meg: egy táborral.
 
Akadtak szép számmal újak is, de régiek (sőt, a régi táborok szervezői is) megtiszteltek bennünket.
Már az elején leszögeztük, hogy ez egy bónusz tábor, azaz semmi komolyság, a feladat ezúttal a tiszta szórakozás, a rengeteg nevetés, és a játék napestig (és még utána is). Ennek jegyében már szombaton némi Star Wars mesével fogadtuk a táborlakókat, akik megátalkodott módon kivettek szabadságot e munkanapra, és előbb jöttek.
 
Az igazi rendezvény azonban este nyolckor kezdődött (a szokásos fél óra csúszással): a jubileum alkalmából készültünk egy kis vetítéssel, hogy mindenki halálra röhögje magát, milyenek voltunk tíz évvel ezelőtt. Egy hatvanszemélyes torta és két rekesz pezsgő gondoskodott még az ünnepi hangulatról. Az est díszvendége Jeles Attila lett volna, a korábbi nyíregyházi táborok szervezője, de sajnos más elfoglaltságai miatt nem tudott eljönni.
A buli után ment ki merre látott, egyes elvetemültek nem átallottak szerepjátszani sem (ugyanis egy vampire modul is színesítette a programpalettát), mások megismerkedtek Captain Jack Sparrow-val, a rum királyával… de erről nem szól ez a beszámoló.
 
A vasárnapot a M* modullal kezdtük, amelyet elvileg ma itt olvashattok az RPG.HU-n. Komolyságával már csak hosszúsága vetekedett… És a kora délután megtelt innen is, onnan is felhangzó harsány nevetésekkel. Az erős kasztmegkötések azt eredményezték, amire számítottunk: a játékosok kitettek magukért, és kreatív karakteralkotásba kezdtek. Volt itt 18-as szépségű, nárcisztikus hajlamú kyr-származéktól kezdve korruptság miatt eltávolított városi őrön és pillangó intelligenciájával rendelkező orkon keresztül életunt hóhérig minden. A kaland főszereplője ezúttal hivatalosan a sör lett, amiből a JK-k is, a szervezők is tetemes mennyiséget fogyasztottak.
A tábor tetőpontja azonban minden kétséget kizáróan a vasárnap esti live volt. Meguntuk a fantasy live-okat, és nem akartunk több rókabőrt lehúzni a horror live-ról (arról nem is beszélve, hogy nem illett a tábor koncepciójába), ezért a szervezőség azt találta ki, hogy 1928 Amerikájába kalauzolja a játékosokat, az alkoholtilalom, a maffia, a terjedő feminizmus és a bomló erkölcsök világába. Szegény ügyeletes néni, aki a portáról kandikált kifelé, nem értette, mi történt, mikor a több mint három tucat játékos szebbnél szebb 20-as évekbeli ruhában végiglejtett a kollégiumon a bálterem irányába… Azt hiszem, az eredmény mindenki várakozását felülmúlta. A korszak valóban megelevenedett, és ez egyáltalán nem csak a mi, szervezők érdeme, hanem azoké a játékosoké, akik valóban szereztek megfelelő öltözéket és kiegészítőket az illúzió megteremtéséhez. A New York-i Waldorf Astoria hotel ott volt azon az estén, személyzetestül-szállodaigazgatóstul-vendégestül.
A történet egy elnökválasztás előtti vitaest volt, megfűszerezve némi maffiatevékenységgel, egy nemzetbiztonsági dokumentummal, titokzatos gyilkossággal, és persze egy felbecsülhetetlen értékű gyémánttal.
 
A hétfő a díjkiosztásé volt. Az egész tábor szellemiségéhez mérten igyekeztünk kreatívak lenni a díjak elnevezésében is: akadt “legelfuseráltabb belépő-díj” (a városka lakói félreértettek egy egyszerű kérdést egy kósza villám miatt), “legátgondoltabb terv díja” (mikor a harcos frontálisan nekitámadt kilenc őrnek), “városrendező-díj” (egy 23-as erejű ork számára, aki néha a legrövidebb utat választotta – a falon keresztül), “legösszetartóbb csapat díja” (mikor a csapat egyik fele igaz szó alatt megvallotta a bűnt, amit a csapat másik fele épp elkövetett), satöbbi. A fődíj egy gyönyörű, fából készült bortartó doboz volt, amelyet azon játékosunk kapott, aki a live-on megkaparintotta a felbecsülhetetlen értékű gyémántot (nem meglepő módon maffiózót játszott…).
Sokat dolgoztunk, hogy ez a tábor olyan legyen, amilyen; el is fáradtunk. De remélem, hogy aki részt vett rajta, ugyanazt gondolja, mint én: megérte eljönni.
 
Kapcsolódó linkek: http://www.runatabor.com
Kapcsolódó anyagok (letöltés): RT_10eve.pps
 

A szerző más irásai
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához