LFG.HU

solena
RPGCimkek
Az alábbi egy Shadowrun világú írás, Az Ember és Gép című kiegészítőhöz készített biover kiegészítő, amely javítja a könyvben szereplő leírásokat…

A biover, mint mindenki tudja, olyan eszköz, mely sokkal kifinomultabb, elegánsabb megoldás a kiberverhez képest. Igaz, hogy a bioverek képességei nem feltétlenül érik el a gépi beültetések hatásfokát, de cserébe nem károsítja annyira szervezetet.

 
A bioverek gyűjteményét meg lehet találni az Ember és gép című kiegészítőben, én csak kiegészítettem az ott olvashatókat. Az ott található beültetéseket nem részleteztem különösebben, csak a kiegészítést tettem hozzá, illetve ahol szükséges volt, teljesen átírtam.
 
Ennek az írásnak az egyik fő iránya az alábbi alapelv: az emberi test majdnem minden sejtje hét év alatt kicserélődik, ez alól kivétel az idegszövetek sejtjei, a szívizmok és a megmaradt őssejtek a csontvelőben. Minden más kicserélődik. Ezért a sejttartalmú alapbioverek ennyi időn belül teljesen kicserélődnek, és növesztetté válnak. Természetesen az időintervallum eltolódhat, a beültetés esetleges sérüléseitől és az ért stresszhatásoktól. Játéktechnikailag a biover bioindexe a növesztett értékére csökken, és teljesen úgy viselkedik, mint ha a drágábbik megoldást választotta volna.
 
Még utoljára megjegyezném, hogy az alábbi írás saját véleményemet tükrözi, szerintem valójában hogyan is néznek ki ezek az eszközök, nem kötelező elfogadni; valamint a bioverek átírása csak a szerepjáték-élményt befolyásolhatja, nem Vér Pistáknak lett írva.
 
Adrenalinpumpa:
Mivel egészen kicsi szervekről van szó, melyek izomsejtek, így a teljes kicserélődés mintegy három év alatt lejátszódik.
 
Macskaszemek:
A szem tartalmaz idegi elemeket is (pálcika és kúpsejtek), ezért a teljes kicserélődés nem valószínű.
 
Vegymirigy:
Teljes kicserélődése körübelül hat év, mivel nem egy vagy néhány mirigyről van szó, hanem tekintélyesebb mennyiségről.
 
Kiterjeszett emésztés:
Mivel az emésztőrendszer, akárhogy is nézzük, az egyik olyan szervrendszerünk, ami a legintenzívebben függ környezetünktől, talán a bőr előzi meg ezen listán. Ezért a bélben lévő sejtek nagyon hamar pusztulnak, élettartamuk pár naptól maximum másfél hétig tart, így a kicserélődésük gyors ütemű. A teljes csere határideje a bélben egy év, a gyomorban (mivel az valamivel strapabíróbb, és plusz rétegeket kap) három év.
 
Fejleszett ízületek:
Teljesen nem cserélődik. A porc áll kötőszöveti részből, és az azt tartalmazó porcsejtekből. Az előbbi nem, az utóbbi viszont megújulhat. A beültetés helyétől függően (csukló vagy térd, könyék) a porcfolyadék, mely a porctokban van (pl.: térd), vagy van, vagy nincs. Így a tok és a szalagok, melyek rögzítik a tokot, azok megújulhatnak (kb. öt-hat év).
 
Megnövelt tüdőkapacitás:
Az áramoltatás érdekében megerősített rekeszizom (hozzáadott izomsejtek) teljes kicserélődése mintegy hat év.
 
Anyagcsere-blokkoló:
A traumák mennyiségétől függően négy-hat év. Rövidebb idő, ha sok trauma éri a szervezetet, illetve a hosszabb idő, ha kevesebb. De direkt erre nem játszunk, hogy minél hamarabb kicserélődjön, mivel a szervezet nem nagyon bírja az ennyire drasztikus változásokat. Meg különben is, ki az a hülye, aki lelöveti magát több tucatszor, hogy legyen egy növesztett anyagcsere-blokkolója?
 
Izomnövelés:
Teljes kicserélődése hat év.
 
Izomfeszítés:
A könyv szerint lehetne növesztett változata, mivel nem írja, hogy nem lehet, de szerintem ez a biover nem rendelkezik növesztett változattal. Mivel az izomfeszítés nem más, mint egy rakat kádban növesztett (bár szerintem a termeltetett jobb szó rá) elasztikus szál, melyet sejtek szoktak termelni. De az izomszövetet nem ráveszik, hogy termeljen, hanem hozzáadnak, és mivel ezek a szálak minden azonos fajú egyednél ugyanolyan anyagból (peptidekből – a fehérjék alkotóelemei) áll, és még a felépülési sorrendjük is azonos, ezért mindenkibe ugyanúgy beépíthetők. És mivel ezek nem sejtes elemek, sosem fognak megújulni.
 
Veseszűrő:
Nagy vonalakban a vese a vesecsatornácskákon át szűri a vért, kihasználva különböző nyomásokat (pl.: turgor-nyomás), így az membránokon át szűr. A könyv nem írja a kezelés mibenlétét, véleményem szerint ezeket a membránokat finomítják. Ezek sejtes elemekből állnak, így megújulók (a membrán általában nem sejtekből áll, hanem lipidekből, amikbe bele vannak ágyazva a különböző fehérjék és miegymások. De itt most sejtek által alkotott hártyákról van szó). Mivel ez is egy olyan rendszer, ahol sok a méreganyag, és gyakori a sejtcsere, így a teljes kicserélődés mintegy egy-másfél év.
 
Szemvédőmembrán:
Szerintem a membrán egy egy, vagy kétsoros sejtréteg, melyeket az általuk termelt fehérje-szálak tartanak össze. Teljes kicserélődése egy év, az elhalt sejtek a szem sarkában gyűlnek össze (csipa).
 
Ortobőr:
Ennek a könyvbeli leírásával az a bajom, hogy elég nagy baromságot írt. A könyv azt mondja, hogy az irharétegig teljesen eltávolítják a bőrt, és úgy pakolják rá a megerősítéseket, és majd idővel az irha újranöveszti a bőrt. Na ez így hülyeség, mert az irhában nincsenek laphámok, amik a tényleges bőrt alkotnák. Még az a bizonyos osztódósejtsor (Stratum germinativum) sincs meg, az az irha fölött helyezkedik el, az epidermisz része. Így teljesen nem távolíthatják el a bőrt. Lényeg a lényeg, hogy a kezelés során ezt az alsó sejtsort meghagyják, és azok közé ültetik a szintagént, a flextint és a porcot. Mivel a szintagén és a flextin nem sejtekből áll, ezért az ortobőr nem újulhat meg, nem válhat növesztetté.
 
Patogénvédelem:
A könyv itt is marhaságot ír. A leukociták (fehérvérsejtek) nem a lépben termelődnek, hanem a csöves csontok velőjében, őssejtekből. A lép csak a vörösvértesteket termeli. Tehát, ha meg akarjuk valósítani a patogénvédelmet, akkor a velőkben lévő őssejtek DNS-ét módosítani kell, hogy agresszívabb leukocitákat termeljenek, aminek túlzásba vitele leukémiához vezet. De akár csak valamilyen ronda autoimmun betegség is kialakulhat, amit ha nem kezelnek, nagyon gyorsan bele lehet halni. Ez a biover csak növesztett változatban kapható.
 
Vérlemezke gyár:
A vérlemezke a csontvelői megakariociták citoplazmájából (a megakariocita nevű őssejt-típus sejtplazmájából) származnak, innen a “szelektív fejlesztés” a könyvben. A megakariocitákat módosítják, gyorsabb termelésre ösztönzik őket, ami rossz kezelés esetén daganatképződéshez vezet. Ezen kívül ezeket a sejteket úgyis módosítani kell, hogy sérülés esetén a vérlemezke hamarabb adja ki magából a megfelelő anyagokat. Vagy lehet olyan is, hogy az őssejtet csak az utóbbira kondicionáljuk (ez a javasolt), ebben az esetben nem kell a használónak véralvadásgátlót szednie, mert nem a vérlemezkék száma nő meg, hanem azok hatékonysága. Így a stressz kifejeződése is más:
Enyhe: A sebek vmivel lassabban gyógyulnak, a pozitív játékhatása megszűnik.
Közepes: Apró vérrögök keletkeznek, amelyek a kapillárisokban felgyűlnek, elzárva azokat. Ilyenkor vagy elpattan a kapilláris, vagy nem, a használónak 12 óránként Test (6) próbát kell tennie.
Súlyos: Vérzékenység alakul ki, a sebek egyáltalán nem, vagy csak a normál gyógyulási idő négyszeresét túllépő ideig gyógyulnak, Fokozott vérveszteség, ami a használót fizikailag és szellemileg egyaránt legyengíti (Enyhe Kábulás sebzés állandósul).
Halálos: Az agyba vérrög kerül, akár azonnali halál, a döntés a játékmestertől függ.
Természetesen csak növesztett változatban kapható.
 
Szuperpajzsmirigy:
Maga az ötlet nem rossz, csak egy baj van vele: a pajzsmirigy maga is hormonális szabályozás alatt áll, így a szuperpajzsmirigy nem egy pluszba beültett mirigy lehetne, hanem a pajzsmirigy fejlesztése. Bár ez még mindig kihat az agyalapi mirigyre, ami a pajzsmirigyserkentő hormonra hat (nincs hormon, nincs tiroxin-termelés (tiroxin: jódtartalmú hormon, amely fokozza a mitokondrium áteresztő képességét, így gyorsítva az oxidációs energiatermelést), így nincs értelme az egésznek). Ezt is módosítani kell a kezelés alatt.
Mivel itt is a DNS-t kell módosítani, eleve csak növesztettnek lehet tekinteni.
 
Szimbióták:
Mivel a szervezet saját sejtjeitől függetlenek, így nincs rájuk kihatással a megújulás, nem cserélődnek.
 
Mesterséges szívizmok:
Nem cserélődő sejtek.
 
Átszabott feromonok:
Az ember izzadságmirigyei alapból rendelkeznek feromonokkal, ez a biover csak felerősíti őket, pontosabban több feromon termelésére sarkallja. A biover valójában genetikai módosítás, mely arra veszi rá a sejteket, hogy több feromont bocsássanak ki, mint korábban.
A könyv említi, hogy a hatásosság függ a szaglástól. Ami szerintem nem feltétlenül, mivel a feromont normál szagként nem érzékeljük, hanem a molekulák megtapadnak receptorokon, ami elindít egy folyamatot az agy felé, lázba hozva a másik nemet. Attól, hogy valakinek nincs szaglása, még érezheti a feromonokat, persze lehet, hogy gyengítve. A náthások? Ők is érezhetik, hacsak nem olyan vastag a takonyréteg, hogy az orrán belül minden sejtet befed. A szagláskiterjesztő kiberverrel rendelkező egyénekre nem hat a biover, ráadásul inkompatibilis.
Mivel genetikai módosítás, így alapvetően növesztettnek tekinthető.
 
Méregkivonó:
“A máj végzi az emésztés egyik fő lebontó folyamatát,…” Ez így nem teljesen igaz, főleg, hogy az emésztésben csak annyi szerepe van, hogy termeli az epét, ami az epehólyagban raktározódik, és onnan ürül. Az igazi szerep akkor kezdődik, mikor a tápanyagok felszívódnak a bél ereibe, onnan közvetlenül mennek a májba. Szóval, a biover csak akkor hatásos, ha a mérgek orális úton (magyarul: lenyeli) kerülnek be, és nem olyanok, amik még a gyomorban felszívódnak, mert míg onnan eljutnak a májba, jelentősen károsíthatnak. Ha artériába fecskendezik a mérget, akkor szinte alig hat a méregkivonó, mert addig nagyon hosszú az útja a májig, akárcsak légzés útján bevitt mérgek esetén.
A biover növesztett sejttenyészet, és elég agresszív környezetbe ültetett, így kicserélődési ideje körülbelül másfél-két év.
 
Légcsőszűrő:
Körülbelül 3-4 év alatt cserélődik ki teljesen.
 
Cerebrális fejlesztés:
Értelemszerűen nincs kicserélődés.
 
Sebesüléskompenzátor:
A fájdalomérzet az agyban keletkezik, így nem érdemes plusz idegszálak beépítése, egyszerűen csak a gerincvelőben futó átkapcsolásokat kell blokkolni, hogy az ingerület ne érje el az agyat. Ezt a szinaptikus talpak módosításával lehet elérni, le kell róluk venni azokat a receptorokat, amelyek a fájdalom ingerületanyagát szállítják (nincs receptorkötőhely -> nem érzékel semmit a sejt). Idővel újranövesztheti ezeket a kötőhelyeket (kb. 9-10 hónap), így fokozatosan újra elkezdi a fájdalmat észlelni a karakter.
 
Emlékezeterősítő:
A hippokampuszt veszi kezelésbe, a hosszú távú memória tárolását teszi hatékonyabbá, és az agykéreg feldúsításával jobban rögzül az emlék, több apró részlet marad meg.
 
Fájdalomszűrő:
Sebesüléskompenzátor, csak pepitában. Igazából teljesen felesleges, ha van sebesüléskompenzátor.
 
Reflexfelvevő:
Hátránya, hogy egy hasonló helyzetben a biover bekapcsolhat, és végrehajthatja a nem kért feladatot. Pl.: a karakter csak valakinek a fejéhez akarja szorítani a fegyvert, de a biover “parancssorában” a lelövés is szerepel; ha a karakter dekoncentrált, nem figyel oda eléggé, akkor az áldozatnak nemcsak a fejéhez szorítja a fegyver csövét, hanem le is lövi (kellemetlen lehet egy zsaroló felvétel elékszítésekor…). Javaslom, hogy amikor a karakter használni akarja a biovert, akkor dobasson egy Akaraterő(5) próbát.
 
Alvásszabályozó:
A kezelés a hipotalamusz régióit érinti, pontosabban az agyalapon elhelyezkedő magot (suprachiasmic nuclei), ami a hipotalamusz előtt foglal helyet.
Igaz, hogy kipihent lehet a karakter kevesebb alvástól, de mivel ilyenkor kellene a sejteknek regenerálódniuk, az alvásidő csökkenésével ez is csökken, a sebek lassabban gyógyulnak, a növekedési hormonok mennyisége jelentősen csökken (igaz, ez felnőttekben már nem olyan fontos, kivéve sérülésből való gyógyulás esetén), főleg, hogy a biover a REM fázist (gyors szemmozgás) helyezi előtérbe, attól lesz valaki pihent. A kevés alvás az immunrendszerre is befolyással bír, a fertőzésekre fogékonyabb lesz a karakter egy idő után. Szóval, megfontolandó, hogy érdemes-e beültetni.
 
Szinaptikus gyorsítás:
Jelentős hátránya: a neuronok megzavarodhatnak a túlzott információmennyiségtől, epilepsziás rohamot idézhet elő. Cerebrális fejlesztéssel csökkenthető a kockázat.
 
Hőérzékelő szervek:
A szerv nem működik megfelelően, ha a karakter lázas beteg, esetleg mumpsza (a fültőmirigyek duzzadása; nem feltétlenül jár lázzal, de erősen zavarhatják a biover működését, mert elnyomják) van, az Észlelés próba célszáma kettővel nő.
 
Traumatompító:
Az endorfin-felszabadulás miatt egy idő után a karakter direkt beindíthatja magának a biovert, mert az endorfin a boldogsághormon is, így függőség alakulhat ki.
 
Fotoszintetizáló bőr:
A csupasz klorofillek bejuttatása nem elég a tartós hatáshoz, módosított kloroplasztiszok kellenek hozzá. Ugyanis a klorofillek csak felfogják a napfényt, és a kelektkező energiát továbbadják, de ha nincs hozzá rendszer (kloroplasztisz), akkor ez elvész. A fotoszintézis fény szakasza konkrétan NADPH+ (egy koenzim) termelődésével jár, ami a glükolízist (glükóz lebontását) segíti. A sötét szakasz szintén használ fel ebből a koenzimből, így segítve a glükózképződést.
Alapvetően a Stratum germinativum (osztódó sejtek sora) sejtjeibe telepítik a kloroplasztiszokat, így növesztettnek tekinthetők.
 
Tiszta anyagcsere:
Ha elromlik a biover, azon kívül, hogy “társadalmi vészhelyzetet” idéz elő, még meg is mérgezheti a karaktert, a méreganyagok szervezetbeni szabadonbocsátásával. Még rosszabb, hogy daganatképző is lehet.
Alapvetően növesztett biover, a genetikai módosítások miatt.
 
Diétaver:
A beleket érintő fő módosítás a bélfelszín méretének radikális csökkentése, ugyanis minél inkább hasonlít a bélfelszín egy locsolócsőre, annál kevesebb tápanyagot bír felvenni. Mivel így a provitaminok és hasonló fontos anyagok nem jutnak be a szervezetbe, a karakternek plusz vitaminokat kell szednie, injekción keresztül juttatva be.
Alapvetően növesztett.
 
Hajnövesztés:
Az túlzás, hogy a test bármely pontján, mert tenyéren és talpon nem lehet, mert más jellegű bőrfelület.
Növesztetté nem váló biover.
 
Szagmirigyek:
Ugyanúgy módosulnak, mint az átszabott feromonok esetén, azaz genetikai módosítással, így alapvetően növesztett biover.
 
Érzékeny bőr:
A bőrben található idegvégződések egy része csupasz, egy része borított. A borított részeket teszik szabaddá, sokkal egyszerűbb, mint új idegvégződéseket ültetni, mert azokat hozzá kell rendelni az agyban más idegsejtekhez, ami nem egyszerű eset.
 
Bőrpigmentáció és bio-tetoválások:
Ha a karakter egy idő után halványuló mintát szeretne, akkor nem a Stratum germinativum sejtjeibe ültetteti a pigmenteke, hanem afölötti rétegekbe. Így kb. három-hat napig marad meg a tetoválás, de ha véglegest szeretne, akkor a Str. germinativumba ültetik, genetikai módosítással (rá kell venni a sejteket, hogy ezt a típusú pigmentet termeljék).
 
 
Felhasznált irodalom:
Bagyánszki Mária, Fekete Éva: Összehasonlító szervezettani előadások (JatePress, 2006)
Boross-Sajgó: A biokémia alapjai (Mezőgazda, 2003)
National Geographic Magyarország (2007. november)


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához