LFG.HU

BePe
hírek

Cirifischio kritikája
 
Előzmény:
—————
G46 – 2008.11.25, 14:23
Üdv! Ciri: írj már légyszi egy összefoglalót, amiben a kiadvány erényeit és hibáit összefoglalod, úgy Cirifischiósan!
—————
 
Nem minden betűt olvastam el – leginkább csak az engem érdeklő dolgokkal foglalkoztam – amin viszont átrágtam magam, arról a véleményem a legjobb esetben is legfeljebb felemás. Ettől függetlenül előbb-utóbb valószínűleg meg fogom venni, csak hogy meglegyen, de ha neked nincsenek ilyen kényszereid, akkor nem hiszem, hogy veszteségnek fogod érezni a hiányát.
 
Bővebben:
A borítóról már sokan írták, szerintem is rusnya. A belső megjelenés már jobb, s bár van néhány elég fura rajz, a többség szerintem pofás lett. A szöveg szerkesztése sok helyen komoly kívánnivalókat hagy maga után, ahogy az írások színvonala is – jól megfigyelhető a Lathanra jellemző általános iskolás szintű fogalmazás (némi fejlődgetés talán történt, de lehet, hogy ezt csak jóindulatból vizionálom) – de ettől eltekintve azért olvasgatható, csak rettenetesen pongyola. Mindegy, a tartalom úgyis jobban érdekelt.
 
Van a kötetnek egy valamilyen kerettörténete, amit én csont nélkül átugrottam (van, aki szerint hiba volt), de valamikor még a “fejlesztési” időszak közben már mesélték, hogy mi a terv, s ha tényleg azt írták meg, akkor szerintem vacak és nem fér össze az Ynev-képemmel. De nem tudom, hogy végül az került-e a könyvbe, csak remélem, hogy nem.
 
A tényleges tartalommal kapcsolatban már első átnézésre kiderül, hogy a kiadvány súlyos szereptévesztésben van. Ugyan Bestiáriumnak csúfolja magát, de ezt valószínűleg ő maga sem hiszi el igazán. “Vegyes, zöldség” cím alatt, úgy gondolom, több okból is őszintébben virítana. Bár én soha nem éreztem azt a fene nagy rajongói igényt, ami kikövetelte, hogy pont a Bestiáriumot jelentessék meg először (de miért ne hinném el, ha egyszer a kiadó ezt állítja?), de ha már ezt adták ki, mert erre volt igény, akkor miért kellett pont a dögöknek vagy a felét kihagyni, s helyette a mágiaelmélettel, meg a lélekrétegekkel tökölni? Vagy épp Erion tizenkét oldalas leírásának kb. szó szerinti beidézésével az ÚTk-ból – ami pedig a Summariumból származik?
 
De valahogy a megmaradt szörnyek sem az igaziak. Akármit is szoktunk meg eddig MAGUS néven, felejtsük el, mert itt van A Könyv, ami megmondja, hogy az mind nem úgy van. A dögök és a hozzájuk kapcsolt világleíró részek közül ugyanis többet gyökeresen átírtak, s egyáltalán nem úgy találtam, hogy a továbbgondolás, hanem sokkal inkább az öncélú változtatás jegyében. Mondjuk a korábbi koncepciók tiszteletben tartását (vagy akár ismeretét) már rég nem várom el a Tuantól, hisz minden kiadványukkal egyre nyilvánvalóbb, hogy valami miatt nagyon nem szeretik a MAGUSt. Ha nem így volna, akkor valószínűleg nem pazarolnának ennyi energiát, hogy áttorzítsák valami mássá.
 
Egyébként itt is azt a kiadótól már megszokott érzést kaptam, hogy leginkább leegyszerűsíteni, lebutítani akarják a világképet, mert pillanatnyilag túl színes, ők pedig így nem tudják feldolgozni. Biztos van, akinek ez tetszik, de én képtelen vagyok megemészteni pl. azt, hogy szinte minden lény Od-dal mászkál, csak mert a misztikus és mindig bevethető (és ezáltal sajnos rongyosra csépelt) “ősmágikus lény” c. humbugon kívül semmmilyen más magyarázattal nem tudtak előállni a T. fejlesztők (saját megfogalmazásuk szerint “alkotók”) a különleges képességekre. Nem mintha a természetes adottságokat olyan nagyon meg kellene magyarázni (nekem legalábbis soha nem hiányzott), de az írók látszólag minden lehetőséget megragadtak, hogy a fantáziátlanságukat fitogtassák. Így lett aztán Od-tartaléka az eddig megszokott aquirokon kívül az ilflindektől és rackláktól kezdve a trollon és a tengeri kígyón keresztül a pegazusig és az összes óriásig jóformán mindenkinek. Többségüknek ráadásul nem is csekély mennyiség jutott, jó részük még a nemes aquiroknál is több Oddal rendelkezik (s bár aktívan nem tudják használni, de az új szabályok szerint már az Od passzív jelenléte is 1 E/Op hatásfokkal, gyengülés nélkül semlegesíti az alanyra ható klasszikus mágiát, ezért ez semmiképp sem elhanyagolható így sem).
 
A többi átírást sem találtam egyébként túl szerencsésnek. Azon pl. egyenesen megdöbbentem, hogy az orkok szerintük nem Orwella teremtményei, mint ahogy azon is, hogy a Trollok az ősmágikus hatalmuk segítségével regenerálják magukat, az összes mászkáló hulla, lidérc és éji rém pedig tízes Karizmával bír. Nekem legalábbis nehezemre esik elképzelni az oszladozásukban is bizalomgerjesztő zombikat, akik egyébként tudattalan élőholtak lévén, sem lélekkel, sem értelemmel nincsenek felruházva, mégis átlagembert megszégyenítő, tizenkettes Intelligenciával, Akaraterővel és Asztrállal rendelkeznek – miáltal akár már Pszit is tanulhatnak. Ezeket olvasva hajlamos vagyok hitelt adni annak a véleménynek, miszerint a kiadó, tekintettel a folyamatban lévő perekre, szándékosan próbál a lehető legtöbbet rombolni a MAGUS világképében, mielőtt a bíróság elveszi a játékszerét.
 
Minden lény leírásának a végén található egy felsorolás, annak magyarázatául, hogy az egyes képességek és adottságok pontszerűsítve hogyan lettek “belecsomagolva” az adott szörnybe (említettem már, hogy az írók látszólag minden zöldséget meg akarnak magyarázni?). Mindez a könyv legvégén található lényalkotó fejezet fellapozásával nyer némi “értelmet”, ugyanis innen ismerhetjük meg a módját, hogy a nem túl kreatív, de a számzsonglőrködésben örömét lelő, szépreményű kalandmesterek is saját szörnyeket alkothassanak. Állítólag a könyv lényei is ez alapján lettek összefabrikálva (ennek ellenőrizhetőségére szolgálnak az említett listácskák), s kis szerencsével ezúttal kevesebb számolási hiba van bennük, mint az ÚTk-ban. Na jó, ha teljesen őszinte akarok lenni, ezt csak az illem mondatja velem, lévén szerintem egy halálosan fölösleges és tökéletesen értelmetlen fejezet született ezzel (a hasznosságát kb. a borítófestmény szépségével tudnám összehasonlítani), úgyhogy valójában a t.kömet se érdekli, hogy ezúttal kivételesen átmentek-e az elsős elemista összeadásleckéken az írók. Ha monsztát akarnék, és nem találnám elégnek az Új Bestiárium régihez képest erősen megcsonkított szörnyállományát, akkor kitalálnék egyet, de biztosan nem állnék neki azon matekolni, hogy kijön-e a felhasználható Lényalkotó pontokból (LAP). Jól jellemzi egyébként a fejlesztőket, hogy a könyv egyik nagy erényének tartják a fejezetet.
 
A kiadvány a szörnyeken és a lényalkotás-matematikán kívül tartalmaz még minimális, alig a kötet egyharmadát kitevő mágiaelméletet (sőt egyenesen azzal kezdődik), azon belül is külön kitér a teremtéstörténetre, az ősmágiára és a lélek felépítésére. Mint azt a saját fórumukon olvashatjuk, erre is rendkívül büszkék, s ezúttal szinte cinizmus nélkül mondhatom, hogy majdnem okuk is van rá. Akkor is, ha marhára nem ide való. A teremtéstörténetet ugyan nem olvastam el – Lathannal és bizalmasaival épp eleget vitatkoztam erről annak idején ahhoz, hogy pontosan tudjam, milyen kibékíthetetlen ellentét van az elképzeléseink között (emlékszek, ennek a vitának a hevében hangzott el Lathan örökbecsű érve: “kérlek hidd el, hogy így van, mert szerintünk így van”). De a többit becsülettel végigrágtam.
 
A lélek felépítésének tárgyalása akár hasznos is lehet, ha pedig valaki a hozzákapcsolt új mágiaellenállást is használni akarja, akkor egyenesen szükséges (anélkül ugyanis értelmetlen). Csodát természetesen nem kell várni tőle, a fejlesztőknek szokás szerint még a saját téziseikből fakadó legelemibb következtetéseket sem sikerült levonniuk. Ellenkező esetben bizonyára nem csempészték volna bele a rendszerbe azt a furmányt, aminek köszönhetően az orkok és démonok elvileg nem lehetnek képesek a pszi és a mágia elsajátítására. Az ezekre való fogékonyságot – az újjászületés lélekmagjával együtt – ugyanis a legbelső lélekréteg tartalmazza, amivel viszont az említettek nem rendelkeznek – megmagyarázandó, hogy miért képtelenek újjászületni. Hál’ Istennek, ezt is megmagyarázták! Így viszont viszlát ork énekmondók, és sámánok, viszlát pszit, vagy mágiát használó démonok! …gondolta volna a hozzám hasonló, korlátolt intellektus, de aztán továbbolvasva kiderült, hogy ezek mégis léteznek valahogy. Na ez volt kb. az első olyan kérdés, amire tényleg igényeltem volna az akkor-hogy-is-van-ez magyarázatát, de épp erre meg pont nem ad választ a kötet, csupán a paradoxont hozza létre. Pech. A lélek felépítését egyébként gyakorlatilag az ÚT-ből emelték át (némi továbbragozással), a mágiaellenállás rendszere pedig még a saját ÚTk-jukkal sem kompatíbilis. De azért egynek jó (azt mondjuk továbbra sem értem, hogy a mágiaellenállás átszabályozása mi a frászt keres a Bestiáriumban).
(Személyes érintettségem egyébként ezzel kapcsolatban, hogy az A/M-fonál támadhatóságát és manipulálhatóságát – ami miatt először hülyének néztek, s csak hosszas birkózás után sikerült megértetnem velük az ötlet létjogosultságát – végül belevették a fejlesztők a rendszerbe, ahogy azt az elgondolásomat is, hogy az A/M-fonalak különböző lélekrétegeket kötnek össze, s ez határozza meg, hogy az adott kapcsolaton keresztül milyen fokú hatás közvetíthető és hova. Apró – ám egyáltalán nem meglepő – szépséghibája a dolognak, hogy egyértelműen, még a kötet megjelenése előtt közöltem a fórumukon, hogy kimondottan ellenzem az ötleteim felhasználását. Amikor annak idején Lathant ötletlpokodással vádoltam, még kikelt magából és bőszen állította, hogy ők mindig mindenkit megkérdeznek arról, hogy az elgondolásait felhasználhatják-e, vagyis ez alapján ezek elvileg nem kerülhettek volna bele a könyvbe, de bizonyára erre az ellentmondásra is van magyarázat. A nekem küldött érdeklődő levél pl. akár el is kallódhatott a postán.)
 
—————-
Watis81 korrigálása:
Az 5. réteg az ami a mágia illetve a pszi érzékenységet tartalmazza. A hatodik réteg csak, hogy úgy mondjam örökletessé teszi ezt a dolgot. A karakter a következő életében is rendelkezni fog mágia és pszi érzékenységgel ha már egyszer rendelkezett vele.
—————-
 
Az ősmágia részletesebb (de hál’ Istennek nem teljeskörű) kidolgozása érdekes, de megkérdőjelezhető szükségességű gondolatkísérlet (ki játszik, vagy mesél aquirokat?), viszont a biológiai háttér megmagyarázására kitalált Od-termelő midi-chlorianok szerintem már alaposan elb.szott ötlet voltak (már megint azok a fantáziátlan magyarázatok). Persze ami George Lucasnak jó, az az Új Bestinek is jó. Akkor is jó, ha nem jó. Ettől eltekintve az ősmágia rendszerének szférákra (anyag, tér, asztrál, stb.) és cselekvésekre (érzékelés, pusztítás, stb.) bontása nem volt rossz gondolat, mert bár a Summarium vonatkozó rendszerkezdeményét gyökeresen átírja, az új koncepció szerintem legalább ugyanolyan jó. Egyetlen problémám vele, hogy megint csak az uniformizálás felé mutat, mivel az egységesített rendszernek köszönhetően az ősfajok egyéni mágikus profiljai elvesznek, mostantól mindenki ugyanazt, ugyanúgy csinálja. Elmúltak tehát a régi szép idők, mikor az elfek, amundok és dzsennek ősmágiáját még szép, színes és főleg gyökeresen különböző képességnek lehetett elképzelni. Helyette most mindenki ugyanazon a nyelven makog és ugyanazokból a szférákból válogat (előbbi egyébként erősen konkurál egyes regényekkel, novellákkal és a Summariummal, de ez nyilván valamilyen magas prioritású előírás lehetett a fejlesztők számára). Számomra furcsa gondolat volt továbbá az, hogy az aquirok az Odjukat először kötelezően gyógyulásra fordítják, s a hatalmukat nem is tudják addig visszanyerni, míg először az Ép-iket nem regenerálták. Véleményem szerint ez épp az aquirok harcos, túlélő természetével áll ellentmondásban. Az egész kavar egyébként Lathan azon korai és elvarázsolt elképzelésének az egyenes következménye, mely szerint az Od valójában az életerő egy formája.
 
Az ősmágiával szoros összefüggésben kerül tárgyalásra a manaháló működése is, ami nagyjából meg is állja a helyét. Nem találtam túl különlegesnek, hasznosnak, vagy éppenséggel szükségesnek, de legalább hibát sem találtam benne azon kívül, hogy a szöveg és a manasűrűség-táblázatok összevetéséből kiderül, hogy az ősfajok egészen a Hetedkor legvégéig képtelenek voltak Odot termelni még a managócok közvetlen közelében is (el is képzeltem a kazamatáik mélyén bújkáló, kiszipolyozott ős- és nemesaquirokat, akik évtízezredeken át rettegtek attól, nehogy arra tévedjen egy újszülött korcs, aki még nem használta el a három pontból álló Od-készletét). Nekem ez egy kicsit átgondolatlannak tűnt, s a magyarázatát is hiába kerestem (megint pont akkor nem magyarázkodtak, amikor kíváncsi lettem volna rá)
 
Mindent összevetve a kötet szerintem eléggé hullámzó színvonalú, többnyire a középszerű és a vacak között ingadozik. Ha nem MAGUS-ként jön ki, hanem független kiadványként, még akár tűrhetőnek is tartanám (persze azért illett volna akkor is jobban átgondolni – a tartalmat is, meg azt is, hogy egyáltalán mit rakjanak bele), de így szerintem szándékoltan világidegen, ami fölött én személy szerint nem tudok szemet hunyni és hibának rovom fel. Magyarázat persze máris van, ezúttal szegény Nyulászi Zsoltra kenik az egészet. Állítólag az ő soha nem látott, soha ki nem adott, titkos jegyzetei, és egyes eddig rejtegetett Summarium-fejezetek alapján indultak el olyan irányba, ami csuklóból keresztbeír az elmúlt tizenöt év MAGUS-fejlődésének. Nem állítom, hogy hazudnak, de még ha véletlen igazat mondanak is, a forráskritikájukat akkor is szerencsésebb volna átállítani a kicsit aktuálisabb, kevésbé elavult anyagok preferálására. Addig viszont előre félek a következő kiadványuktól, ami a saját elmondásuk szerint magáról a világról fog szólni. Nem tudom, hogy ahhoz vajon milyen misztikus forrásanyagot kaparnak majd elő valami elfeledett fiók pókhálós mélyéről (vagy a saját hagymázas elképzeléseikből), de remélem, hogy legalább a kontinens neve megmarad. Ynevet már egész megszoktam.
 
 
 
 

 
Corvinius véleménye
 
Üdvözlet! most írok először ide :)
A M* körüli huzavonák és egy d20-as vásárlás megtanított arra, hogy e téren is érdemes megfontoltan cselekedni (vásárolni). Így hát ebből kifolyólag a megjelenések környékén fórumolvasóvá váltam…
..de, hogy a lényegre térjek:
 
Az új Besti akárcsak az ÚTK szerintem hozza azt, amit az ember elvár tőle, bár nem nélkülözi a hibákat, de valljuk be .. manapság ritkán alkotnak tökéleteset. (Épp ezért infláció ide vagy oda, de kicsit magas az ára, az ÚTK-hoz képest.. ráadásul a méret is csökkent… hát ez van -25%kal olcsóbban már elviselhető)
 
- Borító és grafikák.: Hogy kinek, mi tetszik az szerintem emberfüggő, az én véleményem szerint a címlap és a belső grafikák is színvonalasak. Többen kritizálták a borítón éledező szörnyedvényt… Nekik csak annyit, hogy mégis mit tennének egy Bestiáriumra? (arról nem beszélve hogy az elődjén se egy tündérke volt) Szóval nem ezzel a könyvel a hónom alatt fogok az óvodába besétálni, de szerepjátékosoknak tökéletes.
Dicséretes, hogy a legjobb grafikust választották az ÚTK-s kettő és félből (nem azért fél, mert hölgy, hanem, mert egy képe van csak benne, ami kár mert jobb mint a másik pacák). A megmaradt emberünk látványosan fejlődött. Ennek ellenére szerintem a régi nem árnylatos képei kifejezőbbek voltak (vagy legalábbis ehhez a témához jobban illettek). Nekem sokkal jobban tetszenek, olyan M*-hangulatosak voltak.
 
- Helyesírás: ezen még ülhettek volna egy kicsit… kár volt elsietni, de engem kifejezetten nem zavar.
 
- A keretsztori remek ötlet, így inkább könyv lett a könyv és kevésbé szöveggyűjtemény. A váltásra a részek közt tényleg figyelhettek volna néhol jobban.
Valamint szerintem is jó, hogy végre lépnek a világban új lehetőségek jelennek meg. Számomra a steampunk előretörése az ősfajok végnapjai és a mágia csökkenése, az eddigi M*nak egyfajta melankolikus folytatást, búvalb*szot jövőképet festett le, ami kezd a mi világunkra hajazni, holott épp innen menekül az ember idegen tájakra.
 
- Tartalom: Bevallom szerintem nehéz lehet egy meglévő világot új alapokra helyezni .. Mintha egy befogadott lelenc gyerekre varrnának sebtiben új ruhákat, hogy aztán fel rángassák rá a kicsit anyaghiányos darabokat. Hisz a régi mindenki szerint elkopott már. De akár gatyát, akár az inget cseréljük először folyamatosan menni fog a sírás, hogy ami még fedetlen az bizony fázik, és különben is, miért ilyen az új felöltő színe… (az már mellékes, hogy a szabónak mindeközben még az ajtót is tartania kell, mert mások szerint nem övé a gyerek)
 
Másképp fogalmazva, ha csak az új szörnyeket dobják ki, akkor nem érthetőek a lélek/mágia/od rendszer nélkül. Ha viszont azt is beleteszik, az nem lehet teljesen kidolgozott, mert nincs rá itt mód és lehetőség (ez mégiscsak egy Besti). Tehát az majd jön egy másik kiegben, de akkor ez így hiányos marad.
Erre lett volna megoldás, ha nem a bestivel kezdik, hanem mondjuk inkább a mágiával…
(Mert oké, hogy nehéz azt a gyereket felöltöztetni, de az nem könnyíti meg a helyzetet, hogy előbb a kabátot húzom rá, és arra akarom a többit. Mert, akkor még bután is néz ki a szerencsétlen)
 
- De ha már a “mi kell egy Bestiárumba” témánál tartunk .. nézze már meg mindenki a borítót, és vegye észre az alcímet. Köszi :)
 
- Lényekről: Kimaradtak a hagyományos plusz fajok (amund, wier, khál, stb) Először értetlenül álltam efölött, keresve az okokat. Hisz előre láttam a feltörő népharagot (és tényleg). De aztán rá kellett jönnöm hogy én is kihagytam volna. Hisz a a már jól kidolgozott, kultúrával és történelemmel rendelkező fajok remek alapja egy újabb kiegnek, és nem egy besti részei. (ejj bár egyetértek, de lássuk be ez nem ostoba üzletpolitika) Mindenesetre, ha beletették volna (nyilván nem teljesen kidolgozva) hát az lett volna a baj.
Azért én a wiert hiányolom. Plusz kultúrája nincs, a lelkes cucchoz nagyon passzolna és sokak kedvence. Szal ez igen rossz döntés volt. Ellenben az újak melyeknél oda van írva, hogy “mint játszható karakter” szerintem kifejezetten jók. (de akkor pl.: az orkhoz miért nem írták?, vagy majd az is jön bővebben?)
 
- Lényalkotó: A szerzők fő gondolata. Jó ötlet. de akkor miért csapták össze? Mert igen is van értelme a konceptnek (csodálom hogy ezt nálam nyilván szakavatottabb ismerői a világnak nem látják) Az így alkotott lény (elvileg) nem lehet táp és alkalmas arra, hogy például versenyen játszanak vele. Vagy, hogy a netre felkerült rajongók által készített elmésségek ne vérpista 2.0-k legyenek, hanem valóban a világ rendszerébe illeszthető lények.
Épp ezért különösen kár, hogy a könyv lényege lett a legösszecsapottabb. Ezt kellett volna leginkább részletezni, kitérve a kevésbé valószínűekre is. Pl.: Hány LAP a regeneráció, az immunitás, stb.. és mi jellemzi ezeket?
(A tündér kérdésre: ha tud mozogni a levegőben, akkor én abba bele fogom számolni azt, hogy a szárnyával teszi. Ha meg plusz végtag, de jó még valamire a sima közeges-közlekedős témán túl (pl.: pajzs, vagy ereszkedés ala: Raziel) akkor plusz 5 pont, ha csak lóg rajta tehát dísz akkor meg semmi. Szerencsétlen erdőpille ne legyen már 6. kat Wink )
Másik szívfájdalmam, hogy a legtöbb ÚTK-s fajtól elvették (vagy nem adták meg) az infrát. Míg az elfnél érhető (bár erre az éjszakai látás jó öltet volt a d20-ban) Addig a törp esetén fel nem foghatom. Mert az oké, hogy tudják milyen mélyen vannak és, hogy épp dél van, de ha nem látja maga előtt a falat, vagy árkot akkor az egy rövid életű törp faj volt. De míg ott elvettek a Bestiben marokszámra szórják az extra látást.
Ezen kívül hiányolom a hátrányok lehetőségét egy fajnak a méreten és a lélektorzón túl. Gyakorlatilag csak felfelé van a tápolás, azt mással kiegyensúlyozni érdemben már nem lehet.
 
- Erion: Ez hát a pont, amin viszont tényleg feljajdultam. Bekerült az ÚTK után ide is. Ez még ok, elfogadom. Bár ennél a résznél jobban semmi sem lóg a levegőben… ráadásul, ha már besti, akkor a VÁROSFALRÓL!!! és annak lakóiról írhattak volna legalább egy fél mondatot….. De nem. Csak úgy fityeg itt magában, mert a jó lovag megpihent…
Egyébként tényleg nem rossz az újítás és megértem, hogy az ÚTK-ba csak az akkori meghagyások miatt kellett berakni szóról-szóra a logikátlan régit. De hogy ezek után egy nyamvadt térkép sem lett ide mellékelve .. az már tényleg röhej :) a Tisztelt készítők mégis mit akartak, min kövessük a változásokat?
 
- Ellenben, hogy zárásként jót mondjak: a Mannatérkép remek ötlet és jól sikerült.
 
Szóval hajrá kitartást csak így tovább, vagy inkább ennél nagyobb átgondoltsággal!
 
http://www.akonyvesbolt.com/forum/index.php/topic,113.0.html
 
 

 
Noro véleménye
  
A khál, dzsenn, amund, wier tényleg elmaradt, talán ezeket – az elsősorban mégiscsak JK fajokat – nem akarták beletenni egy Bestiáriumba
 
Ez kissé olyan, mintha azt mondanád, hogy a gnóm lényegében szörnyeteg, míg az amund vagy a khál alapvetően nem az
 
Az egész megközelítést én egyébként azért ítéltem “furának”, mert Ynevet (majdnem mindenhol) emberközpontú világnak ábrázolják, ahol – helyszíntől függően – már egy (udvari) ork vagy egy törpe szerepeltetését is érdemes átgondolni. “A kocsmában ül egy kobold, egy gyíklény és egy feenhar” – ez nem igazán magus-szerű hozzáállás. Igaz, a könyvben nem is vettem észre olyat, hogy szerintük így kellene lennie. És ezért mondom (harmadszor is ) hogy nem látom egészen tisztán, mi is volt az alkotók célja…
 
Az aquiros téma koncepciója legalább világos. Ahogy a fülszöveg is mondja, és a kerettörténet (egy csapat Krad-lovag sztorija, akik elhoznak egy kódexet Ediomadból) részletezi, jön az ősfajok nagy reneszánsza, és fel kell készülnünk biza. Nem állítom, hogy az aquir kor rosszabb vagy éppen jobb lenne, mint a technokrata kor (idehaza mindkettővel kísérleteztem egy időben), de azt ki merem jelenteni, hogy meredek arculatváltás azoknak a játékosoknak, akik beleszoktak a “klasszikus hetedkor”, deajdisten a mainstream regények stílusába. Egyébként a könyv stílusáról leginkább a Halk szókkal… jutott eszembe (Ami sztem nem is lenne rossz sztori, kár, hogy egy alternatív valóságban játszódik )
 
A különféle lények új arculatáról: bár a fentiek fényében talán nem olyan meglepő, én egy idő után csak hüledezni tudtam, hány kreatúra testében működnek “odszervecskék” (sic!). Néha, pl a pegazusnál a dolog elég logikus – asszem itt is felmerült régen, hogy elég nehéz lehetett volna az óidőkben pegazushátról harcolni, ha még védettek sem lettek volna. Másutt, pl a trolloknál vagy a sa-quadnál az átdolgozásnak köszönhetünk egy egész pofás háttérkoncepciót is. Jópár lénynél (pl. sellő, ilflind) az ómágiának az a szerepe, hogy megmagyarázza a lény varázslatalmát. De mondjuk a rackla vagy a tengeri kígyó rejtély számomra
 
Amit a kerettörténet és a szabályszöveg viszonyáról említettem, néhol tényleg elég zavaró: pl. a valóvérűeknél a 95.o közepén az elbeszélő E/1-ben beszél a saját következtetéseiről és hogy hogyan jutott el hozzájuk, 2 bekezdéssel később (már a 96.oldalon, de a szövegben semmiféle alcím, elválasztás, szünetjel nincs) már od pontokat és seb pontokat emleget…
 
A más írásokkal való kapcsolatról: gyakran emlegetik a Sötét együttállást, ami több régi regényben is megjelent. Részletesen hivatkoznak a Renegátra, láhatóan építeni akarnak arra, hogy a Tizenhármak a szó többé-kevésbé hagyományos értelmében uralkodnak Krán fölött. Ugyanakkor tényként kezelik, hogy az orkok lélekmagjával (újjászületés kulcsa) egyik isten sem tud mit kezdeni (Prófécia ugyebár, ahol ez nagyon nem így van, plusz a Hollóidőkből mindenféle utalások…). Említik a Hőseposz elején kialakuló Quiron-tengert, azonban következetesen a harmadkorba helyezik az eseményt, pedig az a könyv feketén-fehéren a másodkorról beszélt.
Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy elmagyarázzák, miért is ostobaság az aquirokkal kapcsolatos egynémely hivatalosnak tartott (vagy legalábbis a Summariumban hangsúlyosnak tűnő) elmélet. Bár nekem speciel nem tűnik igazán alapvető kérdésnek, hogy “van-e a fajoknak életíve”.
Tehát a mágia: a lélek rétegeinek kidolgozása tisztességes munkának látszik. A “mélyebb rétegben a varázslat tovább tart” elméletet mondjuk már láttam valahol, de ez csak apró eleme az egésznek. Amit én személy szerint hibának tartok, az csak az, hogy a mélyebb rétegek eléréséhez a TMA-t többszörözik, és így monumentális értékű ellenállásokat hoznak össze. Jó, legyen nehéz feladat, de ne úgy, hogy az egyetlen megoldás a “felhasználok negyedmillió mana-pontot” legyen! Ezt az elborult inflációt csak a d20 rendszer próbálta úgy-ahogy megfékezni (Pedig 1 éve még reménykedtem, hogy a pszí ismeretek ritkításával sikerül ebbe az irányba indulni, de nagyon nem…)
 
A varázslást nagyon nem részletezik, a mágiaellenállást annál inkább. És itt futok bele már megint abba, hogy a Tuannak valamiféle vakfoltjában helyezkedik el a nekromancia! (Vagy ha valaki meg tudja mondani, hol van ez tisztességesen összefoglalva, az szóljon már!) Egyfelől kijelentik, hogy az életerő, a lélek rétegeihez hasonlóan, egy megjelenési formája a manának. Mondjuk sztem már ebből következhetne, hogy az életerő-mágia működésében inkább a asztrálmágiára hasonlíthat, nem a tűzmágiára, de ez talán ennyiből még meredek következtetés, tegyük félre. Csak egy legalább ilyen meggyőző érvet látnék az ellenkezőjére…
 
Ezután viszont azt mondják, hogy az életerő alapú támadások nem közvetlenül hatnak, hanem a pusztítást kiváltó jelenséget hozzák létre (vö: tűz- vagy villámmágia). Ez első értelmezésben tehát vagy valamiféle “negatív energia”, vagy egyszerűen egy speciális mananyaláb, ami az életenergiákat képes valahogy szétszedni (vö: elemi erő nyíl, csak erő helyett energia?) Na de, kérdem én, hogy lehet ezzel a romboló energiával életerőt rabolni, vagy más összetett életerő-manipulációt végrehajtani?
Az alapkönyvben, a bm-mágiánál is hasonló szerepel (az életerőt “elemésztő” erőkről van szó, nem az életerőt manipulálóról), plusz még az, hogy áthágja a mágiaelmélet szabályait és direkt pusztítást végez a szervezetben. Tehát akkor most “direkt” vagy “nem közvetlenül”? Arról nem is beszélve, hogy amikor egy varázsló használ életerő szipolyozást, akkor ő is áthágja a saját mágiája szabályait? És ha igen, akkor miért hiszi, hogy az a szabály igaz? Szóval nem igazán látom itt a következetességet…
 
Még mindig itt, az asztrális és mentális TME-ket úgy magyarázza, hogy az asztrális ill. mentális testet felépítő manából minél több van, annál nehezebb mágiával befolyásolni. És itt utalnék vissza arra, hogy a könyv szerint az életerő is efféle módosult mana halmaza. Akkor annak vajon miért nincs TME-je?
 
Ennyit a nekromanciáról. Érdekes, és elég meggyőző viszont a pszí rövid magyarázata. Érdekesnek találom az asztrál- (!) és mentálfonalakon át történő befolyásolást is, bár talán más okból…
 
Újabb kérdés viszont, hogy ha Doran alapítói hozták létre (méghozzá okkal, a könyv itt logikus magyarázatot ad) a varázslói zóna fix méretét – a kyrek varázslói ugyanis szabadon terjeszthették ki az aurájukat – , akkor vajon a lar-dori mágusoknál mely véletlen egybeesés hozta létre ugyanazt a jelenséget? A hatodkori magyarázatok ugyanis szvsz ekkor már nem állták meg a helyüket…
 
Az ómágiánál a mágikus megragadás helyett (ami rövid idő alatt négyszer is ismétlődik egy szövegrészben) igazán lehetett volna valami frappánsabbat
 
A manaháló tárgyalása nagy vonalakban egészen rendben van, csak néhány idegesítő apróság tarkítja… pl. a rúnakard körönkénti energiafelvételét milyen okból hasonlítják össze a szerencseamulett teljes elkészítési energiaköltségével? Illetve miért csak egy odavetett félmondatban jegyzik meg, hogy a hatalom itala “belső tartalékokat csapol meg”? (Ez mondjuk ellentmond a PPL1-nek, de meg kell jegyezni, hogy ott és akkor a PPL is elég hihetetlent állított: ti. “42 Mp kinyerésére alkalmas hatalomitalról” beszélt, amit sztem elég nehéz elképzelni. Mármint hogy egy ital addig működik, amíg meghatározott energiamennyiséget nem nyer ki. De az sem sokkal jobb feltevés, hogy mindig ugyanannyi “belső tartalék” felélésével minden egyes alkalommal más és más manamennyiséget nyer ki, amit az új könyv sugallni látszik)
 
Az ómágiánál központi kérdés, hogy a fejlesztők elkötelezték magukat az őselemi világkép mellett. Tehát minden őselemekből áll, melyek lassan elemésztik egymást – ebből származtathatóak különféle természetes folyamatok. Számomra alapvetően értelmetlen ezzel kapcsolatban egy apróság, ami az óriásokra vonatkozik: azt írják, az óriások testét főként csak két őselem alkotja, emiatt lassabb bennük a “romlás” (az öregedés, az anyagcsere). Ez mindaddig logikus is, amíg nem két ellentétes őselemről van szó. Na de hogyan állhatnak a sacronok ősföldből és őslégből? Számomra ez triviálisan azt jelentené, hogy rendkívül rövid életpályát futnak be… Ergo megint kimaradt valahol egy logikai lépés, amiről nem szóltak az olvasónak (vagy épp eszükbe sem jutott, hogy gond van)
Hadd tegyem hozzá: a könyv helyenként legalább olyan mélyen belemegy a témába, mint ahogy én teszem most. Tehát talán nem túlzott elvárás, hogy ezekre is választ adjon…
 
Még annyit, hogy az “odszervecskék” kiötlése talán nem volt egy igazi telitalálat, bár engem olyan iszonyatosan nem zavar.
 
Ja, igen: miután több lény is képes az odot manává alakítani, vajon mi az a “korszakalkotó felfedezés”, amiről a mos-quinek elhíresültek? Pl. a yamm-haikan szabály szintjén szó szerint ugyanazzal a képességgel rendelkezik, mint ők.
 
A Summariummal teljes ellentmondásban, az aquirok az anyag, tér, sík, mentál és asztrál “szféráit” uralják. Érdekes módon az életerő közvetlen befolyásolására semmiféle ómágia nem képes. Vagy kimaradt. Vakfolt… Továbbá a gyíklények szférái között nincs ott a tér, pedig sztem a S* ezt konkrétan írta a Phet-sztoriban (mondjuk erre lehet, hogy rosszul emlékszem). A szférák mellett amolyan Ars Magicás módon mágikus tevékenységek léteznek: érzékelés, rejtés, teremtés, változtatás és pusztítás. (nahát!)
 
A könyv már említett koncepciója alapján talán nem meglepő, hogy (a S*-nak mindenesetre ellentmondva) sokféle védekezési mód létezik. Pl. a kegyeltség, a szellemek jóindulata (érdekes, hogy a szerafizmust nem említik, pedig “kedvenc témának” tűnik, és az is afféle túlvilági szövetségeshez köthető), a szimpla áldás – ezt érzésem szerint 15E-vel kissé túltápolták – végül az aurában tárolt nyers mana!
 
Fennáll tehát az a fura helyzet, hogy a varázstudó begyűjtött manája képes tompítani a hatalomszavak által osztott pofonokat, de egyáltalán nincsenek hatással a közönséges varázslatokra! Logika egyelőre keresés alatt…
(Megjegyzem, sztem az UTK rendszerében helye lehetne egy mágikus alapú ME-nek, úgyis már annyiféle van. Így legalább a boszorkánymesterek is “leadhatnák” a pszít. A mágiájukban nagy szükség úgy sincs rá. Plusz elég hihetetlen, hogy az ynevi mágia ennyire rossz legyen a védekezésben)
 
Még annyit tennék ehhez, hogy a dinamikus od-pajzs kifejezést sztem én használtam először (itt, kb 2 éve), bár kétségtelen, hogy én nem ezt értettem alatta. Ez ugyanis egy egyszerű területre kiterjesztett védelem, míg én egy véletlenszerű elemet akartam az od-párbaj menetébe csempészni. És ha egy “nem így kéne számolni” hibával kezdtem, azzal is fejezem be: ugyanis én hibának tartom, hogy az od-párbajban mindig az győz, akinek jobbak az értékei. Ez oké volt addig, amíg a JK-k úgyse nagyon keveredtek bele, de nem elég jó most. Hiába vannak különféle védelmek, ez csak bonyolultabbá teszi az egyenletet (egyenlőtlenséget), de változókat nem visz bele
 
Remélem, sikerült néhány érv-féleséget felsorolnom a tegnap esti hsz-em alátámasztására.
 
Statisztikailag persze törvényszerű, hogy egy ilyen listából valami kimarad
 
Amiről még szerettem volna szót ejteni: az elementálok kapcsán azzal próbálkozik a könyv, hogy az őselemeket megfeleltesse a belső síkoknak. A kísérletnek szvsz nincs sok veleje, mert a levegő pl. a mentálhoz kötődik, a tűz az asztrálhoz, a víz pedig a “mozgáshoz, változáshoz, képzelgéshez”. Arra akarok kilyukadni, hogy az egészben nincs egy átfogó logika, amitől igazán értelme lenne.
Mellesleg valami hasonlóval kétsegtelenül itt is kísérleteztünk nem is olyan régen…
 
Végül egy apróság, aminek sztem hangulati szerepe van: a valóvérűeknek talán minden fontosabb regényben (Két hold, Korona és kehely, ami hirtelen eszembe jut) fontos eleme volt, hogy a testükön mindenfelé szájak és szemek nyíltak. Kerestem a szövegben, de erről említés sem esett, helyettük csápokkal ruházták fel őket, mint univerzális – azaz minden VV-n megtalálható – elemmel.
 
 
 
 

 
Lathan reakciója
 
Ami amirtikákat illeti:
 
Hát…
 
Megint azt látom, hogy enm olvasta el a kritka írója, amiről is, s most C. is eléggé maga alatt teljesített.
 
Pl.:
Az elején egy jó darabig “pusztán nekem nem teszik, mert nem fér össze a világképemmel” savazás megy – igaz szíve joga, de ez:
“Vagy épp Erion tizenkét oldalas leírásának kb. szó szerinti beidézésével az ÚTk-ból – ami pedig a Summariumból származik?” – no, ebből látszik, hogy enm olvasta el… nagyon nem. Smiley
 
“Azon pl. egyenesen megdöbbentem, hogy az orkok szerintük nem Orwella teremtményei… “
 
Na, itt kezdtem el sikítva röhögni… sztem nem ártana az Orwella teremtményei kombót felülvizsgálni, mert ott azért Orwella előtt is volt pár aprócska momentum. Cheesy
 
Élőholtakról szóló rész – “tizenkettes Intelligenciával, Akaraterővel és Asztrállal rendelkeznek – miáltal akár már Pszit is tanulhatnak.”
ha lenne hozzá elegendő lelkük, de ugye a kötet összefüggéseit és szabályait nem olvassuk el rendesen…
 
“A teremtéstörténetet ugyan nem olvastam el ” – Na kb. itt kezdtem el rájönni, hogy akkor talán felelsleges is vitatkoznom, vagy épp kérdeznem, hogy hogyan máskép esetleg szte merre kellene tovább. Ja igen, sztem amikor valaki megmondja valami fórumon, hogy ő bizony beszélt velem a teremtéstörténetről, és mit mondtam el neki. Smiley A jelenet sztem verziója: igen jót derültünka soha meg enm valósuló űrhajós-scifi magus teremtéstörténeten, és nem több.
 
No, és kb. itt döntöttem úgy, hogy befejezem a kritika további boncolását:
 
“a mágiaellenállás rendszere pedig még a saját ÚTk-jukkal sem kompatíbilis. De azért egynek jó (azt mondjuk továbbra sem értem, hogy a mágiaellenállás átszabályozása mi a frászt keres a Bestiáriumban).
(Személyes érintettségem egyébként ezzel kapcsolatban, hogy az A/M-fonál támadhatóságát és manipulálhatóságát – ami miatt először hülyének néztek, s csak hosszas birkózás után sikerült megértetnem velük az ötlet létjogosultságát – végül belevették a fejlesztők a rendszerbe, ahogy azt az elgondolásomat is, hogy az A/M-fonalak különböző lélekrétegeket kötnek össze, s ez határozza meg, hogy az adott kapcsolaton keresztül milyen fokú hatás közvetíthető és hova.”
 
Ebből nyíltan kiderül, hogy nem olvasta el valamelyik kötetet rendesen, mert igenis kompatibilis a két rendszer, matematikailag is.
Másfelől pedig én úgy emlékszem más vetette fel ezt a dolgot, és ő szerepel is az impresszumban… de lehet, hogy ismét rosszul tudom, kivel dolgoztam együtt. Ez esetben megkövetlek Cirifischio.
 
és még egy gyöngyszem a végére:
 
“Magyarázat persze máris van, ezúttal szegény Nyulászi Zsoltra kenik az egészet. Állítólag az ő soha nem látott, soha ki nem adott, titkos jegyzetei, és egyes eddig rejtegetett Summarium-fejezetek alapján indultak el olyan irányba, ami csuklóból keresztbeír az elmúlt tizenöt év MAGUS-fejlődésének. Nem állítom, hogy hazudnak, de még ha véletlen igazat mondanak is, a forráskritikájukat akkor is szerencsésebb volna átállítani a kicsit aktuálisabb, kevésbé elavult anyagok preferálására. Addig viszont előre félek a következő kiadványuktól, ami a saját elmondásuk szerint magáról a világról fog szólni. Nem tudom, hogy ahhoz vajon milyen misztikus forrásanyagot kaparnak majd elő valami elfeledett fiók pókhálós mélyéről (vagy a saját hagymázas elképzeléseikből), de remélem, hogy legalább a kontinens neve megmarad. Ynevet már egész megszoktam.”
 
Nyulászi Zsolt elképzeléseiből csupán pár Dél-Ynevet pl. Kránt érintő dolgot vettünk át, amelyek pl. a Renegátban is szerepelnek, illetve egy-két ős-valhallás elképzelést. Nem az egész világot, csupán annyit, hogy ne steampunk legyen…
A többi a mi hagymázas elképzelésünk, s úgy beállítani minket, hogy Nyúlra kenve plagizálva éldegélünk, az azért elég durva…
Egyszerűen nem az anime Rendbíra-Káoszangyal kombót választottuk GA-tól, mert az elég sok ellenérzést váltott ki a játékosokból, ahogy a gőzgépes jövőkép is.
 
Nem kell aggódni a kontinens neve megmarad, és nem az egész világot akarjuk leírni. Az elég nagy falat lenne, a Summáriumnak sem sikerült.
 
Azért annak örülök, hogy az rpg-n és C.-től is kaptunk egy gyenge kettest. Smiley
Nem is vártam mást, de várom C. részletező kritikáját, mert azok jobbak szoktak lenni.
 
Mindenestre köszönöm a belefektetett munkáját C.-nek, szép nagy hsz. lett.
 
Noro kritikája már jobban sikerült drab, látszik, hogy többet olvasott jóval, és olyan kérdéseket vet fel, amelyekre tényleg érdemben kell reagálnom.
 
Tehát:
A nekromancia, és a különféle mágia alakuló TME-ket nem ebben a kiegben szándékoztunk megjelentetni, mivel itt nem voltak olyan lények, amelyek játszatásához erre szükség lett volna. De ezek is sorra kerülnek hamarosan.
ami az orkok lélekmagját illeti, itt is lehet velük mit kezdeni, csak isten, vagy isteni hatalmú lény kell hozzá, aki ezt az átkot kvázi semmisséé teszi, azaz híveit megajándékozza egy lélekmaggal, mint ahogy azt pl. tette Darton a Próféciában.
 
Másodkor és a Quiron tenger ez egy régi kérdés – én ebben a témában az Inomi idején készült idővonalhoz tartottam magam, főleg, mivel a Másodkorban van pár érdekes mozzanat a területen, ami miatt sztem így jönnek ki jól a dologok, és igen már régi vita ez a Hőseposz kapcsán.
 
Valóvérűek: hát a régi besti azt írta, hogy az extrábbak kihaltak, és csak a sima emberszabásúak maradtak meg. Ennek ellenére igen bizarr formák jelennek meg a történetben, és a leírásban is szerepel, hogy nincs közöttük két egyforma – tessék, ott a Lényalkotó és hajrá. Smiley
 
Ennek ellenére és dacára, bátran mondhatom, hogy már több, mint kétszáz játékossal találkoztam, és kb. félszáz már vissza is jött véleményezni, kérdezni stb. Az errejárók véleménye az – és ennek én örülök – hogy “élet, ötlet és haladás van benne. Nem mindent kell belőle megtartani, sok mindent alakítanak majd át, de alapvetően nem rossz”.
Sőt egyeseknek még tetszett is.
 
Elismerem, van még hova fejlődni, de örülök már ezeknek a visszajelzéseknek is, mivel az ÚTK első rpg-s visszajelzéseihez képest már igen jól állunk.
 
Mindenkinek jó játékot kívánok és sok új kreatúrát!
 
Lathan
 
http://www.akonyvesbolt.com/forum/index.php/topic,113.0.html
 
 

A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához