LFG.HU

janos900
ismertetőCimkek
Most, hogy a hazai kínálatban is felfedeztem ezt a taktikai táblás játékot, úgy gondoltam, érdemes róla egy ismertetőt írni, mert nekem nagyon tetszik. Az alapot egy képregényben megálmodott háttérvilág adja. A játék kiadója ugyanaz, mint a nagy sikerű Dungeon Twister-nél. Okko – a címszereplőnk – egy rónin, aki társaival vándorol a feudális japán egy fantasy verzióján. Különböző megbízásokat vállalnak el némi fizetségért, egyszóval kalandozó zsoldosok. Okko mester ugyanis démonvadász, ami egy háborúktól sújtott és sötét lényektől hemzsegő birodalomban egész jó megélhetést biztosít, különösen, ha az egyik társa egy emberfeletti harci képességekkel megáldott Oni, a másik meg a kamik által kegyelt pap.
 
 
A képregény első ciklusát volt szerencsém elolvasni, nekem tetszett, bár a téma alapján meglepő módon ez nem egy japán, hanem egy francia képregény. Az egész koncepció egyfajta zsoldos-hőskommandó egy japános fantasy környezetben, mindenféle okkult események közepette. A karakterek színesek, a történet csavaros, az erotika és a horror elemek kellemesen fűszerezik az egyveleget. Az egész egy nyugati szájíz szerint készített keleti étel benyomását kelti, szusit eszünk késsel-villával, kevés Erős Pistával. A rajzok szépek, és a világnak van atmoszférája, ami szerintem nagyon fontos. Tudomásom szerint csak két ciklus jelent meg eddig francia,holland és angol nyelven egyaránt.
 
Én tulajdonképpen 28mm-es figurákhoz kerestem játékot, olyat, ami 30-40db figurával már élvezhető. Ennyit még hajlandó vagyok megvenni, meg kifesteni, de a százas figuramennyiség már nem az én világom. Ez a játék pont ilyen, még a tervezett kiegészítőjével együtt is csak 30 db karakter van benne. A másik dolog amit már régen akartam, olyan feudális japán témájú játékot élőben, mint a Shogun Total War című Pc-s játék stratégiai része, ahol anno nagy élvezettel tologattam a shinobikat, gésákat, papokat és persze a nindzsákat a politikai sakkhúzások részeként. Itt ugyan taktikai szinten, de hasonló játékélményben van részem, és végre élőben egy másik játékos ellen.
 
A játék készítői a képregény figuráit három csoportba szervezték, démonvadászokra, démonokra, valamint zsoldosokra. A két játékos 16 pontból vásárol karaktereket és felszerelést. Az egész olyan mint a Star Wars vagy a D&D figurás játéka, csak itt nincsenek pénzfaló booster-ek. A karakterek lehetnek unique-k azaz egyediek, ezekből egy csapatban csak egy van, vagy normál, ezekre nincs limit. A tárgyak közül van két kiskapu, ezek a démoni maszk és a démonvadász maszk, ezekkel plussz egy pontért át lehet hozni egy-egy karaktert az ellenfél táborából is. A rendszerből fakadóan minden karakternek egyedi íze lett, van itt minden, amit a japánoktól elvár az egyszeri európai: démonikus szumo harcos, gésa, nindzsa, szamuráj, testőr tonfával, de még asigaru arquebusos (nevezzük egyszerűen muskétásnak) is.
 
A játék négyszögrácsos képregény stílusban megrajzolt terepeken zajlik, 6db kétoldalas elforgatható lapokból rakhatjuk ki a küldetésben megadott helyszíneket. Négyféle tereptárgytípus van, könnyen átlátható és hangulatos. A karakterek műanyag talpba fogatható papír figurák, mintha csak a kedvenc hőseinket kivágtuk volna a képregényből. Minden karakternek van egy karakterlapja, rajta az értékeivel és a tulajdonságaival. A tárgyakat kártyalap formában használjuk, egy karakter, egyszerre csak egy tárgyat kaphat. A tárgyak nagy része egyhasználatos, vannak köztük fegyverek (háló, shuriken, vagy sörét a muskétához), varázstárgyak (tekercsek, áldott fegyverek) vagy éppen páncél, de még füstbomba is.
 
A rendszer körökre osztott, a szerencsét és a “kombókat” egy frappáns megoldás biztosítja, a klasszikus négy elemet(tűz,víz,levegő,föld) egy-egy oldal szimbolizálja a hatoldalú kockákon, a maradék két oldalra egy-egy Torii-nak(kapu) nevezett, tipikus japán szimbólum került. A játékosok alaphelyzetben körönként 4 kockával dobnak, és az így kapott szimbólumokkal aktiválhatják a karakterek speciális tulajdonságait, trükkjeit stb. Lehetőség van a kockákat tartalékolni(minden karakternek adhatunk egyet) a következő körre, vagy éppen védekezésre használni, ha az ellenfél lép. A tartalék kockákat ki lehet “ütni” a karakterekből, vagy éppen vámpír tulajdonságú karakterrel kiszívni, így megfosztva az ellenfelet egy jó kombinációtól. A civil karakterek fejenként eggyel növelik a csapat körönként használható kockáit, ami pocsék harcértékeik ellenére is nagyon népszerűvé teszi őket a játékosok közt. Minden olyan karaktertulajdonság, ami a Torii-t használja, rendkívül előnyös, lévén ez a szimbólum dupla olyan gyakran jön elő, mint a négy elem. Az íjászok például ezzel lőnek, míg az arquebusosnak csak a tűz szimbólum ad lövést.
 
 
A harcrendszer végtelenül egyszerű, a támadó a támadó, a védő a védő értékéhez dob egy normál hatoldalú kockával. Minél nagyobb a kettő különbsége, annál súlyosabb a vesztes számára a következmény. Én itt találtam a rendszer számomra apró hibáját, amit viszont egyszerű kijavítani: nekem az 1 darab hatoldalú kocka túl magas szerencsefaktort jelent, így mi inkább két kockával dobunk és a felfelé kerekített átlagot vesszük, ami így 4-est ad ki a leggyakrabban. Ezen kívül mi minden unique karakternek adunk egy 2 forintos érmét, amit akkor költ el, ha a dobások közötti különbség 4 vagy annál nagyobb. A 2 forint kettővel csökkenti a különbséget, egyszer (a) a játék folyamán, ha a karakter így is meghal, nincs mit tenni (b) ha viszont így megmenekül, azzal is egy kicsit a szerencse szerepét csökkentettük. A sebzés is nagyon egyszerű, az első ütésnél megfordítjuk a karakterlapot, a másodiknál levesszük a figurát. A megfordított karakterlapon már csökkentett értékek vannak, bár van olyan berserker karakter, aki erősebb az első seb után, mint előtte, vagy mint Okko a főhős, aki majdnem ugyanolyan erős sebesülten is, mint sértetlenül. Az egész számomra remekül visszaadta a japán filmek vívóstílusát, néha körökig manőverezünk, aztán villan a kard, és az egyik eldől. Mert a támadó is simán meghalhat, ha a védő dob nagyobbat, így aztán jobb biztosra menni, és csak akkor támadni, amikor már legalább 2 kockányi speciális trükköt tudunk mozgósítani. Meg az se árt, ha úgy manővereztünk, hogy legalább két baráti karakter támogatja a támadásunkat.
 
A játékhoz 10 küldetés van, nekem mindegyik tetszett, amiben nem csak az volt a cél, hogy irtsuk ki a másik fél erőit minimum 75%-ban. A készítők a saját csaták készítésére buzdítanak, küldetés alaptípusokat adnak a játékhoz, vannak összefüggő több küldetést felölelő történetek is, hogy beindítsák a fantáziánkat. A pályák kapcsolódnak a képregényekhez, de csak lazán. A kedvencemben egy Indiana Jones féle jelenetet játszhatunk le, a térkép két ellentétes oldaláról indulva kell 5db óriásfazekat felnyitnunk, az egyikben benne rejtőzik egy elrabolt gésa, akit ha kiszabadítunk a csapatunk tagja lesz, illetve a másik csapat meg éppenhogy meg akarja ölni a gésát, a dolog pikantériáját az is fokozza, hogy az a játékos aki megnyerte az előző küldetést, megnézhet kettőt előre a fazekakból, hogy bennük van-e a gésa, és ennek tudatában kezdi meg a játékot.
 
 
A játék során, nemegyszer, kőkemény stratégiai helyzetekbe kerültem, patthelyzetek, blöffök, minden ami egy izgalmas játékhoz kell, simán végigjátszható akár egy akció alapú fantasy kalandsorozat is, két játékossal. A csapattagok remek kombinációkat adnak ki, például az arquebusos lövés után kénytelen megfordítani a karakterlapját, és a következő körben próbát dobni arra, hogy sikerül-e visszatérnie az alap állapotába, magyarán megtölteni a fegyverét, ha mellé rakunk egy gésát akkor viszont kétszer dobhatja a próbát, és a jobbik eredmény számít, ha még áll mellette egy tonfás testőr is, aki védi amíg tölt, egész ütőképes csapatot kapunk.
 
Végezetül ami számomra rendkívül vonzóvá tette a játékot, az a kiadó üzletpolitikája, adnak egy figurás játékot figurák nélkül, de külön árusítják a karaktereket festett illetve festetlen verzióban. Így mindenki eldöntheti milyen mélységben szeretne elmerülni Okko világában. (Én a magam részéről, 28mm-es fémfigurákkal fejlesztettem a játékot, japán középkori témájú figurákkal, ezek jóval olcsóbbak, mint a gyártó által kínált eredetiek.) A házi terepkészítéshez felrakták a rajzokat letölthető pdf formában a honlapjukra, ezeket ki-ki kedvére szerkesztheti. A karakterek statisztikái, a játékszabály, példajátékok, valamint 2 küldetés mind-mind fenn van a gyártó honlapján, nem vesz tehát senki zsákbamacskát, minimális angol, francia vagy olasz tudással maximális tájékoztatást kaphatunk. És nem akarnak boosterekkel csőbehúzni senkit, mint jópár egyéb hasonló stílusú játéknál, természetesen azért már hírdetik az első kiegészítőt amiben 9 új karakter érkezik, 5 új tárgy kíséretében, egy komplett yakuza klán színesíti majd az alapjátékot. Az ár számomra elfogadható volt, kb 7000 Ft, a figurák 8-10 euro körül festés nélkül, festéssel 23 euro-ért, csak rajongóknak! Az általam preferált ólomfigurák kb. 350-400 ft-ba kerülnek festés nélkül, de szerintem figurák nélkül az alapdobozból is remekül játszható az Okko, era of the Asagiri  játék.
 
Linkek:

A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához