LFG.HU

Jakirte_Jak_Cyr
ismertetőCimkek

A tökéletes trükk (The Prestige) két bűvészről szól, akik a viktoriánus korabeli Angliában versengtek egymással, túlszárnyalva vagy épp szabotálva a másikat.
Az egyikük Alfred Borden, racionális és tehetséges ifjú, iparos családban született. Apja asztalos volt, s fiát is annak nevelte. Időközben jött rá, hogy a bűvészkedés jobban érdekli és kitartó munkával el is érte, hogy a vén sziget egyik legelismertebb illuzionistája váljon belőle.
 
A másikuk Rupert (Robbie) Angier nemesember, az apja egy earl és ő maga is az lehetett volna.. ha nem lett volna a bátyja, Henry. Apjuk halálakor nagykorúságáig járadék illette meg. Ám ő nem kívánta megvárni, míg az örökös ezt is megvonja tőle. Londonba ment, majd ő is a titokban gyakorolt bűvészkedés útjára lépett. Kitűnő előadóművész volt, ám a mástól látott trükköket nem mindig értette meg, amíg azt el nem magyarázták neki. Megismert majd feleségül vett egy kezdő színésznőt, Juliát, aki a segédje lett. A lány tanácsára a szegény pár úgy döntött, kihasználja az emberi hiszékenységet és beléptek a szeánsz-bizniszbe. Néhány egyszerű trükkel “vigaszt nyújtottak” a gyászoló családtagoknak. Ekkor lépett be a játékba a még szintén ismeretlen Borden, aki a bűvészet mesterségének ilyen lealacsonyítását látván közbeavatkozott, ám a családtagok nem hittek neki, míg végül ki is dobták. A baleset azonban megtörtént..a félrelökött segéd, Julia, Angier neje terhes volt, és az ütés következtében elvetélt. Innentől kezdve gyakoriak a kisebb nagyobb összecsapások, egymás előadásaira váltottak jegyet, és igyekeztek leleplezni, megszégyeníteni a másikat. Angier egyik trükkjéhez az álcázott Borden is jelentkezett, mint közreműködő néző, és olyan szorosan megcsomózta Angiert, aki majdnem megfullad egy merülős trükknél.
 
A másik harc inkább a sikerek terén jelentkezett: ki szárnyalja túl a másikat, ki alkotja meg a “tökéletes trükköt”. Borden itt ügyesebb, ő írt először egy saját számot, ám mikor azt Angier lemásolta, megalkotta az ÚJ TRANSZPORTÁLÓ EMBERT, az eredeti eltűnős trükk egy fejlettebb változatát. Angier ezzel már nem boldogult, végül egy szláv tudós, Tesla (aki létező személy, és élete még a regénynél is titokzatosabb) találmánya segítette hozzá a saját eltűnős csodájához, a VILLANÁSHOZ. Ám az egyik fellépésen a Borden által okozott véletlen balesetnek – a szerkezet meghibásodott így lehet, hogy magától is lett volna valami – tragikus következményei lettek….
 
A tökéletes trükk egy naplóregény, először Borden majd Kate, legvégül Angier naplója következik. Kate maga Angier leszármazottja, elszegényedett nemes a 20. század végén, aki Borden utolsó leszármazottja segítségével próbálja megfejteni a két ős vetélkedését azok naplója alapján. Kettejük párbeszédei alkotják a keretet: az első és utolsó fejezeteken túl intermezzókon át követhetjük nyomon egy este történetét. Borden naplója maga is trükk, rejtélyesen fogalmaz, akárha egy bűvésztrükköt “írna”, többször figyelmeztetve az olvasót (egy napló esetében már ez is különös), hogy egy bűvésznél különítse el azt amit lát és azt ami valójában történik. Angier egyenesebb és nyíltabb, hamisítatlan naplóval van dolgunk, szorgalmasan dátumozva, néhol éveket kihagyva. Az ő ill. ő (?) bejegyzéseiből derül ki, mi is történt valójában ott, amit Borden elhallgatott, vagy körmönföntan írt le. A történetnek valójában nincs főgonosza, bár utóbb nekem Angier szimpatikusabb volt, annak ellenére, hogy mindkét úr vígan csalta a nejét. Egyedül Angier felesége, Julia kicsit sablonos. Az érdekesen indult kezdő színésznőből kedves megértő szerető támogató feleség lesz, aki végül vissza is fogadja férjurát annak botlása után. Túl ideális egy olyan nőtől, aki maga javasolta gyászolók becsapását a szeánsztrükkel…
A regény kategorizálása kemény dió. Alapvetően egy érdekes, viktoriánus hangulatú könyvnek indul, amit részben nevezhetünk áltörténelminek is. Egyetlen valóban létezett szereplője a szerb származású tudós Tesla. A vége felé azonban megjelenik a …tudományos fantasztikum, azt hiszem ez a legjobb szó rá. Nem a legjobb szó rá, hisz valójában a 20. század elején járunk, inkább egyfajta steampunkos vonulat, ámde ez csak Angier trükkjénél mutatkozik meg.
Alternatív történelmet meg jegesmacin lovagló kislányokat itt nem kapunk, a mű 99%-a teljesen hétköznapi dolgokat tartalmaz. A vége viszont egy jó klasszikus horrorfilmnek is becsületére válna, misztikus, izgalmas és nem undorító. Félreértés ne essék, semmi vér vagy gyilkosság nincs benne. Az egyetlen “harc” nem tart tovább néhány sornál. A könyvet nem a kalandok vagy az eredeti világ, de nem is a természetfölötti teszi kiemelkedővé, hanem a zseniális története és a kitűnően kidolgozott jellemek, egyéniségek. Különösen érdekes és emberi lett a két bűvész vitája, valamint az a gondolatmenet, amikor Angier (Angier? :-) ) azon töpreng, hogy megöli Bordent.
 
A regényt 1996-ban World Fantasy díjat kapott. Mit mondjak..meg is érdemelte. Magyarul a (sajna szünetelő) Képzelet mesterei sorozatban jelent meg néhány éve. Létezik egy filmváltozat is, ugyanezzel a címmel. Egész pontosan a film – sokak szerint kissé szerencsétlenül fordított – címe miatt találhatjuk ugyanezt a könyvborítón. Még csak belepislantanom sikerült, ám úgy tűnik, Christopher Nolan (aki a Batman kezdődikből és a Dark Knightból ismerős lehet, sőt magával hozta a szereplők egy részét) alaposan megforgatta a regény történetét. Nála például Angier és Borden kezdetben barátok… Összefoglalva elmondhatom, hogy nem az a típusú fantasztikumot képviseli, amit olvasni szoktam, de nem bántam meg, hogy megvettem. Zseniális.     
 
 

A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához