LFG.HU

kalandvadasz
ismertetőCimkek
“Az Egérőrség világában az egerek boldogulni igyekszenek a zord körülmények és a ragadozók tömegei között. Az Egérőrséget ezért alapították: nem csak katonákként harcolnak a betolakodók ellen, de az egyszerű egérkék kalauzai is, akik épp egyik faluból a másikba utaznak. Az Őrség védelmezi a határokat, biztonságos utakat keresn a veszélyes vidékeken át, figyeli az időjárást, és és ragadozómentesen tartja az egérbirodalom földjeit.”

Az Egérőrség 2006-ban született meg, David Petersen amerikai író és képregényrajzoló gyermekeként. Zseniális egyszerűséggel, komolysággal és bájjal megrajzolt történeteiben három kisegér, a fiatal és heves, ám mégoly bátor és kiváló harcos Lieam, a bölcs és mindig hidegvérű Kenzie, s a morgós és egyfolytában harcra kész Saxon küzdelmeit követhetjük végig. Az első évadokban harcolnak kígyóval, küzdenek a rákok inváziója ellen, legyőznek zsarnokjelölt egereket, és élik az Őrök mindennapjait egy középkori világban, amelyből hiányoznak az emberek – de sajnos vannak macskák, baglyok, menyétek és mindenfajta veszélyes ragadozók, akikkel csak a parittyával, késekkel, lándzsákkal és íjakkal felfegyverzett Egérőrség veheti fel a harcot.
A képregény hatalmasat ütött az Usában, és 2008-ban megnyerte az Eisner Awardot, ami az egyik legrangosabb amerikai képregény-díj. Még ebben az évben a Burning Wheels-ből ismert Luke Crane nekilátott rpg-vé szabni az ötletet

Néhány napja Origin Award lett a jutalma érte.

A Mouse Guard szerepjáték letisztult és egyszerű. A karakteralkotás imádnivaló, a rendszer (ami egyébként a Burning Wheels kissé leegyszerűsített és a világra szabott verziója) kezdőknek is könnyen elsajátítható, mégis árnyalt és szórakoztató. Az illusztrációk pedig… nos, Peterson nem adta ki a kezéből a munka ezen részét.

A könyvet nemrég sikerült beszereznem, bővebb átolvasás nagyon hamarosan várható. Az már most látszik, hogy zseniális a mű; elvégre támadó denevérek elől nyulak hátán lovagolva, parittyával védekező, színes köpenykés egérkéket nem lehet nem szeretni…

Olman véleménye első látásra:

Elképesztő, milyen magával ragadó és varázslatosan képzeletgazdag világa van. A bevehetetlen erőd, Révvára (Lockhaven) ad otthont az egész gárdának, és egyben az egérvilág központja, fővárosa is. A délnyugati-északkeleti irányban húzódó Szimatvégen (Scent Border) túl élnek a farkasok és a nagy ragadozók, de egy vitéz egérőr akár egymaga is kiáll egy farkassal szemben. E határhoz közeli Fenyőgyár tudósegerei (sciencemice of Sprucetuck) lucfenyőgyantából olyan különleges főzetet készítenek, amelynek szagát még a farkasok és a rókák is tiszteletben tartják, s így nem lépnek az egerek területére. Egy sziklának vetett akácfa kivájt-kirágott törzsébe épült Kéregszikla mívesegerei (craftsmice of Barkstone) fújják és készítik a legcsodásabb üvegeket, bútorokat és kézművescikkeket. Az Északi-tengernél álló Öreghon (Calogero) magányos házikója őrzi a Fagyvidék (Frostic) és Rozsdalevél (Rustleaf) felé vezető nagy vízi utakat. Keleten az ádáz óriásragadozók uralta pusztaság, a Vadvidék (Wild Country), nyugaton pedig az egykori menyétjáratok, a Feketehanga-alagutak (Darkheather Tunnels) jelképezik mindazon veszélyeket és a nagy ismeretlent, ami az Egértérségeken (Mouse Territories) kívül van.
Libákon, cinkéken, nyulakon vagy éppen gyíkokon, olykor még halakon lovagolva szállnak harcba a külső ellenséggel. Pókokat és méheket tartanak fonal és méztermesztési célokból és röptetik őket a karjukról, mint emberek a vadászsólymokat. Páratlan találékonysággal védik magukat a kígyóktól, baglyoktól, denevérektől, kaméleonoktól vagy akár más rágcsálóktól. Járt és járatlan ösvényeken haladva, stratégiával és hadi taktikával vívják a csatákat. És közben mindegyik egér egyedi, sajátos jellem, karakter, egyéniség. Elképesztő! :D

Hogy RPG-ben milyen, kíváncsi vagyok. Az biztos, hogy a képzelet könnyeden szárnyalhat egy ilyen játék során. Ezen az oldalon alul elég bő leírás olvasható az egérőrség történetéről.

 
 
 

Kapcsolódó adatok Linkek/fórum

[http://www.sanctum.hu/]
A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához