LFG.HU

Noro
ismertetőCimkek

“Ha a Reich képes kitartani a nyári napfordulóig, az Ahnenerbe vezetőjeként garantálom Garm, Jörmüngandr és Fenrir ébredését, aminek következtében megállíthatatlanul kezdetét veszi a Ragnarok. A Jötünn végez a bolsevikokkal északon, a Svartalfar pedig előjön Nidavellirből és délen gyötri az amerikaiakat. Az árják a feléledt Vanir fajként uralkodnak majd az új világon.”
 
Wolfram Sievers SS Standardenführer jelentéséből, Waischenfeld-Bayreuth, 1944. szeptember 22.
 
Patton tábornok idejekorán bekövetkezett halála kismértékben ugyan, de lelassította a szövetséges előrenyomulást. Az SS (ál)tudományos tagozata, az Ahnenerbe ezt a haladékot használta ki, hogy Dachauban kikísérletezett drogok és Ukrajnában felfedezett gót varázsformulák felhasználásával megtervezze a végső rituálét. Az amerikai csapatok már Nürnberg alatt voltak, amikor megkezdődött a terv végrehajtása. Jörmüngandr, más néven a világot körbeölelő Midgard kígyó felébredt, és az Arab-öböl vizéből kiemelte 350 mérföld hosszú fejét. A kígyó átmászott Észak-Afrikán – a farka ekkor még mindig nem emelkedett ki az Indiai-óceánból – és rövid idő alatt elnyelt két szövetséges hadiflottát az észak-atlanti térségben. Az amerikai elnök ekkor kiadta a parancsot az atombomba bevetésére, és egy B-29-es bombázó a halálos rakománnyal egyenesen belerepült a szörny szemébe. A robbanás valahol Skandinávia fölött következett be.
 
A kígyó utolsó vergődése során fejével végigszántotta fél Európát, míg farkával mérgező, radioaktív szökőárt zúdított Észak-Amerikára. A fej végül Egyiptomban ért földet, a test pedig maga alá borította a Brit-szigetek nagyobb részét, Hollandiát, fél Németországot, Svájcot és a teljes olasz félszigetet. Egy másik része Marokkó és Szomália között feküdt, keresztben Afrikán. A világot átszelő rengések a Kaukázusban felébresztették a jégóriásokat, akiknek pihenőjét leszármazottaik, az oszétek őrizték. Csakhogy Sztálin is elvégezte a maga kutatásait, és tett róla, hogy az őrzők eddigre mind egy szálig halottak legyenek. Így a szovjet vezetők fogadták a hatalmas lényeket az élők sorában, és sikerült is a maguk oldalára állítaniuk őket.
 
Három év telt el a kígyó eleste óta. Ahogy a Ragnarok-mítosz is megmondta, a tél győzedelmeskedett a nyár felett, a napot és a holdat elnyelte a sötétség. A por csak ’48 nyarára ülepedett le a légkörben eléggé, hogy az időjárás helyreálljon. Az USA nagy része mérgező pusztasággá vált, a Sziklás-hegységtől keletre milliók lelték halálukat a kígyóméreggel kevert özönvízben. A méreg mutáns szörnyeket teremtett az állatokból és növényekből. Errefelé csak néhány nagyváros maradt fenn, azok is megcsappant lakossággal és szigorú törvénykezés alatt. A régi rend csak Texasban és a nyugati parton működik valamennyire, de Texas és a mormon Utah lakói már csak félig-meddig számítják magukat az USA polgárainak.
 
A Kígyófaltól – így nevezik a dög európai darabját – keletre és északra a Szovjetunió az úr, innen a nyugati világba szinte semmi információ nem szivárog ki. (A térképre nézve láthatjuk, hogy a kígyó teste tízszer olyan vastag, mint amilyen magas a Himalája. Nem hogy átmászni, de űrhajó nélkül átrepülni sem lehet fölötte! Ennél tökéletesebb határt a kommunisták nem is kívánhattak volna. Itt jegyezném meg, hogy a kígyó többi része nem a tengerben van, hiszen az túl sekély. A lény farka egy másik dimenzióban tűnik el.) Európában létező hatalomnak számít még Franciaország, mely főként közép-afrikai gyarmataiból él, és a fasiszta Spanyolország, mely a katolikus egyház új központjává lépett elő. Törökországot minden irányból szovjet bábállamok veszik körül, ami felkeltette a britek érdeklődését, ugyanis Moszkvát jelen pillanatban egyedül a Közel-Kelet irányából lehet megközelíteni.
 
Japán ellenség hiányában gyakorlatilag megnyerte a háborút és Kelet-Ázsia vitathatatlan ura lett. Délről azonban terjeszkedését megállította az utolsó nyugati demokrácia: az Ausztrália központú Brit Birodalom. Mivel a briteké Dél-Afrika és India jelentős része is, hatalmuk az Indiai-óceánon összpontosul. A gyarmati Afrikában az európaiak helyzete némileg bizonytalan, India ellenben békés úton, népszavazással vált ketté brit és független tartományokra. Erős amerikai csapatok állomásoznak a Fülöp-szigeteken, melyek megfelelő irányítás alatt sok borsot törhetnek a japánok orra alá, főleg ha együttműködnek a kínai ellenállási mozgalmakkal. Sokan közülük viszont inkább hazatérnének, tekintet nélkül az ázsiai érdekekre.
 
Latin-Amerikába a Ragnarok nem sok változást hozott, a náci túlélők ebben a világban is főleg Argentínába menekültek.
 
A British Petroleum egy különös ötlete újabb változásokat indított meg. Tudni kell, hogy a Midgard kígyó teste nem engedelmeskedik a természet törvényeinek, és három év alatt sem kezdett elbomlani – és még ez volt a világ szerencséje, mert amilyen járvány elszabadulhatott volna, azt ember nem éli túl. Ezért kitalálták, hogy használják fel a dögöt, mint nyersanyagforrást. A kígyóból nyert olaj rendkívül hatékony energiaforrásnak bizonyult, de a testben mást is találtak: kiderült, hogy a szörny gyomrában egész világok léteznek, és a kutatók szerencsétlenségükre mitikus szörnyek ezreit szabadították ki onnan. A Kígyó tanulmányozására alakult a dél-afrikai Rhodézia Egyetem. Legnagyobb eredményeiket összefoglaló néven “ophi-tech” eszközöknek nevezik (ophidia a kígyók megnevezése a rendszertanban). Csodálatos hatású gyógyszerek és futurisztikus harci eszközök egyaránt születtek az itteni laborokban. Néhány példa: alkalmazkodó páncél, reflexjavító drog, mesterséges kopoltyú és a hírhedt Marconi-karabély, ami tulajdonképpen egy sugárvető.
 
A Ragnarok világában nem csak az Ahnenerbe bonyolult és veszélyes rituáléi működnek, hanem egyszerűbb varázslatok is. Törzsi sámánok és okkult kutatók egyaránt rendelkezhetnek kisebb-nagyobb mágikus repertoárral. Néhányan pedig, akik mind különös megpróbáltatásokon mentek keresztül, mentális erőkre tettek szert. Ez Savage Worlds szabályok szerint annyit tesz, hogy létezik a varázslás, a papi csodatétel és a pszionika képessége. A civilizált világ nagy része egyébként ezekről még mit sem tud. A “weird tech” mágiaforma is használható, de az alapszabályokkal ellentétben ez nem tesz feltalálóvá, csak olyan valakivé, aki hozzájut a legújabb ophi-tech fejlesztésekhez. Vagyis a drága TP-ből a játékos felszereléseket vásárolhat egy listáról… én ezt speciel nem találom igazán kielégítőnek.
 
A könyvben kellő mennyiségű korabeli fegyver és jármű, valamint néhány új előny és hátrány található, de többnyire az alapkönyvre támaszkodik. A világban létező szörnyek főleg óriási hüllők, de néhány legendás vagy mitikus lény is megjelenik. A nevesített NJK-k többsége történelmi személy, de a többi is határozottan életszagú, használható figura. A tipikus Savage Worlds kampányhoz képest kevés benne a konkrét kalandötlet, jó ötletekkel szolgálhatnak viszont a világleírásban elszórt “top 5″ listák, melyek röviden bemutatják, mely helyszíneken érdemes pl. kalóztámadást, kémsztorit vagy őrült gonosztevőt mesélni. A Day after Ragnarok egyetlen helyszínre sem összpontosít a többi rovására, vagyis a mesélőnek mindenképp munkája lesz a háttérrel, de mivel a világ ilyen sokszínű, szerintem hiba is lett volna egy városra vagy országra koncentrálnia.
 
Négy alapvető kampányötletet javasolnak a játékosoknak: a klasszikus független csapat mellett felvázolják az állami ügynököket kezelő stílust, a társadalom újjáépítésre összpontosító, inkább helyhez kötött mesét, és a szorosan egy városra épülő kalandsorozatot. Ennél kicsit konkrétabban, szerintem a világ erősségeit a következő típusú mesékben lehet a legjobban kiélvezni: először is ott a vadászat szörnyekre és kultuszokra, bárhol a világon, de Afrika például kiváló helyszín. Ekkor kiválóan be lehet hozni bennszülött karaktereket, de ne feledjük el, hogy ebben a korban még nincs igazi faji egyenlőség. Ez a stílus építhet például E. R. Borroughs vagy Abraham Merritt kalandregényeire, de horrorisztikusabbra is nyugodtan vehetjük a figurát. Másodszor, Mad Max stílusú túlélés, a helyszín ebben a kampányban egyértelműen Észak-Amerika. A könyv utal rá, hogy akár primitívebbre is alakíthatjuk a karaktereket, mert egyes túlélőcsoportok teljesen elvetették maguktól a modern technológia vívmányait. Végül ott a felső ligás kémkedés témája korai James Bond stílusban, erre ideális helyszínek például Kína és Törökország. A hidegháborús hangulat egyébként valószínűleg minden, a civilizációban játszódó kampányban megtalálható lesz, de főleg a keleti féltekén. A konkrét városhoz kötött kampányt, bár egyébként nagyon kedvelem, a Ragnarok világában egyáltalán nem ajánlom: ez a világ olyan, hogy be kell járni, nem szabad egy helyen ülni és várni, amit a sors elénk hoz!
 
A Day after Ragnarok valószínűleg több előkészületet igényel, mint a Savage kampányok többsége, ezért inkább olyan mesélőnek ajánlott, aki el tud mélyedni a tervezésben. Hangulati szinten sokat lehet belőle kihozni, akár horrorként, akár hősiesebb akció-stílusban adjuk elő.
 
 
 

A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához