LFG.HU

átgépelt változat
szerepjátékrólCimkek

forrás: 168 óra 1995. jan. 31. szám
ez a 7. évfolyam 4. szám, 23-24. oldal.

begépelte: Genius
újragépelte: Gab

(megjegyz. sajnos nem akartam újra gépelni az
egész cikket, ezért kérlek nézzétel el a gépelési
és egyéb bakikat.. amúgy meg köszönet Geniusnak,
hogy egyáltalán ennyit nyűglődött vele – BePe)

(megjegyz2. ujragepeltem, mert nem akartam igy
elolvasni, de azert kerlek, nezzetek el
a bakikat tovabbra is. — Gab)

HALÁLOS SZEREPJÁTÉKOK

Vámpírok előnyben

Amikor hírül vettük, hogy az Amerikában óriási
karriert befutott szerepjátékok Svédországban
brutális gyilkossághoz vezettek, megkértük J.J.
kollégánkat, hogy tudósítsa a részletekről a
lapunkat. A legnagyobb meglepetésünkre arról
értesültünk, hogy komoly üzlethálózat szolgálja
immár a szerepjátékok honi kedvelőit, akiknek
száma sok-sok ezerre tehető. Mielőtt még bárki
rémülten a szívéhez kapna, megint valami
halálos veszedelem fenyegeti gyermekeinket,
sietünk elmondai: a szerepjátékok két

csoportra oszthatók. Az egyik a horrorisztikus
elemekből épitkező, amely Svédországban
halálos tragédiához vezetett. A másik viszont
ártatlannak tűnik, tárgya ugyanis a történelem. A
játékosok valódi történelmi szituációkat játszanak,
élnek tovább. Figyelemfelkeltésnek szánjuk
svédországi tudósitónk J.J. írását.

A körfűrész sikolya belehasít a sötétségbe. Vér
és még több vér ömlik a betonra, amikor a
fiatalember hasa kettényílik. Mindenütt széttört,
vágott és égett testrészek lógnak, még
rángatózó végtagokkal, a rozsdás gépeken.
Nem horrortörténet része ez, és nem is
szörnyfilm
epizódja. A társasjáték, amelynek ez csak a
bevezetője, szinte bármelyik svéd
videókölcsönzőben, vagy játékbutikban kapható.
Egy kartondoboz, amely alig nagyobb egy
könyvnél, néhány lapnyi használati utasítást,
dobókockát, valamit jegyzetfüzetet rejt
magában. A résztvevőknek maguknak kell
elkészíteni a kosztümjeiket a szörnyű szerephez.
Most pedig éld bele magad abba, amit csinálsz!
– folytatódik az utasítás. Oltsd el a lámpát, gyújts
gyertyákat, grimaszolj, egész tested mozogjon!
Maga a játék (mert így hívják) nincs szigorú
szabályokhoz kötve. A játékosok között van egy
kijelölt irányító, aki az említett bevezető
alapján, a szereplőkkel együtt továbbfonja a
cselekmény fonalát.
De ha kevés ehhez a fantázia, újabb útmutatást
ad a mellékelt füzet.
`Nem vagy emberi. Hatalmas, testet és lelket
kificamitó sötétség él benned. Amikor a
szorongás már kibírhatatlanná válik, állativá
alakul a tested. És akkor kilépsz az éjszakába,
hogy ártatlan emberekre vadássz, és őket
cafatokra tépd!`

A vért inni kell!

A játékos, aki már idáig jutott, most
felvilágosítást kap arról, hogy minden, amit
csinál, bizonyos pontszámot ér.Minnél jobban
színészkedik, mennél bravúrosabban, annál
nagyobb az elismerés. A vérszomjasság minden
szempontból előnyt jelent. Tehát a vért, azt inni
kell. De a tévedések elkerülése végett nem
piros vizet, szó sincs róla, hanem valódi, friss
vért, lehetőleg élő állatból csapolva. Figyelem!
A maximális tizenöt pontot kizárólag az
kaphatja, aki olyan ember vérével oltja szomját,
akihez ráadásul valamilyen szexuális vozalom is
fűzi.
És itt a játék még mindig csak az elején tart,
hiszen maga a címe is elárulja: `Kult – a halál
csak kezdet`.
Így és ehhez hasonlóan, halálon innen és túl, gonosz
szellemekkel és uralkodókkal küzdve folyik a
szerepjáték, egyre több svéd fiatal aktív
részvételével. Kabala, voodoo, rítusok és
szeánszok, sátánimádó kemény rockzenei
aláfestéssel, terjeg az édeskés füst, villognak a
horogkeresztek és pentagrammok. Köröket és
háromszögeket rajzolnak, melyhez vérrel,
nyállal és spermával köt a szerződésszabály.
A szabály, amely a használati utasítás végén
(akárcsak az itt kapható cigarettacsomagokon a
szervezetre veszélyes felirat), mintegy
lelkiismereti megnyugtatásként óva int: `Figyelem,
mindez csak játék, senki ne kísérletezzen a
saját feje után, mert esetleg elveszítheti!`
A délsvéd kisváros, Bjuv egyetlen gimnáziumának
falára vörös betükkel mázolta a három jó barát:
KARMA, ami szanszkrit nyelven arra utal, hogy
életüket előző életük cselekedetei határozzák
meg. Hármuk közül ma már csak ketten
élnek. Thomas Michelsen tizenöt éves diákot
tavaly november végén, az iskolaudvar egyik
félreeső sarkába, a takarítónő a
felismerhetetlenségig összeroncsolva találta
meg. A fiú fejét és testét olyannyira
szétzúzták,hogy a helyszínre érkező rendőrök
az áldozatot először 30-35 évesre becsülték.
Csak napok múlva derült ki, hogy az álmos
városka e három diákja aktív szerepjátszó
volt. Szabadidejüket sülve-főve együtt
töltötték. Thomas édesanyja elmondta, hogy a
másik két gyereket is szinte úgy szerette, mint a
sajátját. Az osztálytársak is értetlenül keresték a
magyarázatot a brutális gyilkosságra.
Csöndes, rokoszenves, kissé visszavonult
fiúknak ismerték mindhármukat.

Megvacsoráztak a gyilkosság után

A rendőröknek nem kellett sokáig
nyomozniuk. Hamar
nyilvánvalóvá vált, hogy a `barátok`, a tizenhat
illetve tizenhét éves magyar származású
fivérek voltak a tettesek. Saját bevallásuk
szerint már hónapok óta készültek
akciójukra. Pontosan úgy, ahogy azt a
szerepjátszó társasjáték javasolta. Csakhogy ők
túlléptek a fantázia keretein.
Az is hamarosan kiderült, hogy egyáltalán nem
bánják, amit tettek. Hiszen ők csak a gyakorlatban
követték a játékszabályokat és — a szerintük
kicsit nagyképü, fölényes — Thomast kiváló
áldozatnak találták. A gyilkosság után
hazamentek, megmosakodtak és átöltöztek,
majd egy közeli pizzériában jóizűen befalatoztak.
Az igazságügyi orvosszakértői vizsgálat pedig
egyértelműen kimutatta, hogy fizikailag és
szellemileg mindketten teljesen egészségesek,
tehát még azt sem lehet mondani rájuk, hogy
pszichopaták volnának.
Az Egyesült Államokból a `80-as években
importált játék egyre nagyobb népszerűségnek
örvend Svédországban. Némelyiket
számítógéppel játsszák, és szerencsére
vannak, amelyek korántsem olyan
hajmeresztőek, mint a fenti példa. Akadnak
például a középkori életet felelevenítő,
mozgalmas, az akkori életvitelhez hű, tanulságos
játékok is, melyekben a fiatalok tanári
segítséggel, nagy átéléssel viszik a
cselekményt előre, ám anélkül, hogy
fegyvereikkel akár csak megérintenék egymást.
A svéd szerepjátékosoknak már országos
szervezetük is van, a Sverok, melyet az állam
évente 2,5 millió koronával támogat. Kerstin
Wikzell, az Országos Ifjúsági tanács vezetője
szerint ugyais a szerepjáték sok pozitív elemet
is tartalmaz: együttműködésre, szervezett
viselkedésre tanít, ösztönzi a
képzeletet. Szerinte normális játékosokkal az
említetthez hasonló tragédia nem fordulhat elő,
hiszen minden emberben kell, hogy legyen olyan
beépített gát, amely képes a valóságot a
fantáziától elválasztani.

Sok fantáziajátékos lett öngyilkos

A mostani tragikus végű eset azonban sajnos,
mégis csak egy a sok közül. Nem egy
úgynevezett fantáziajátékos öngyilkos lett,
amikor már nem bírta tovább a reá nehezedő
feszültséget.
A legutóbbi gyilkosság kapcsán több
szociológus, pszichológus is rámutatott: az ilyen
és ehhez hasonló játékok táptalaja abban a
társadalmi betegségben keresendő, amelyben a
polgárok jókora hányada szenved. Oka az egyre
növekvő tehetetlenség
az önmegvalósítás hiánya, a munkanélküliek
fölöslegességérzete. Mindez arra ösztönöz,
hogy sokan efféle szerepkalandokban éljék ki
magukat. Igy bárki hőssé, istenné válhat. Vagy, ha
úgy akarja, vérszívó vámpír is lehet belőle.

Ennyi. A cikkhez még volt néhány kép a Rúnából
mellékelve.

Kellemes borzongást!
Genius


A szerző más irásai
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.