LFG.HU

HammerTimeCafe
Thaur
RPGCimkek

——————————————————————-
From: `Mortem videns, timens Thaur` Subject: `A vas es acel orszaga…`
——————————————————————-

Heckenast-Novaki-Vastagh-Zoltay: A magyarorszagi
vaskohaszat tortenete a korai kozepkorban.
Akademiai Kiado, Bp., 1968

A vas – kulonbozo okori nepek egymastol fuggetlen
szokincsenek es mitologiajanak tanusaga szerint – `az
egbol szarmazik` hiszem - Thaur>, tehat a legregibb ismert formajaban
kozmikus eredetu meteorvas volt. A foldi eredetu vas
felhasznalasanak regeszetileg kimutathato nyomai idoben
az Okori Keleten kovethetok vissza legmesszebbre,
egeszen az i.e. 3. evezred elso feleig. A vasercek
szandekos es rendszeres redukcioja, vagyis a vaskohaszat
mestersege Kisazsiaban, Ormenyorszag hegyi torzseinel
tunik fel i.e. 1900-1400 kozott, megnyitva az emberiseg
tortenetenek vaskorszakat.
A vastermeles evszazadokon at e hegyi torzsek feltve
orzott titka volt, a vas fegyverek es szerszamok forgalomba
hozatalanak monopoliuma pedig a hettita birodalome, amely
kiterjesztette uralmat Ormenyorszag hegyei fole. A gorog
hagyomany szerint ezen a videken fedezte fol az acel
eloallitasanak modjat a chalybok torzse, feltehetoleg
i.e. 1400-1200 kozt. Ekkortajt tunik fel a vas nagyobb
merteku hasznalata Egyiptomban, lehetseges, hogy a
kisazsiai vastermelestol fuggetlenul.
es elobb-utobb acel is... - Thaur>
A `tengeri nepek` tamadasa. amely i.e. 1200 korul
megdontotte a hettita birodalmat, egyuttal megszuntette
a vastermeles Egyiptom altal meg eppen csak kikezdett
monopoliumat. Elkepzelheto, hogy egyes vastermelo torzsek
vagy csoportok is elhagytak osi hegyeiket: mesterseguk
ismerete ketsegkivul vandorutra kelt. Az i.e. XII-X.
szazadban a vaskohaszat elterjedt az egesz Kozel-Keleten,
es hamarosan feltunt a gorog szigetvilagban is. Nem sokkal
a hettita birodalom felbomlasa utan megjelent a vaskohaszat
ismerete Del-Italiaban, s innen terjedt a kovetkezo
evszazadok folyaman lassan eszak fele. Kozep-Europaban
i.e. 800 korul kezdodott a vaskor.
A vas eloallitasa a vasercbol az un. direkt modszerrel
tortent. A vasercet olvasztogodrokben vagy kicsiny kemencekben,
apro darabokra torve, faszen segitsegevel redukaltak. A
vas megolvasztasahoz szukseges magas homersekletet ilyen
primitiv korulmenyek kozott nem tudtak elerni: a kohositas
eredmenye pepes-nyulos salaktomegbe agyazott vasszivacs
es vaszarvany, vasbuca lett. A salakot ismetelt hevitessel,
kovacsolassal tavolitottak el, s vegtermekul a redukcio
folyaman folvett szen mennyisegetol fuggoen kovacsvasat
vagy acelt nyertek. A redukcio tokeletesitesenek utja a
homerseklet novelese volt, eyt erosebb leghuzat segitsegevel
ertek el. A termeszetes legaramot mesterseges fujtatas
valtotta fel, kulonbozo kezi- es labfujtatokkal.
A vaskohaszat fejlodeseben korszakalkoto valtozasok
sorozatat inditotta meg a vizierovel hajtott fujtatok
alkalmazasa az i.sz. XII. szazad derekatol kezdodoen.
A lassan novekvo meretu, mar 2-3 m magassagot is elero
aknakemencekben a vizierovel torteno fujtatas segitsegevel
egyre magasabb homersekletet tudtak eloallitani, ennek
kovetkezteben megnovekedtek a redukcio eredmenyekent
letrejovo vasbuca meretei, javult a termek minosege, majd
pedig – a vas olvadaspontjanak eleresekor – cseppfolyos
nyersvas keletkezett. A nyersvas magas szentartalma miatt
kozvetlen megmunkalasra alkalmatlan, hamarosan felismertek
azonban, hogy ujabb hevitessel, az un. frissitessel
(vagyis a szentartalom csokkentesevel) acella vagy
kovacsvassa alakithato. E felismeres kovetkezmenye elobb
olyan olvasztokoho kiaalkitasa lett, amely egyarant
alkalmas volt bucavas es nyersvas eloallitasara, majd
pedig attertek a folyamatos nyersvasgyartasra: a
Flossofent felvaltotta a nagyolvaszto (Hochofen), s a
direkt modszer helyebe az indirekt modszer, vagyis a
kovacsvasnak, iletve az acelnak nem kozvetlenul a vasercbol,
hanem kozvetve, az ercbol kiolvasztott nyersvas frissitese
utjan tortene eloallitasa lepett. Az elso nagyolvasztok
a XV. szazad folyaman tuntek fel a Rajna melletti
Siegerlandban.
Az ipari forradalom a vaskohaszatban nem erintette az elozo
fejlodes legnagyobb vivmanyat, ay indirekt modszert. Megvaltozott
azonban az olvasztashoz hasznalt tuzeloanyag, es megvaltozott
a nyersvas feldolgozasra alkalmassa tetelenek modja. A
faszentuzelest Abraham Darby sikeres kiserletei nyoman
1735-tol kezdve felvaltotta a vasolvasztokban a
koszenkoksztuzeles. Az uj, nagyobb hatasfoku tuzeloanyag
lehetove tette, mar az 1740-es evekben, az acel megolvasztasat,
de kennel szennyezte a nyersvasat, s ez szuksegesse tette egy
uj frissitesi eljaras feltalalasat. Ezt a problemat Henry
Cort kavarokemenceje oldotta meg 1784-ben. A vaskohaszat
technologiajanak masodik forradalmat 1860 korul zarta le a
nagyuzemi meretu acelgyartas Bessemer, Thomas, illetve
Siemens es Martin altal kidolgozott eljarasa.

(Bevezeto, 7-8. p., reszletek)

Ha mar ott voltam az OSZK-ban – bar megjegyzem, nem
is a vas-acelert voltam ott, hanem masert -, ugy futtaban
igyekeztem a koszenre is talalni valamit…
Hat, nem igazan jott ossze…
Eszerint…
1. Mo. az elso koszenmezo-emlites a XVIII. sz. elejerol
szarmazik (bar a nep valoszinuleg mar talalkozott szennel – pl.
a mezon ego tuz kepeben :) -, de nem hasznaltak).
2. Mo.-on az elso szenbanyat a XVIII. sz. vegen nyitottak.
3. Angliaban a kozepkorban (kozelebbit sajna nem tudok,
pontosan mikor…) ismertek a szenet, futesre hasznaltak.
4. Az ipari forradalom, ugyi, komoly mertekben a szenbanyaszatot,
es a ra alapozodo acelgyartast jelenti, ugyi…

Beke veled!
Thaur


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.