LFG.HU

PD
RPGCimkek

A termeszettudomanyi es technikai ismeretek szintje Abrysson

A hetvegen megprobaltam atgondolni, hogy a termeszettudomanyok es
a technika Abrysson milyen szintre fejlodott. Aki lusta elolvasni, nehany
gondolatban osszefoglaltam, hogy eddig mire jutottam:

- Abrysst nem lehet zart tarsadalomnak tekinteni, megjelenhetnek itt
napnyugati, vagy mas, fuggetlen allamokbol szarmazo tudomanyos-technikai
eredmenyek – A magiara nem lehet fogni a tudomanyok es a technika okori
szinten valo maradasat, arrol a szintrol joval konnyebb tovabbfejlodnie a
tudomanynak, mint egy kesobbi szintrol, amikor nincs meg a kello motivacio
- Nem muszaly ragaszkodni a kialakult, altalanos Medieval-Oriental Fantasy
kephez, lehet a tudomany-technika fejlettebb is- nem valtoztatna sokat a
mindennapi eletben – A mindennapi eletet nem befolyasolja, ha nehany tudos
a tarsadalom altal elfogadottaknal joval elobbrehaladott, korszeru
nezeteket vall, kello visszhang hianyaban idovel elfelejtik – Az ipari
forradalom bekovetkeztet (es az ezzel jaro tarsadalmi megrazkodtatast )
ekkor, okos lepesekkel el lehet kerulni – A Zorawa igen jelentos
termeszettudomanyos ismeret birtokaban van, az esetleges technologiai
hianyossagokat magiaval potolni tudja (a demonikus korokbol rank maradt,
veszelyekkel terhes tudas alapjan akar atombombat is tudnanak kesziteni -
by Nyul)

I. resz: Termeszettudomanyok (fizika es matematika)

Mennyire fejlodhetett a tudomany Abrysson? Nem mondhatjuk azt,
hogy nem rendelkezik termeszettudomanyi ismeretekkel, mivel a Napcsaszarok
es a Zorawa tobb mint negy evezredes uralkodasa egyfajta stabilitast
teremtett, amely mindenfajta fejlodes alapfeltetele.Nem igazan
hivatkozhatunk arra, hogy a foldi, tavol-keleti civilizaciok koreben nem
jelent meg hasonlo tudas, a tarsadalmi berendezkedes alkalmatlansaga
folytan. Kinaban az asztrologia fontos szerepet toltott be, amely a
csillagaszat fejlettseget vonja maga utan, es a matematika bizonyos
ismeretet megkoveteli. Es Kinaban nem igazan volt igazan hosszu
bekeidoszak, ami alatt a gazdasagi fellendules kovetkezmenyekent a
termeszettudomany is fejlodesnek indult volna. A Szung es a Tang dinasztia
(Kina aranykora, VIII-XII. sz.) alatt a leghosszabb stabil idoszak is
100-150 ev volt. Europaban a fejlodeshez kellett a reneszansz Olaszorszag
viszonylagos nyugalma, majd a bekeidoszakok kezdete utan 50-60 evvel
jelentek meg az elso tudosok Hollandiaban es Angliaban. Meg a mas
tarsadalmi berendezkedest tekintve sem gondolhatjuk, hogy egy esetleges
300 evnyi bekeben nem alakulhatott volna ki a magasabb szintu matematika
es a fizika. Vegkepp nem tekinthetunk viszont el Nadyss mas videkeirol sem
-mert Abryss nem szigetelheti el magat- elsosorban Napnyugatrol, vagy a
Sarkanygerinc kulso hercegsegeirol. Napnyugat eseteben pedig a vallasi
fanatizmusra hivatkozni, mint a tudomany ellensegere, figyelmen kivul
hagyja azt a tenyt, hogy Europaban eleinte a szerzetesek foglalkoztak
termeszetfilozofiaval, arrol nem is szolva, hogy a nehany iszlam arab
torzs hoditasaval letrejott arab allam a kultura fellegvara volt. Nem
igazan lehet a magiara hivatkozni sem. A magia egyes teruletei a
termeszet, az anyagi vilag megismereset tuzi ki celul. Elobb-utobb lesznek
olyan varazslok-alkimistak, akik csupan kivancsisagbol elkezdenek
vizsgalodni, es rajonnek a fizika egy-ket torvenyere, es ezen ismereteiket
az utokorra hagyomanyozzak-vagy ismeretlen titkosirassal lejegyezve
fekszenek elfeledve egy konyvtarban.
Mindez nem feltetlenul jelenti azt, hogy Nadyssnak feltetlenul tul
kell esni a tudomanyos-technikai forradalmon, de annak hianyat nem
szuksegszeruen lehet ravarrni a magia jelenletere, vagy a mienketol eltero
filozofiai hozzaallasra akkor, amikor egy varazslo tanittatasa szinte
megfizethetetlen, igy a kepzettnek modhato varazstudo ritka, mint a feher
hollo, es alapveto fizikai-matematikai tenyek felfedezesehez eleg egyetlen
egy ember is. Es egyfajta, magasabb ismeretekre szukseg is van, hogy a ket
Magaskultura arnyekaban megbuvo kisebb allamok teruleteirol jovo egy-ket
ujitas ne rengesse meg alapjaiban a kialakulo tarsadalmi rendet, hanem
ellenuk, azok hatasat ismerve a hatosag (legyen az a Zorawa vagy a dun
inkvizicio) tudjon helyesen fellepni. Ezert tetelezzuk fel, hogy van a
tudomanyos ismereteknek egy hetkoznapi elfogadott szintje: alkimistak,
asztrologusok matematikai ismerete, epiteszek es a kulonbozo hadseregek
mernok-tisztjei. Ezen felul van az a magas szintu tudas, amit a keves
mukedvelo alkothatott meg. Ez mar jo regen kialakulhatott, s bar az
ismeretek terjedesenek kulonbozo akadalyai miatt nem kerult a koztudatba,
de meg megtalalhato a konyvtarakban.
Mik lehettek ezek az akadalyok? A fejlodes sokkal jobban
akadalyozza, hogyha ugyanarra tobb helyen jonnek ra egyszerre. A nyelvi
nehezsegek, es a kulonbozo, parhuzamosan kialakult jelolesrendszerek (nem
beszelve az eltero irasjelekrol) megnehezitik a kommunikaciot. Egy
tradiciokra epult tarsadalomban a kulonbozo iskolak kozott kialakulo
rivalizalas, esetleg ellensegeskedes, igy a mas tudomanyos eredmenyei
irant erzodo ellenszenv, es azok el nem ismerese tovabbi gatakat jelent a
tovabblepesben. Arrol nem is szolva, hogy idovel minden iskolaban
kialakulhatnak tevutra vezeto filozofiai, tudomanyos-altudomanyos nezetek,
amelyek akkor alakulnak ki, amikor mar nem birnak tovabblepni egyes
nezetekbol, ami az ismeretek elfajulasat vonhatja maga utan. Ami
elkerulhetetlen, mivel igen szukos emberi eroforrasok allhatnak ezen
iskolak rendelkezesere, es elobb-utobb az iskola mesterei nem tudnak
kitalalni semmi ujat, osszeveszhetnek egymassal, igy csak a sajat
ismerteiket adjak tovabb, amely nehany nemzedek alatt elkorcsosul, es a
tudomanyuk meddo szocseplesse valik. Az iskola felbomlasa vegul annak
megszunesehez, tudasanak elfelejtesehez vezet. Igy fordulhat elo, hogy
egyes teruleteket mar evezredekkel ezelott is ismerhettek, de azota mar
nehanyszor felfedeztek oket. A konyvtarakban pedig elsosorban az
iskolaalapitok utodjainak konyvei szerepelnek, bennuk a valodi tudas
elbujik a hianyos, teves ismeretek, az altudomanyossag, a filozofalas, a
teruleten mas nezeteket vallok becsmerlese, esetleg ellensegessege fajulo
szemelyeskedes kozott. Es hiaba tudja jol valaki a fizikat, nem igazan
megy sokra, amikor nem jutott hozza olyan konyvhoz, amiben a matematikai
analizis elemei le lennenek irva.

Pelda: Ismerhetik-e Abrysson a Newtoni gravitacios torvenyt? Egyes
titkos Zorawa kolostorok feltetlenul. Tovabba fellelhetok olyan konyvek,
amelyekben az egi testek kozotti elsodleges szimpatia erosseget a
tavolsaggal csokkenonek adjak meg. Azaz megjelenik az 1/r-es gravitacios
potencial. Masok viszont az 1/r^2-es `erostorvenyre` eskusznek- ezek kozul
minden nyolcadik tudja is, hogy a ketto egy es ugyanazt jelenti. Es egy
abyrnossi asztrologus beleolvas-e abba a konyvbe,amit egy dun mukedvelo
irt: nem birja sem a nyelvet, sem az irasjeleket, az egyeb, szerzo altal
kitalalt matematikai jelolesekrol nem is szolva. Es ha el tudna is
olvasni? Az o igen tisztelt mestere (aki az asztrologia nagybecsu
tudomanyara oktatta, es szava az o szamara szentiras) fiatalabb koraban
jol ismerte az emlitett dun konyv szerzojet, es akivel heves vitaba
keveredett nehany alapveto kerdesben (mivel makacsul ragaszkodott nemely
valosagtol elrugaszkodott nezetehez), ami vegul egymas verig sertesebe es
parbajba torkollott- amelynek vegeztevel asztrologusunk mestere kenytelen
volt a masik igazat elfogadni-, mikent szolna az emlitett fercmu
tartalmarol? Ajanlani csak mint a nemes muveszetektol valo eltevelyedes
mintapeldanyat ajanlana.

Abrysson a termeszettudomanyi ismereteknek ket forrasa van: osi,
demonikus korbol szarmazo foliansok (masolatai), illetve nehany mukedvelo
nemes, katonatiszt probalkozasai. Az elobbi zart hozzaferesu, es igen
jelentos ismereteket tartalmaz ,akar a XX. szazadi fizika egyes
fejezeteit, peldaul akar magikus modszerekkel atombombat is tudna a Zorawa
letrehozni -mas kerdes, hogy nem akar (legalabbi Nyul ezt mondta, amikor
rakerdeztem vmi masra).
Honnan lehet tanulni? Egyes, eldugott helyeken levo titkos
kolostorokban, ahova csak valogatott kevesek jutnak el, es meg
valogatottabb kevesebbek jutnak ki. Viszont a Magia es segedtudomanyai,
elsosorban az Asztrologia ismeretehez szukseges egy bizonyos szintu
matematikai tudas (algebra – az egyuttallasok szamolasahoz es igenis
jelentos geomertiai ismeretek). Es a fellelheto muszaki alkalmazasok
-elegendo az epiteszetre es a hajoepitesre gondolni, vagy a birodalmi
legiok mernok (utasz)tisztjeire- is feltetelezik eme tudas megletet. Tehat
aki akar, tanulhat, hozzaferhet ezekhez az ismeretekhez, a kerdes, hogy
mik az a tudasszint, ami meg hozzaferheto Abrysson.
Hozzavetolegesen azt mondhatjuk, hogy a foldi hellenisztikus, okor
vegi matematika, ha nem is szeleskoruen, de ismert, mivel ez nagyjabol
megfelel az elozoekben leirt tudasszintnek. De meddig juthattak el a
gondolkodok, mi az, ami meg kifejlodhetett? Annyi, aminek a kitalalasahoz
eleg nehany raero mukedvelo tudos es matematikai zseni. Az integral-, es
differencialszamitas felfedezesehez eleg volt ket kortars, Newton es
Leibnitz (illetve eleten at tarto levelezesuk).Es a Birodalom
fennallasanak 4000 eve alatt azert akadhatott egy-ketto mukedvelo, aki
elkezdett foglalkozni a dolgokkal. Ha nem is a Tiltott Kanton teruleten,
akkor ott, ahol a kozpont akarata nem ervenyesult – Ardunia, Shagir, a
fuggetlen hercegsegek, es a Kulso Gyuru varosai. Van egy maximum, ami meg
elerheto nehany ember szamara, de az onnan valo tovabblepes mar a
tudomanyos-technikai forradalmat igenyli, es jelentos szamu kutato
megjeleneset. Hozzaszamitva a hatalom kisebb ellensegesseget, ez a szint
nem lesz tullepve. Igaz, hogy a kozepkorinal joval magasabb a tudasszint,
de ez nem feltetlenul befolyasolja a hetkoznapokat Ezek alapjan probaltam
beloni az ekkor ismert matematikai es fizikai tudast. Jonehany szintre be
lehet loni az ismereteket.
Mi a maximum?Az 1800-1820 koruli tudasszintet feltetelezve
Abrysson ismertek. De ez nem azt jelenti, hogy egy kozepes,de
elfogadhatonak tekintheto konyvtarban ezeket az ismereteket ossze lehet
szedni! Azt, hogy mi akadalyozhatta meg azt, hogy errol a tudasszintrol
tovabblepes legyen, a kesobbiekben kifejtem. Mit tartalmaz ez az ismeret?
Matematikaban: Newton,Leibnitz, Gauss, Euler altal femjelzett ismeretek
reszei: – Differencial,-es integralszamitas egyes elemei (a mai
matematikai alapossagtol igen tavol) – alapveto szamelmelet – algebra -
geometria – kis koordinatageometria Fizikaban – A klasszikus mechanika
ismeretet:tomegpont es merev testek mozgasa, alapveto aramlastan – Az
elektromos es magneses jelensegek ismerete, elem mint aramforras,
Ohm-torveny, Coulomb-torveny, egyenaramu villanymotor es dinamo – Alapveto
hotan, Boyle-Mariotte torveny Biztos azt mondjatok, hogy mereszseg ennyit
feltetelezni. De ha elkezdik kutatni az alapveto termeszeti jelensegeket,
es csakis azokat, meg egy fejletlenebb technikai szinvonalon eddig igenis
el lehet eddig jutni, viszonylag egyszeru matematikai ismereteket
feltetelezve.

II. resz:Technikai fejlettseg

A technikai fejlettseg szintje Abrysson

A kerdes vizsgalatakor az alabbi alapfeltevesekbol indultam ki:
- Abrysst nem lehet teljesen zart tarsadalomnak tekinteni
- Ezert egyes kerdesek eseten Napnyugat helyzetet is meg kell nezni
- A magia annyira nem elterjedt, hogy a koznapi technikara kozvetlen
befolyassal legyen, es csak egy viszonylag szuk reteg elvezi jotetemenyeit
- A Birodalom evezredei a stabilitasnak koszonhetoen kedveztek a
fejlodesnek, de ez inkabb `evolution` volt, nem `revolution`
- A tudomany szinvonala a foldi kozepkorit valamelyest meghaladja.Persze
nem ennyire egyszeru a dolog

A reszleteket illetoen a Technika Kronikaja cimu ketkezes
sajtotermekben erdemes utananezni

Feltetlenul erdemes megelolegezni azt az allitast, hogy mig a
tudomany fejlodesenek megallitasa erdekeben a kozponti hatalomnak (legyen
az akar Zorawa, avagy a Terra Ni Mare-i Inkvizicio) altalaban elegendo
indirekt eszkozokhoz folyamodni, a technikai fejlodes nem kivanatos
hatasainak, elsosorban az ipari forradalom elkeruleseert mar kozvetlen
beavatkozas is szukseges lehet. Ez annak tudhato be, hogy a hosszu stabil
periodusok gazdasagi fellendulese akaratlanul is eloremozditja a
technologiai fejlodest, ha nem lepnek fel egyes korlatozo tenyezok,
amelyeket szarmazas szempontjabol -elso megkozelitesre- harom csoportra
lehet osztani: termeszetes, tarsadalmi illetve uralkodoi.

Az elso csoportba elsosorban a kulonbozo nyersanyagok hianya,
illetve nem elegendo mennyisegben valo elofordulasa tartozik. A masodik
csoport a jogrendszerbol (monopoliumok), tarsadalmi berendezkedesbol
fakad, ez egyreszt nyersanyaghianyt okozhat, vagy nem teszi lehetove egyes
modszerek alkalmazasat, es kulonbozo eszkozok felhasznalasara kethet
igenyt. A harmadik pedig a kozponti hatalom mas szabalyzo es tilto
intezkedesei lehetnek (peldaul gepek demoniva valo minositese), es ha
szukseg van ra, mas drasztikusabb lepesek (egyenek likvidalasa es nem
kivanatos szerkezetek elpusztitasa).

Mindezeket nem lehet mind felsorolni, ezert nezzunk meg nehany a
Foldunkon meghatarozo technologia vivmany nehany osszetevojet, es hogy mi
akadalyozhatta meg ezek Abrysson valo elterjedjedeset.

Puskapor, tuzfegyverek

Nyugodtan feltetelezhetjuk, hogy a fekete lopor ismert Nadysson,
elsosorban alkimistak es fejvadaszklanok kozott. De mivel a Titkos Alkimia
arkanumaval is el lehet hasonlo hatasokat elerni, mint loporral, ezert nem
igazan merulhetett fel igeny a hasznalatara. Masreszt, a tuzfegyverek
iranti igenyt az is csokkenti, hogy nagy atutoereju szamszerijak
rendelkezesre allnak – es nem sujtja oket papai atok, mint a Foldon. Es a
szamszerijkeszites technikai szinvonala a foldi kozepkorit joval
meghaladja, mivel tokeletesedesre volt ido, es megkozelitheti a
jelenkorit, elsosorban kulonbozo (fel)magikus metodusoknak koszonhetoen.
De az el nem terjedesnek mas okai is vannak, amikre rabukkanhatunk, ha az
ember az elozoekben
felsoroltakkal nem szuksegszeruen elegszik meg.

A fekete lopor legfontosabb osszetevoje a saletrom. Hogyha ez nem
all rendelkezesre nagy mennyisegben, akkor az felhasznalasat igen
koltsegesse teszi, es mindennapos alkalmazasat megakadalyozza. A
kovetkezokben is az egyes technikai ujitasoknak legkezenfekvobb
meghiusitoja a nyersanyaghiany lesz. Ezert ha azzal az -egyebkent esszeru-
feltetelezessel elunk, hogy a demonikus korok kaosza Abryss (es egesz
Nadyss) asvanykincs-keszleteiben jelentos pusztitast vegzett, sok mindenre
kezenfekvo magyarazatot kapunk. Ez a hiany mar onmagaban is jelentos
mertekben akadalyozza, lassitja a fejlodest, es elorevetiti a birodalmi
banyaszat igen szigoru kozponti ellenorzeset, es a kitermeles korlatozasat
(kitermelesi kvotak bevezetesevel). A mi esetunkben a saletromhiany miatt
igy igen draga loport nagy mennyisegben nem is allitjak elo, sot magiaval:
(titkos) alkimiaval illetve ideamagiaval is keszithetnek (esetleg mas,
nagyobb hatasu robbanokeverekeket), ami ez tovabbi jelentos dragulast
okoz. Azzal nem is szamolva, hogy a meglevo saletrombanyaszat,
loporeloallitas, szallitas es felhasznalas nemcsak Abrysson, de a
Napnyugaton is szigoru kozponti ellenorzes alatt van. Katonai
alkalmazasokban megis elofordul -de az ara miatt igen korlatozottan- ott,
ahol a magia nem johet szoba: Miraclea teruleten es esetleg Napnyugaton.
Ott is inkabb robbanoszerkezetekben (aknakban), esetleg agyukban illetve
ballisztak lovedekeiben, de semmikeppen nem kezi tuzfegyverekben – van
puska helyett szamszerij.

Energiahordozok

A felhasznalt (nem magikus) energia nagy resze Nadysson megujulo
eroforras: izomero, viz,- es szelenergia, tuzifa (faszen), novenyi es
allati olajok illetve napfeny. Kismertekben alkalmaznak nem megujuloakat
is, megpedig banyaszott szenet, tozeget, asvanyolajat, foldgazt. Az
napenergiat szinte kizarolag soleparlas celjara alkalmazzak, bar
elkepzelheto, hogy tukorrendszerek alkalmazasaval egyes alkimistak vagy
fegyverkovacsok femeket is olvasztanak vele. A nem megujulo
energiaforrasok az elobbiekben elmondottak szerint korlatozottan allnak
rendelkezesre. S mivel a fakitermeles is erosen szabalyozott (itt is
kvotakkal), a szallithato tuzeloanyagoknal a termelesi kapacitas merteke
nem sokkal haladja meg a keresletet. Itt igen nagy szerepet kapnak a
csaszari monopoliumok. Es az elso oka, hogy gozgepek sem igen fordulnak
elo.

Mechanikai munka vegzesere harom energiaforras alkalmas tehat,
hogy a gozgepeket kizartuk. A szel,- es vizenergia felhasznalasa erosen
helyhez kotott, malmok meghajtasanal, kovacsmuhelyekben hasznaljak. A
foldi kozepkorban ezek elterjedeset az Europat megtizedelo jarvanyok utan
fellepo munkaerohiany segitette elo. Abrysson a fejlett medicina miatt
jarvanyok nem fordulnak elo, es a legelterjedtebb mechanikus energiaforras
igy az emberi vagy allati izomero.

Banyaszat, vaskohaszat, gozgepek

Angliaban a gozgepeket eloszor banyak szivattyuzasara alkalmaztak.
De mivel Abryssban nincs hasonlo volumenu banyaszat, ezert a szivattyuzast
es a tarnak szellozteteset meg tudjak oldani izomerovel (lovak). Es mivel
az uzemeltetesuk is igen koltseges lenne a nagy tuzeloanyag-koltsegek
miatt, nem volt igeny rajuk. Ennek ellenere Abrysson a mechanika mesterei
minden nehezseg nelkul keszithettek kisebb gozgepeket, amelyek inkabb
erdekes jatekok ,es elvileg nincs akadalya nagyobb testvereik letezesenek
sem. Hogy megis miert nem lett terjedtek el Abrysson lassuk a gozhajo
peldajat.

Angliaban az ipari forradalom kezdetekor a kozlekedes nagy resze
vizre terelodott, koszonhetoen az utak rossz allapotanak. Ezt elosegitendo
a csatornak keresztul-kasul behaloztak egesz Angliat. Hasonlokeppen
Abrysson a teherforgalom tulnyomo resze inkabb a vizi utat valasztja, a
szarazfoldon, a jobb utakon pedig csak a gyorsan tovabbitando arut
fuvarozzak. A vizi kozlekedes ezen elonyet ki lehet szamokban is fejezni:
m¡g rossz uton egy 4-6 lovas fogat 1,5 tonnat bir elhuzni, jobb uton 4
tonnat. Ezzel szemben egy lo lovasuton 8 tonnaval, hajot vontatva 30
tonnaval bir, szazszor tobbet, mint rossz uton. Erdemes megvizsgalni, hogy
miert nincsenek gozhajok Abrysson, es az alkalmazott gondolatmenet mas
esetekben is hasznalhato.

Mi kell ahhoz, hogy megepitsunk egy gozhajot? A legfontosabb egy gozgep.
Meg ha tudunk kello nagysagut is csinalni, az elkeszites igen jelentos
mennyisegu vasat es rezet igenyel, ami igen jelentos koltsegeket jelent, a
nyersanyaghianyt feltetelezve. Es ha megis fel lesz vele szerelve egy
hajo, kulonbozo problemak lepnek fol, az Estra Sagna jovoltabol. Hiaba
akarunk gozhajot, mert az Estra Sagna nem adott ki monopoliumot vagy jogot
gozgepek-gozhajok gyartasara es ertekesitesere. Szallitasra meg nem is
birjuk folhasznalni, amikor a kello elorelatassal megfogalmazott jogok es
monopoliumok ennek a hasznalatat kizarjak. Amikor egy Nemes Haznak joga
van `buza szallitasara Kevies varosabol Apologeta kikotojebe a Sargaviz
csatornan, lo,-ember,- vagy okorvontatta uszalyokon`, es az osszes
szallitasi jog hasonloan van megfogalmazva, ugyan ki hasznalna gozhajot ha
a Hivatal volt olyan kedves ilyen ertelmu jog kiadasarol megfeledkezni? Es
meg nem is szamoltunk a rivalis Nemes Hazak ellentevekenysegerol, aminek
folyomanyakent baleset erheti az ominozus fustokado hajot. Az elobbiek
feltetelezik, hogy az Estra Sagna tagjai vagy tanacsadoi kozott
szerepelnek olyan Zorawa neveltetesu szerzetesek, akik az ilyesmi
technikai kerdesekkel tisztaban vannak, azaz itt is egy letezo magas
tudasszinttel talalkozunk.

A Zorawa (ez vonatkozik a napnyugati Dun egyhazra is) pedig nincsen
raszorulva ilyesmi technikakra, mivel jelentos magikus eroket tudhatnak
magukenak. Tovabba egyes, erre hivatott kolostorokban mechanomagia
segitsegevel sokkal nagyobb tudasu szerkezeteket is birnak kesziteni, mint
egyszeru gozgepeket. Es ha a tengeren tulrol hasonlo, titokzatos
mechanomagikus eszkozok kerulnek elo, akkor kepesek hozzaertokent tenni az
altaluk okozott kulonbozo problemak ellen.

Erdemes nehany szot szolni a vaskohaszatrol. Itt tuzeloanyagkent
elsosorban faszenet, kisebb reszben kokszot hasznalnak. Es mivel szukos
ellatottsaggal talalkozunk, a vas es acelt tovabbra sem lehet nagyipari
meretekben eloallitani. Ez tovabbra sem zarja ki jo minosegu, otvozott
acelok eloallitasat – a demonikus korokbol fennmaradt technologiai fogasok
mesterrol tanitvanyra szallnak, de ez mar csak kis reszben tudomany,
elsosorban muveszetnek tekintheto. Es az eloallitott acelt kedvenc, igen
militans tarsadalmunk jobban szereti kardkent felhasznalni, mint
ekevaskent, vagy hogy -bocsassak meg az istenek!- demoni tuzokado masinat
csinaljanak belole.

Kezmuipar

Abrysson mindenkeppen egyszerre van jelen a manufakturalis
tomegtermeles (ami csak Sytisre es Arduniara jellemzo) es a minosegi
gyartasra szakosodott cehes ipar. De mind a ket helyen elsosorban a
keziszerszamok hasznalata terjedt el, nagyobb gepeket csak vizenergiaval
lehet uzemeltetni. Az ezen kereteken valo tullepest tobb dolog is
akadalyozza. Egyreszt a monopoliumok rendszere nem teszi lehetove a szabad
versenyt, mint a termelekenyseg javitasanak legfobb eloremozditojat. Ezen
felul az Estra Sagna egyes rendelkezesei sem engedik meg, hogy a gepekkel
kivaltsak az emberi munkat, igy az ujitasoknak nemigen lehet nagy teret
adni. Igy nem alakulhatnak ki melyrehato tarsadalmi valtozasok sem. A
technika szintjet nem igazan lehet foldi koreval osszehasonlitani.
Abrysson a foldi ertelembe vett nehezipar egyaltalan nem alakult ki,
viszont tokelyre fejlesztettek minden ismert es alkalmazott
technologiat.Talan ugy lehetne elkepzelni, hogy a kozepkori-kora ujkori
hires mesteremberek tudasszintjenek felel meg, esetleg kicsit
kifinomultabb. Viszont a foldinel joval tobb ilyen jo mester talalhato
Abrysson, ellatva az igen nagyszamu nemesi reteget – aki finanszirozni is
tudja fellepo igenyeit.

Mezogazdasag

A meglevo demografiai es hadseregek letszamarol (a csaszari legiok
letszamat alapul veve) szolo adatok alapjan Abryss igen militarizalt
tarsadalom kepet mutatja, es a Nemes Hazak kozotti arnyhaboru igen sok
eroforrast igenybe vesz. Ezen felul viszonylag nagy a nepessegben az
uralkodo osztaly, a nemesseg szamaranya is. Emiatt a mezogazdasagnak igen
fejlettnek kell lennie, es a kozepkori viszonyokhoz kepest az agrariumban
dolgozok aranya igen alacsony. Bar nem hasznalnak gepeket, a magia,
illetve istenek-szellemek segitsegevel elert magas termesatlagok lehetove
teszik a kis agrarnepesseg kialakulasat. Valamelyest hasonlithato ez a
szazadfordulo utani Magyarorszagahoz. Az tudomanyos mezogazdasagi
modszerek alkalmazasa nagy termesatlagot tett lehetove, de a magas
agrarmunkanelkuliseg miatt a gepesites igen kis szintu volt. Abrysson az
evezredek soran kialakult a nagybirtokrendszer, amelyet napszamosok
muvelnek meg (elsosorban Quaboa illetve Ardunia) es ez nagy
termelekenyseget tesz lehetove. Kis,- es kozepbirtokrendszer legfeljebb
Miracleaban alakulhatott ki, ahol mindenki aki szamit a sajat foldjet
muveli-muvelteti, es a mezogazdasag beveteleibol finanszirozza az allando
haboruskodast. Kepzeljuk el ezt a korai Romai Koztarsasag mintajara, ahol
a hadsereg a szabad parasztsagra epult.

Vallas, tudomany, technika es demonok

A ket uralkodo vallas elsosorban a demonoktol valo felelem miatt fekezi le
a technika fejlodeset. Ez jelentheti kozvetlenul demonok letrejottet.
Peldaul az ipar esetleges automatizalasi torekvesei (pl. lyukkartyas
szovoszek) hasonlitanak egyes demonokhoz mivel egy szellemtol, lelektol
fuggetlen iranyito-szabalyzorendszer jon letre. Meg ilyenek lehetnek
bonyolultabb oramuvek is, amelyek mar hasonlithatok egyes intelligens
varazslatokhoz, amelyekbol demonok fejlodhetnek ki a Zorawa tanitasok
szerint. Ha a technologiahoz hozzavesszuk az emlitett intelligens
varazslatokat, vagy mas magikus hatasokat, ez olyan dolgok keletkezesehez
vezethet, amely konnyen tulno a letrehozoja kepessegein, es vegul demonna
valik. Feltetelezheto az is, hogy a Demonikus Obirodalom kialakulasa , es
a demonok megteremtese valami ehhez hasonlo modon tortent. Meg kell
hagyni, bizonyitek az nincsen, csak feltetelezes, de jobb felni mint
megijedni. Ezert magatol ertetodo, hogy a mechanomagia mind Napkeleten es
Napnyugaton az egyhaz szigoru felugyelete alatt van. S bar demonna valhat
maga az elszabadult fejlodes is, kozvetett hatasa kezzelfoghatobb
veszelyeket rejt. Az ot kisero ellenorizhetetlen es megjosolhatatlan
tarsadalmi valtozasok es a vele egyutt jaro kaosz a demonok melegagyava
valhat. Es a rend felbomlasa maganak a Zorawanak az eredeti celjait
veszelyeztetheti.

Napnyugat

Erdemes nehany szot aldozni Napnyugatra is. Itt valamennyire
elterjedtebbek a manufakturak, ezert a tomegtermeles teren itt valamelyest
magasabb a technikai szint. Ez egyszeruen a mienkhez hasonlobb
mentalitasbol fakad. A nehezipar eppen ezert valamivel fejlettebb,
csakugy, mint a hajoepites. Ezert az egyhaz es az allam kenytelen erosebb
korlatozo eszkozoket bevetni, elsosorban a tarsadalmi valtozasok
elkerulese ellen. A kozponti egyhaz -a szettagolodott vilagi hatalom
miatt- viszont a fejlodesnek elsosorban vallasi-ideologiai eszkozokkel tud
gatat szabni. Sajnos tobbet nemigen lehet elmondani Napnyugatrol, mivel az
egyhaz celjai nincsenek olyan vilagosan meghatarozva, mint a Zorawanak, es
az e teren hasznalt modszereire csak a celjainak ismereteben lehet
kovetkeztetni. Es ez a tarsadalom is demonikus birodalmak emlekenek sotet
terhet hordozza, igy egy olyan eletfilozofiat alakitott ki, amely -mint
Abrysson- egyfajta, `zold` , a mienknel joval termeszetkozelibb tarsadalom
kialakulasahoz vezetett, ami evezredek soran is fenntarthato. Ennek
elsosorban az erezhetoen jelen levo bolygoszellem az oka. Az biztos,
hogy kizarhatjuk a Foldon uralkodo szemleletet, amely a Fold minden
eroforrasat korlatlanul felhasznalja, amely mar az okorban is
hegysegeket tett napjainkig koparra a hajoepiteshez szukseges fa
kitermeleset kisero zabolatlan erdoirtas kovetkezteben.

Zarszo

Remelem, igen bo lere eresztett mondandomban mindenki talalt
hasznos reszeket. A gondolatmenetem viszont igen specifikus volt, az
alapfeltevesek kozott szerepelt egy eros, hosszu ideig fennmarado kozponti
hatalom meglete -legyen az a Zorawa vagy a Dun Egyhaz-, amely nem
engedheti meg, hogy a tudomany es technika egy adott szint fole jutva
ellenorizhetetlenul fejlodjon, es a magia hatasanak kovetkezteben ki tudja
milyen demonokat szabaditson fel. Ha a Codex-tol elszakadunk, es Ynevre
ranezunk, ott az itt felsorolt korlatozo tenyezok kozott egy sem szerepel,
az ember kenytelen mindent a magiara fogni, es csak csodalkozik, hogy
Kahre vagy mas mesterek kezei kozul kikerulo varazslatos eszkozok
utanzatai a hosszu evezredek soran nem terjedtek el az azokat orommel
felhasznalni kivano, egymassal viaskodo kisebb-nagyobb orszagok kozott.
Ezzel ellentetben Abryss vilagan pedig a magiat is figyelembe veve
fellepnek azon tenyezok, amelyek a vilag technikai szinvonalanak
valtozatlansagat garantalni tudjak.

PD
dpapp@wigner.bme.hu

_______________________________________________
Codex mailing list
Codex@kapu.hu

http://mail.kapu.hu/mailman/listinfo/codex


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.