LFG.HU

taverna
Khalinna Wy Bantlor
RPGCimkek

A levél a MAGUS listára érkezett.

Szioka!
Talaltam egy meglehetosen reszletes leirast a kozepkori
szinkulturarol, es ugy dontottem, megosztom a T. Lista tagjaival is,
hatha tudjatok hasznalni. Jelen levelben altalanossagokat talalhattok
arrol, milyen szerepuk volt a hetkoznapi eletben a szineknek. A
kovetkezoben leirom az egyes szinek jelentoseget, es az osszetett
szinek jelentoseget is.

Tehat:
A kozepkorban 7 szint kulonboztettek meg; ezek: fehet, fekete, voros,
kek, sarga, zold es barna; de azert rendesen csak hatot szamitottak,
es a feketet vagy a barnat elhagytak. A szivarvanyon azonban a
kozonseges szem csak harom szint vett eszre: zoldet, sargat es
pirosat. A szinek kepletes jelentosege a termeszet kulonbozo
szintunemenyein alapszik, kulonosen az ember abrazatanak szinein.
Feher es fekete a nap es ej szinei, piros a szerelem es orom, de meg
a szegyennek pirja is, mig a halvany szin a gyongeseg, felelem es
szenvedes jeleul tekintetik; harag es gyulolet azonban meg zold es
sarga szint is hoznak letre. Az arc feher es piros szine a szepseg
jele; ugy tunik fel, mint tej es ver, vagy mint ho, melyen vercseppek
vannak. `Hadd ik dock en Kind so rood as Blood, um so wit as Schnee!`
¾ sohajt az anya elveszett gyermeke felett. (Piros volt, mint a ver,
s mint a ho, olyan feher!) A no, kinek a termeszet nem adta meg
ezeket a szineket, mestersegesen festette arcat pirosra es feherre;
tette ezt az urno epp ugy, mint a porno, vagy kalandorno. Vannak
aztan kivetelek is, mert nemelyek csak pirosra, masok egeszen feherre
festettek arcukat. A feher magaban azonban sohasem volt eleg a
szepseghez, valamint a fekete sem volt egeszen a rutsagnak jele,
sot pl. a `Hofeherke` regeben a fekete szin is mint a szepseg egyik
tenyezoje szerepel. Hofeherkerol azt mondtak, piros volt, mint a ver,
feher, mint a ho, es fekete, mint az ebenfa. A fekete szin a hajat
illette, melyet ugyan a kozepkorban akkor tartottak a legszebbnek, ha
szoke volt, es ilyenkor arannyal vagy selyemmel hasonlitottak ossze.
Kepletes jelentes szerint zold es sarga az irigyseg szinei; feher az
erkolcsi tisztasag, fekete a tisztatalansag, gyasz, vetek szine. Az
angyalt fehernek, az ordogot feketenek festik. A varazskonyvet fekete,
a szentiras es parancsait feher konyvnek nevezik. A szentlelek feher
galamb, az ordog fekete galamb kepeben rajzoltatik. Feher es fekete
jelentik a jo es rossz idot is, szerencset es szerencsetlenseget. A
piros nemcsak a szepseg, orom, harag, szegyen es szerelem szine, hanem
egyuttal a veteke is; voros haj es szakall ravaszsagot jelent. A
magyar kozmondast (szolast): `voros kutya` stb. mindenki ismeri. E
velemenyre a roka voros szine szolgaltatott okot.
De nem csak a termeszetes szineknek volt jelentoseguk. Nagy
jelentosege volt az oltozet szineinek is, kulonosen vallasi dolgok
kozul. Espedig:
Feher ruha a tisztasag es orom jelszine volt. Viseltek
emlekunnepeknel, karacsonykor, husvetkor, Maria-mennybemenetele
napjan, mindszent napjan es a papak unnepein.
Piros volt az ego szrelem szine; piros ruhat viseltek az apostolok es
martirok emlekenek unnepelyein.
Zold az orok udvosseg remenyenek szine volt; zold ruhat hordtak vasar-
es unnepnapokon.
Fekete volt a gyasz szine; halottak napjan, bojtkor es nagypenteken
mindenki feketebe oltozott.
Kek a szomorusag jele volt; III. Innocens papa idejeben sotetkek vagy
ibolyaszinu ruhat evenkint csak ketszer viseltek, az artatlan kisdedek
unnepen es Laetare vasarnapjan, kesobb azonban feketevel felvaltva mar
gyakrabban.
Sarga ruhat csak egyes vallasi szertartasoknal, Szent Jozsef napjan es
a karacsonyi masodik misen viseltek.
A fekete es a feher a gyasz szine. Hajdan csakis feher ruhat viseltek
gyasz alkalmaval, most feketet. Nehol feketet es feheret egyutt.
Mig a vilagi papsag mindig valtoztatta szineit, addig a szerzetek
megmaradtak a felvett szineknel. Zarandokok es vezeklok kozonsegesen
fekete vagy szurke csuhat oltenek. A zarda papok fekete, barna vagy
feher ruhat viselnek.
Meg az egyes nepeket is meg lehet kulonboztetni ruhazatuk szine utan.
A zsidok a kozepkorban feher vagy sarga kalapot viseltek. A ruha vagy
egeszen serga volt, vagy pedig mellukre volt felvarrva egy sarga
szovetbol keszult gyuru.
A kozepkori porok fekete vagy szurke kabatot viseltek. A magasabb
ranguak kedveltek a tarka szineket; a tizenkettedik szazadban egy
oltozeket ketszinure festettek; vagy pedig kulonbozo szinu savokat
huztak a szoveten vegig, melyek vagy parhuzamosak voltak, vagy
kereszteztek egymast. Az udvari szin a feher es a piros volt. A
foranguak, kulonosen a hercegek, mindig feherben jelentek meg. A
szobakban a feher szin volt a tulnyomo; az agyak es az asztalok feher
lepellel voltak letakarva, az evoeszkozok es a poharak szinten feher
szinuek voltak. Nagyon kedveltek a feher paripakat, kutyakat es
solymokat is. A biro, a torvenyszolga es a herold feher palcat
tartottak a kezukben. A haboruban azonban mindig, mindenutt a piros
szin volt az uralkodo; a ruhak pirosak voltak, a pajzsok pirosra es
feherre voltak festve, es a zaszlok szine eredetileg piros volt. A
voros kabat es nadraggal, talan arra celoztak, hogy a harcfi ne vegye
eszre a kiomlo vert, es ezaltal batorsagat el ne veszitse.

A tizennegyedik szazad ota a ruhazat szine nagy szrepet jatszott a
szerelmesek kozt is. Szerelmes ifjak es hajadonok piros szinu ruhaban
jelentek meg, aki szerelmenke allahatatossagat nyilvanosan akarta
kimutatni, kek tuhat viselt; a kek szint mindig az allhatatossag
szinenek tartottak. Aki szerelmet remelt, feher ruhat oltott, aki
kedveset elvesztette, gyaszruhat viselt, sarga a boldogsagot, barna az
ovatossagot es a hallgatagsagot jelentette. Egy es ugyanazon szinnek
kulonbozo valtozatai termeszetesen mindig mast jelentettek.
A kor haladtaval azonban a szinek jelentosege eltunt; a szerelmes ifju
sokkal jobban kifejezi erzelmeit a kedvesnek kuldott viragcsokor
altal, es a szinnyelv helyet elfoglalta a viragnyelv.

Egyes szinek jelentosege:
——————————-

Feher – artatlansag
Fekete – gyasz, halal
Rozsa – szerelem
Biborvoros – buszekeseg
Sotetvoros – kovetelodzes
Lila – oszinteseg
Viola – szenvedely, baratsag
Vilagoskek – hir
Egszinkek – ereny
Vilagossarga – allandosag, jokedv
Sotetsarga – hamissag, irigyseg
Vilagoszold – sejtelem
Haragoszold – remeny
Sotetzold – feltes
Vilagosszurke – szegenyseg
Sotetszurke – ketsegeskedes
Vilagosbarna – gyotrelem
Soterbarna – bosszu, erely, tevekenyseg
Narancs – hiusag
Arany – meltosag
Ezust – halhatatlansag

Ket osszetett szin jelentosege:
————————————-
Feher:
Feketevel – megzavart beke
Vorossel – a szerelem ebredese
Kekkel – artatlansagban a beke
Sargaval – onerzetes artatlansag
Zolddel – zavartalan vigsag
Ezusttel – artatlansag altal rokon a mennyel

Fekete:
Feherrel – szerencsetle, de artatlan
Arannyal – a lalek fonsege
Ezusttel – a homalybol lepni a fenybe

Rozsaszin:
Feherrel – elso szerelem
Feketevel – remenytelen szerelem
Kekkel – szerelem es huseg
Sargaval – a szerelem valtozatossaga boldogito
Ezusttel – a tiszta szerelem halhatatlan
Zolddel – hatarozatlan vagyodas

Biborvoros:
Feherrel – jogos buszkeseg
Feketaevel – ketsegbeesve a szerencsetlensegben
Kekkel – jogos onerzet batorsagot s erot ad
Sargaval – halatlan szepteves
Zolddel – szabadsag folytan buszke
Arannyal – jutalom a faradozasnak
Ezusttel – a lelek nemessege

Sotetpiros:
Feherrel – szereny, de jogos koveteles
Feketevel – a tevedes megbosszulja magat
Kekkel – a csab gonosz es hatalmas
Sargaval – merseklet az elvezetben
Zolddel – ismeretlen oromok rejtelme
Arannyal – a szerelem udve
Ezusttel – boldog vagyok valasztasommal

Vilagoskek:
Feherrel – gyermekkori bizalom
Feketevel – az emberekben csalodtam
Pirossal – szerelem az en imadsagom
Sargaval – vakhit
Zolddel – hit es remenyseg
Arannyal – nem csalodhatom
Ezusttel – udvot csak a tulvilagon keresek

Egszinkek:
Feherrel – az ereny tiszteletet kovetel
Feketevel – a szerencsetlenseg az ereny iskolaja
Vorossel – haladatos sziv
Sargaval – tevedni nem bun
Zolddel – ereny a szep jovo alapja
Arannyal – csak erenyt szeret a nemes
Ezusttel – ereny utjan a halhatatlansagba

Sotetkek:
Feherrel – hu az artatlansaghoz s erenyhez
Feketevel – megtort huseg
Pirossal – mit nem mer a hu szerelem?
Sargaval – megcsalt szerelem
Zolddel – a huseg jutalmat nyer
Arannyal – szerelem az es buszkesegem, huseg az en dicsosegem
Ezusttel – emlekezz ram

Vilagossarga:
Feherrel – csak beke, de nem szerelem
Feketevel – teher nekem az elet
Vorossel – az elet alom
Kekkel – orokke ugy mint ma
Zolddel – edes emlekul
Arannyal – gazdagsag a fo dolog
Ezusttel – a haziassag es a beke a legfobb orom

Sotetsarga:
Feherrel – a hiu latszat megvetese
Feketevel – kozelleted nekem veszelyes
Vorossel – csak hiusag de nem szerelem
Kekkel – kigyo pihen a rozsato aljan
Zolddel – szeget szeggel
Arannyal – a bosszu edes
Ezusttel – megbocsatas az es bosszum

(A legtitkosabb viragnyelv es mas titkos nyelvek cimu konyvbol idezve,
amelyben mellesleg irnak meg a viragnyelven kivul a kesztyunyelvrol, a
belyegnyelvrol, a legyezonyelvrol, a dragakovek jelentosegerol es
kulonbozo titkosirasok mellett a zsebkendonyelvrol is. Mind
felhasznalhato egy kozepkori udvari jelenet megidezesekor.)

Peace:

Khalinna Wy Bantlor


SaGa kiegészitése:

Csak egy kis kiegeszites (kotozkodes): amit leirtal (koszonet erte) a
kozepkori _german_ teruleten elterjedt szinnyelv, vagy szinkultura, vagy
mifene.

Uganezek a szinek kicsit arrebb mar homlokegyenest mast jelenthetnek.
Pl a feher a kozepkori Magyarorszag jo reszen a gyasz jelkepe. De nem
ragozom tovabb, egy az akkori Europara hajazo allamban valoban jol
hasznalhato. Viszont pl Kranban, vagy a Dzsadoknal (ahol, ha figyelembe
vesszuk az IRL arab kulturat, bizony komoly jelentosege van a
szimbolikanak), egesz mast jelenthet egy-egy szin, ami jo kis kavarodast
okozhat a tajekozatlan JK szamara.


Szia SaGa


Thaur irta hozzá:

Udv!

Koszonet, Khalinna Urno!

>A kozepkorban 7 szint kulonboztettek meg; ezek: fehet,
>fekete, voros, kek, sarga, zold es barna; de azert rendesen
>csak hatot szamitottak, es a feketet vagy a barnat elhagytak.

A heraldika a kovetkezo szineket ismeri: voros, kek, zold,
fekete, ezust (feher), arany (sarga).
Kevesbe: bibor, barna, `termeszetes szin`.

>Nagy jelentosege volt az oltozet szineinek is, kulonosen
vallasi dolgok kozul.
..
>Mig a vilagi papsag mindig valtoztatta szineit

A papi liturgikus oltozet feher alsoruhabol (velum – valkendo,
alba – hosszu, feher kontos) es a liturgikus szinu
felsoruhabol (stola, casula, pluviale) allt.

>Feher ruha a tisztasag es orom jelszine volt. Viseltek
>emlekunnepeknel, karacsonykor, husvetkor,
>Maria-mennybemenetele napjan, mindszent napjan
>es a papak unnepein.

Maria- es Jezus-unnepek, a Szentharomsag unnepei, hitvallok es
szuzek unnepei

>Piros volt az ego szrelem szine; piros ruhat viseltek az
>apostolok es martirok emlekenek unnepelyein.

Ver: a martirok, a Szent Kereszt unnepei, nagypentek
Tuz: punkosdi idoszak

>Zold az orok udvosseg remenyenek szine volt; zold ruhat
>hordtak vasar- es unnepnapokon.

Amikor mas szin nem volt soron :)

>Fekete volt a gyasz szine; halottak napjan, bojtkor es
>nagypenteken mindenki feketebe oltozott.
>Kek a szomorusag jele volt; III. Innocens papa idejeben
>sotetkek vagy ibolyaszinu ruhat evenkint csak ketszer
>viseltek, az artatlan kisdedek unnepen es Laetare
>vasarnapjan, kesobb azonban feketevel felvaltva mar
>gyakrabban. Sarga ruhat csak egyes vallasi szertartasoknal,
Szent Jozsef napjan es a karacsonyi masodik misen viseltek.

Esetleg
Lila: bunbanat: Advent, nagybojt
Rozsaszin: orom: Advent 3. es Nagybojt 4. vasarnapja
Vilagoskek: eg: Szeplotelen fogantatas

>Meg az egyes nepeket is meg lehet kulonboztetni ruhazatuk
>szine utan. A zsidok a kozepkorban feher vagy sarga kalapot
>viseltek. A ruha vagy egeszen serga volt, vagy pedig mellukre
>volt felvarrva egy sarga szovetbol keszult gyuru.

Vagy hosszu kontost, csucsos suveget – egy a lenyeg, alt.
torveny irta elo, milyen – a keresztenyektol eltero – ruhat
kell viselniuk.

Aldas, Bekesseg!
Thaur


A szerző más irásai
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.