LFG.HU

Csukonyi Zoltán
szerepjátékrólCimkek

A magyar fantasy könyvkiadás mai helyzete, avagy széllel
szemben ugyancsak nehéz…

1., Bevezető

Először is engedjétek meg, hogy bemutatkozzam: a nevem
Csukonyi Zoltán. Szegedi vagyok, több mint négy éve csinálom a
Csillagvég szerepjáték boltot, azt hiszem a piac majdnem
összes szereplőjét üzletileg és személyesen is ismerem, ezért
éreztem magam némileg predesztinálva, hogy többek kérésére
véleményt nyilvánítsak a címben fent említett dologról.
Szeretném még itt leszögezni, nem vagyok senkinek sem
szócsöve, vagy befolyásoltja, amit itt leírok, kizárólag a
személyes magánvéleményem és hülyeségem terméke. Ha valakit
netalántán megbántanék, azért előre is bocsánatot kérek, és
ezt előzetes egyeztetés után kérésre bármikor meg is
ismételhetem.
Nos, én ‘91-ben kezdtem el szerepjátékot játszani, úgyhogy
csak a második/harmadik generációhoz tartozom. Mint akkoriban
szinte mindenki, én is az AD&D-vel kezdtem, de azért mi is
vártuk az első magyar szerepjátékot a M.A.G.U.S.-t. Alig több
mint három évet késett, (bár többünk véleménye szerint
rászorult volna még egy-két év fejlesztés, de ez most nem ide
tartozik) és nem értettük hogy miért. Jókat élcelődtünk a
kiadón, és kis idő elteltével megjelent a Bíborhold és a Rúna,
amit jómagam is nagy örömmel olvastam. Aztán sorra jelentek
meg a szerepjátékok, az új kiadók, kiépült a magyarországi
bolthálózat, a piac. Aztán a kiadók, boltok kevés kivételtől
eltekintve megszűntek vagy kicserélődtek. Alapkönyvek jelentek
meg, kiegészítők meg sehol, új kiadók, boltok jelentek meg,
azok meg most (is) döglődnek. Megszűnt a Bíborhold és most meg
a Dragon. Ezeknek a tendenciáknak az okairól szeretnék most
szólni, mert tudom, hogy a szerepjátékos társadalom túlnyomó
többségének fogalma sincs az üzleti viszonyokról és magáról a
könyvkiadásról sem.

2., Kik a szereplők?

Adott ugye egy, vagy több lelkes, fiatal szerepjátékos,
aki(k) kiötli(k), hogy könyvkiadót/magazint/boltot
alapít(anak). Adott:
1. Lelkesedés
2. Ötletek
Néhány kivételtől eltekintve se pénz, se üzleti terv, se
tapasztalat, kevés realitásérzék, irány az élet sűrűje, majd
menet közben megoldjuk a problémákat.

3., Tőke

A háborúhoz (meg majdnem mindenhez) hasonlóan a
könyvkiadáshoz/stb. is pénz kell, méghozzá nem is kevés. Egy
induló könyvkiadó nemigen alapozható meg 3-4 millió forint
alatt. És ez a mai viszonyok között is sok pénz. (Ha nekem
lenne ennyi tőkém, eszem ágában sem lenne erre költeni,
mindjárt mondom miért.)
Rendben, tételezzük fel megszerzi(k) a pénzt (ez háromféleképp
ment eddig, persze átfedésekkel):
1. Apucitól: (ilyen volt pl. a Démon magazin, ha emlékszik még
rá valaki…) Ez jó, mert apuci türelmes, viszont az ő türelme
is véges, és sajnos kevés ilyen apa van a spájzban.
2. Külső forrásból: Na, ez a legrosszabb, a lelkes
szerepjátékos meggyőz egy pénzes, a dologhoz mit sem értő
palit, hogy a szerepjáték jó üzlet, és az befekteti a pénzt.
Ezzel meg az volt a gond, hogy a pali gyorsan rájön, hogy ez
így, ebben a formában nem igaz, és ki akar szállni a
buliból.(mert azt hitte többet fog majdan keresni ebből, mint
pl. a leánykereskedelemből) Erre talán nem mondok példát…
3. Saját erő: Ez a legjobb, meg a legritkább, ilyen pl. a
Beholder, aki ezt főleg a TF-ből szedte össze. Ritka, ld. még
Naivitás.

4., Kiadás/terjesztés

Oké, akkor most nézzünk egy gyakorlati példát. Adott egy
könyv, amit kiadtak 3000 példányban (Manapság ez kerül mondjuk
Neked 1000 Ft-ba.) Miből is áll ez össze?
1. Meg kell venni a jogokat, ha nem magyar. (Mostanában már
szokás, régente nem mindenki tette meg, pl. a magyar nyelvű
Játékosok kézikönyve {AD&D PHB-je} volt ilyen, a TSR jóval
később tudta meg, hogy kiadták.) Ez egy kevésbé neves szerző
esetén is jelentős összeg, a magyarországi rekord tudtommal
1100$ egyetlen regényért! (275 000 Ft) Tipikusan kb. 80 000
Ft.
2. Le kell fordítani. Ez ugye terjedelemfüggő, leütésre ill.
szerzői ívre szokták fizetni, szakembertől függően lehet akár
összesen 200 000 Ft is. Tipikusan mondjuk 80 000Ft egy átlagos
kb. 280 oldalas könyvnél (Hatalmas előny, ha sem ezt, se a
jogokat nem kell külföldről megvenni. Erre a legjobb példa a
Cherubion, akik ugye hazai szerzőgárda lévén, nem kell, hogy
fizessenek ilyesmit, ők tehát kis költséggel {főleg} magyar
regényeket adnak ki, alacsony példányszámmal csinálják, meg is
élnek belőle.)
3. Megvalósítani, azaz lektorálni, tördelni, levilágítani,
borítót festetni, pofásra igazítani stb. Ez nagyon változó
költségű, maradjunk 80 000 Ft-ban.
4. Nyomdaköltség. Itt szeretnék egy tudatosan terjesztett
nézetet eloszlatni, ugyanis nyomdafronton iszonyú a
túlkínálat. Hatalmas árverseny van és nem a kiadók keresik a
nyomda kegyét, hanem fordítva…(Volt olyan kiadó is, aki
körbejárta az ország nagyobb nyomdáit, kifizetetlen
számlatornyokat hagyva maga után, no meg gyanakvást és
utálkozást a fantasy kiadókkal szemben, na de hagyjuk ezt is.
) Mindettől függetlenül ez kerül a legtöbbe, általában
200Ft/db. körül. Példánknál maradva: 3000*200 = 600 000Ft.
A gyártás rész nagyjából ennyi, terjeszteni kéne, ami ugye
Budapesten történik. Van négy nagy könyvterjesztő cég (én csak
Lesser God-oknak hívom őket), ők terítik országszerte a helyi
könyv-nagykerekek, azok meg továbbadják a boltoknak, akiktől
te megveszed. Nekik elviszi az ember fia a könyvét, kipakolja,
és elfogadja hogy 45-50%-os(!) haszonkulcsra, bizományba(!)
veszik át, 90 napos(!)fizetési határidőre fogják neki
kifizetni azokat a könyveket, amit a 3000 példányból eladtak
neki. (Ezért is kell a 3-4 millió tőke, mert egy könyvet
kiadni nem egy-két hét, és egyszerre többet is csinálnak
párhuzamosan.) (Az újságoknál ugyanez a helyzet, csak a Magyar
Királyi Postával kell üzletelni.) A többit meg hazaviheti,
csinálhat neki kedvezményes akciót, fogathatja vele a port, és
imádkozhat, hogy vegye meg valaki.
Rendkívül fontos még itt megjegyeznem, hogy (ahogy az a
fentiekből is kitalálható) a feltételeket természetesen ők
diktálják, tehát a kiadó teljesen kiszolgáltatott, igazából
ezek az istenkék döntik el hogy egy könyv siker lesz-e vagy
bukás. Ha a terjesztő teljesen érdektelen, vagy a kiadó leáll
vele vitatkozni, a könyv nagy valószínűség szerint (a mű
színvonalától függetlenül) üzletileg megbukik. (erre példa
Hobb: Orgyilkos sorozata, nekem pl. 4 azaz négy példányt
sikerült szereznem és slussz)

5.,Összegezzünk!

Tehát 80+80+80+600=840 000 Ft. kiadásunk van, a várható
bevétel pedig 500*3000 = 1,5M Ft. Kerestünk így 660e forintot,
ha eladtuk az összes könyvet. (Ugye senki nem gondolja azt,
hogy pl. a Dragon magazinból eladták az összest… Pedig az
végig csinálta az összes dolgot!) A remittenda (el nem adott
példány) gyakran eléri a 40%-ot is, és az az eset, hogy az
összest eladják eléggé ritka, gyakran csak több év után
történik meg, és az infláció miatt jó, ha a nullát elérik,
mint üzleti eredményt. (a kiadók általában 75%-ra tervezik be
az eladást, 85-90% már siker) Ezután pedig lehet rezsit, TB-t,
adót fizetni, a maradékból meg megveheted a mercit. Ez a
legfőbb magyarázata a könyvek magas, és egyre növekvő bolti
árainak.

6., A szerepjáték újságról, szerepjáték kiegészítőkről

Nem tudom, hányan gondoltak bele abba, hogy pl. a Dragon
magazin(e) terjedelme (a leütések száma) alapján kb. hasonló
hosszúságú, mint egy regény, tehát a költségvonzata is
összevethető vele, csakhogy: azt még csomagolni kell,
arculattervezni, szépnek kell lennie, jó papírra kéne
nyomtatni, szerkeszteni, határidőket betarta(t)ni, külön
jogdíjat fizetni a névért, képekért, stb. stb.
Azon pedig ne csodálkozzék senki hogy a
szerepjátékok/kiegészítőik ilyen sebességgel jelennek meg,
hiszen ezek példányszámai (pláne az eladási) szinte soha nem
éri el a regényekét, és a kiegészítők eddig (kivéve
M.A.G.U.S.) majdnem mind totális bukásra sikeredtek…(volt
olyan is, ami akkora volt, hogy a kiadó csődbe is ment, {hagy
ne mondjam ki})

7., Összegzés

Jó, csakhogy akkor miért nem ment mindenki csődbe? Azért
mert azért van/volt némi mozgástér, lehet spórolni a
munkaerővel, papírral, ketté lehet szedni egy-egy kötetet, így
feleződik több, fent említett költség (Dragonlance Legendák
sorozat) avagy itt, a Vadkeleten nem volt muszáj jogdíjat,
adót, számlát fizetni, a jogi keretek csak most betonozódtak
be. No meg természetesen aki jó könyvet ad ki, jól és
igényesen, annak még ennyiért is megveszik a könyvét és
nyereséges lehet, tehát folytatja a könyvkiadást. Ha másban
nem is, ebben bízhatunk.

8., Konklúzió

Nos az álmodozások kora lejárt, itt vannak a realitások, mi
a megoldás, mi jön ezután?
1. Pontosabb piacfelmérés, növekvő profizmus: (Erre jó példa a
Beholder, aki azt mondja december ötödikén ott lesz az
olimpián az új kiegészítő, és ott is van! Ellenpéldát is
mondhatnék, bár túl egyértelmű, kire gondolok.) Azt fogják
kiadni, amire igény van, és annyit, amennyit el lehet adni.
Aminek az lesz a következménye, hogy a kiadók túlbiztosítják
magukat. (Érdekes tény, hogy a ma Amerikában befutott fantasy
írók műveinek 90%-ának van magyar jogtulajdonosa, pedig a
kiadott könyvek száma sehol sincs ettől.) Még drágább könyvek
(bár egyre jobbak és igényesebbek) fogják keresni az olvasó
kegyeit, stagnáló/csökkenő példányszámok mellett.
2. Fokozódó élethalálharc a kiadók között, piszkos vagy
kevésbé piszkos módszerekkel (Bár ez már jórészt megtörtént
{erről is szól néhány kedves történet.}) Erre a legjobb példa
a Valhalla, aki valahogy mindig kibekkeli valamivel a csődöt,
mindig titok volt számomra hogyan. (Ha valakit tisztelni lehet
a túlélőképességéért, hát N. Csanád mindenképp megérdemli a
tiszteletet.)
3. Árukapcsolás: magyar szerepjátékhoz magyar kiegészítőt /
kártyát / regényt íratni, ill. kiadni. (Ilyen a M.A.G.U.S.,
ill. a T.F.)
4. Saját terjesztői hálózat kiépítése (Valhalla
Könyvesbolthálózat), csomagküldő szolgálat, azaz egy vagy több
láncszem kiiktatása a Hozzád vezető úton.
5. Újságfronton szerintem olcsó reklámfolyóiratokon kívül
(ilyen az Alanori Krónika) önfenntartásra képtelen bármely
papíralapú szerepjáték magazin. (ld. Szegény Bíborhold és
Dragon). A jövő talán itt is az Interneté.

Szeged, 1999. Október 10-26.

Csukonyi Zoltán

u.i.: Várom esetleges hozzászólásotokat a dain@freemail.c3.hu
emilre, szívesen válaszolok, ha van kérdés vagy hozzászólás.


A szerző más irásai
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.