LFG.HU

Thaur
RPGCimkek

A levél a Codex levlistára érkezett

`Udv!

Valaki felvetette a sytisi szolgak kerdeset – s bar a
tema azota termeszetszeruleg az arnyekhaboruk fele
kanyarodott, az en fulemet megutotta ket megjegyzes:
egyfelol az, hogy valaki csodalkozott, amiert egy adott
szolga-had mekkora, reszben vagy teljesen inproduktiv
szolgatomeget (gyerekeket, noket, oregeket) is jelent;
masreszt Sics velemenye, miszerint addig dolgoztatnak, amig az
illeto meg nem hal.
Nos, az elso szamomra eleg termeszetes jelenseg; ami
pedig a masodikat illeti, minden Sics irant erzett tiszteletem
dacara nem tudok egyeterteni. Ez a majdhogynem az `ussuk agyon
az oregeket, ne pusztitsa a rizskasat`-szemlelet szerintem nem
tul hiheto. Meg talan a rabszolgak azokat, akiket igy
dolgoztatnak, de szerintem a rabszolgak szama nem olyan magas.
Egyebirant viszont mind a Zorawa viszonylagos humanizmusa,
mind a keleti jellegu tarsadalmak hagyomanyos oreg-tisztelete
ellentmond ennek. Szvsz.
No, hat ezert leultem, es (par nap alatt)
osszerittyentettem ezt az irast. Valoszinuleg olyan messze van
a Nyul elkepzelte sytisi tarsadalomtol, mint Mako
Jeruzsalemtol, de sebaj… :)

Aldas, Bekesseg!
Thaur
thaur@osiris.elte.hu

——————————————————-

A rabszolgasagtol a szabadsagig

A nemtelenek jogi helyzete Sytisben es Quaboaban

Ketsegtelen, hogy a legfontosabb gazdasagi-tarsadalmi
valasztovonal a nemesek es a nemtelenek kozott huzodik,
azonban ez utobbiak vilaga jogi szempontbol erosen heterogen
es sokretu. A fugges termeszete, a szolgalatok es kotelessegek
kore, a szabadsag es szolgasag aranya szerint egymastol jol
elkulonitve csoportokat talalunk. Raadasul az egyen jogi
helyzete nem csupan a tarsadalomban betoltott helyet es a
gazdasagi, elorejutasi lehetosegeit, korlatait hatarozza meg,
hanem a leszarmazottak nemzedekeinek sorsat is.

A nemtelenek leginkabb jogfosztott kategoriajat a
rabszolgak alkotjak; ez igaz meg akkor is, ha Sytisben a
rabszolgak helyzete korantsem olyan rossz, mint peldaul a
kharagoknal. A rabszolgak mindenkor valakinek a tulajdonai,
vagyontargynak, ingosagnak szamitanak, es altalaban semmifele
szabadsaggal nem rendelkeznek, kiveve, amit uruk mintegy
kegykent biztosit szamukra; ugyanakkor ket korulmeny is
elonyukre szolgal: egyfelol a Zorawa felfogas, amely a
rabszolgat is embernek, szemelynek tekinti, masreszt pedig
vagyontargy, meghozza ertekes vagyontargy mivoltuk. Rabszolgak
ugyanis csak nagyon ritkan kerulnek egyenek tulajdonaban,
legtobbszor valamely jogi szemely (nemesi csalad, Haz,
kolostor stb.) tulajdonai; a kozos tulajdonlas es a gazdasagi
erdek elsobbsege legtobbszor megakadalyozza, hogy uraik
pillanatnyi szeszelyeik szerint banjanak veluk.
Itt jegyeznem meg, hogy a sytisi torvenyek ertelmeben
csak nemes, legyen bar termeszetes vagy jogi szemely,
rendelkezhet egy masik szemely feletti tulajdonjoggal, s igy a
nemteleneknek rabszolgaik sem lehetnek. Ez persze nem jelenti
azt, hogy nemtelenek muhelyeiben ne dolgozhatnanak rabszolgak,
de ilyenkor a rabszolgak egy nemes vagy nemesi szervezet
tulajdonai, aki vagy amely a muhelytulajdonosok rendelkezesere
bocsatja oket, akar rendes ber, akar mas ellenszolgaltatas
fejeben.
Rabszolgak fokent az idegenek – elsosorban hadifoglyok -,
illetve a bunozok kozul kerulnek ki. Altalaban a legnehezebb,
legmegvetettebb, kulonosebb szakkepzettseget nem igenylo
munkakat vegzik; tipikusan ilyen munka az evezosszolgalat a
nehez kereskedogalyakon, vagy a csatornatisztitas es -kotras.
A joval kevesebb noi rabszolgat foleg a nemesi Hazak nagy
muhelyeiben dolgoztatjak. A rabszolgak kisebb, szerencsesebb
resze a palazzokban vegzi faradsagos, egyszeru es alantas
munkajat.
Rabszolgak, legyenek bar kulhoniak vagy pedig bunozok,
fokent vasarlas utjan kerulnek a nemesi Hazak tulajdonaba;
kivetel ez alol azok Hazak, amelyek ragszolgaszerzessel
foglalkoznak, vagy amelyek haboruik soran jutnak
hadifoglyokhoz. Bunteteskeppen a nemesi szervezet is
rabszolgava teheti sajat, kedvezobb helyezetu szolgait, ez
azonban meglehetosen ritkan fordul elo. Vegul, elvileg a
rabszolgak utodai is rabszolgak lesznek.
A syitisi szokasok szerint ugyanis a gyermek szuloi jogi
helyzetet orokli; ha pedig a szulok jogi helyzete eltero, a
gyermek a rosszabb jogi helyzetu szulo statusaba kerul.
Persze, ezen altalanos szabaly alol szamtalan kivetel letezik.
(Erdekesseg, hogy Quaboaban pont ellentetes a szokas, ott a
gyermek a magasabb statusu szulo jogi helyzetet orokli -
tobbek kozott ez is az oka annak, miert alacsonyabb a
rabszolgak szama Quaboaban.)
A rabszolgak nem kothetnek hazassagot; meg ha egyutt is
el egy ferfi es egy noi rabszolga (ez a palazzokban dolgozok
eseteben lehetseges leginkabb), uraik barmikor
szetvalaszthatjak oket, elvehetik gyermekeiket, kulon-kulon
eladhatjak oket. Ha egy rabszolga ura engedelyevel hazassagra
kot, azzal egyben megszabadul a rabszolgasagtol, es legalabbis
szolgava lep elo.
A nemesi Hazak egy resze nem ohajt a rabszolga-
gyermekekkel bajlodni, es amint lehet, akar mindjart
szuletesuk utan, tulad rajtuk; mas Hazak felneveltetik oket,
akar ugy, hogy anyjuknal hagyjak, akar osszegyujtve, kevesek
felugyeletere bizva. Ez utobbi esetben a gyermekeket felnove
rendszerint mar nem a rabszolgak, hanem a szolgak koze
soroljak be.
A rabszolgasagbol ritkan, de lehet szabadulni; igaz, erre
igazan csak a szem elott levo, a palazzoban dolgozo rabszolgak
szamithatnak. Uraik jutalomkeppen neha szolgava emelik, vagy
(ez leginkabb a megoregett, dolgozni mar nemigen tudo
rabszolgak eseteben szokott megtortenni) valamelyik
kolostornak ajandekozzak oket – ugyanis a Zorawa a hozza
kerult rabszolgaknak azonnal szolgai statust biztosit.
A rabszolgaknak nem lehet tulajdona, vagyona, meg a
testen hordott ruhat sem mondhatja magaenak. Ha pedig megis
valamifele ingosagok birtokaba kerul, azoktol urai barmikor,
tetszesuk szerint megfoszthatjak.

A rabszolgak szamaranyat tekintve kicsi, de igen jelentos
reszet a kivaltsagos rabszolgak alkotjak. Ide tartoznak a
kulhoni agyasok, mesteremberek, muveszek; egyszoval minden
rabszolga, aki valamilyen okbol joval ertekesebbnek es
fontosabbnak tartanak, mint sorstarsait. Ok, bar elvileg maguk
is rabszolgak, jo, sot gyakorta luxuskorulmenyek kozott elnek;
ahogy kornyezetuk kezeli oket, inkabb tunnenek szabadoknak,
sot, nemeseknek. Egyesek kozuluk idovel egesz vagyonokra
tesznek szert.
Az ilyen rabszolgak kesobbi sorsa igen valtozo lehet.
Van, aki a kegybol kiesve visszakerul a rabszolgak koze; zomuk
azonban a szolgak, a szabadok, vagy, kiveteles esetekben, akar
a nemesek koze is emelkedik.

Rabszolgabol azonban korantsincs annyi Sytisben, mint
sokan hiszik; ok ugyanis a szolgakat is rabszolgaknak
gondoljak, ami azonban sulyos tevedes. Teny, hogy Sytis
varosanak lakottasaganak vagy ketotodet szolgai rendu emberek
alkotjak; ugyanakkor ez az arany peldaul Quaboaban meg
magasabb, itt az emberek mintegy haromnegyede valamelyik
szolga-csoportba tartozik. Mert persze sokfele embert illetnek
a szolga nevvel (ez esetben a `szolga` nem foglalkozas, hanem
jogi kategoria!), a majdnem-rabszolgaktol egeszen a majdnem-
szabadokig.
Osszefoglaloan szolgaknak tekinthetjuk mindazokat, akikre
igazak az alabbi megallapitasok:
1. Nemesnek, de inkabb nemesi jogu szervezetnek a
tuladjonai. (Jogi ertelemben vett szolgaja, ugyanugy, mint
rabszolgaja, csak nemesnek lehet; elkepzelhetetlen, hogy egy
nemtelen tulajdonosa lehessen egy masiknak. Ugyanakkor nem
szabad osszekeverni a `szolgat` mint jogi kategoriat es a
`szolgat`, mint foglakozast, illetve azt, hogy valaki
tulajdonosa-e valaki masnak, avagy csak nala – a foldjen, a
hazaban – dolgoznak. Elofordulhat, hogy egy nemtelen
szolgakent alkalmz olyan embereket, akik statusukat tekintve a
szolgak koze tartoznak, de nem ez az illeto a szolgak
tulajdonosa, es nem szolhat bele `alkalmazottai` elete ugy,
ahogy azt a tulajdonosok megtehetik.)
2. A tulajdonos szolgajat, annak csaladjaval egyutt,
elidegenitheti.
3. A tulajdonos, ha korlatozottan is, de rendelkezhet
szolgaja munkaerejevel.
4. A tulajdonos, ha korlatozottan is, beleszolhat
szolgaja maganeletebe.
5. Szolganak nem lehet ingatlan-tulajdona.
Mindazok tehat, akikre a fenti megallitasok igazak, jogi
szempontbol a szolgak koze szamitanak; ok azonban jogi,
gazdasagi es tarsadalmi szempontbol igen heterogen csoportot
alkotnak.

Talan meg az un. palazzo-szolgak jogi helyzete rokon
leginkabb a rabszolgakkal. Nevuket legnagyobb csoportjukrol, a
sytisi nemesek palazzoinak szolgairol kaptak, de ide sorolhato
minden szolga, akinek a tulajdonosatol valo fuggese
kozvetlennek tekintheto. Ez lenyegeben azt jelenti, hogy
elsosorban uraikhoz, es nem ahhoz a helyhez kotodnek, ahol
elnek es dolgoznak. Ha, peldanak okaert, egy nemesi csalad
eladja palazzojat es egy masikba koltozik, az ottani szolgak -
kapusok, szakacsok, takaritok, stb. – aligha maradnak regi
helyukon, hanem kovetik uraikat uj otthonukba.
Elvileg lehetseges, tenylegesen azonban igen ritka, hogy
a palazzoszolgakat uraik eladjak vagy eladomanyozzak. Ez
azonban csak csaladonkent, s nem egyenenkent tortenhet: a
hazastarsak, illetve a szulok es a gyermemek nem valaszthatoak
szet.
A szolgak szabadon hazasodhatnak, sajat, bar inkabb
szuleik es felmenoik dontese szerint; ugyanakkor uraik
rendszerint a tobbi palazzo-szolgara korlatozzak azt a kort,
ahonnan feleseget, illetve ferjet valaszthatnak. A szolgak
tulajdonosai, illetve azok megbizottai, a szolgak eloljaroi
meghatarozhatjak a szolgak munkajat: ezt altalaban hosszu
evekre, de gyakorta egy eletre vonatkozik. A noi szolgak
munkaidejevel a szokasok szerint csak korlatozottabban
rendelkezhetnek uraik, idot kell hagyniuk a gyermekek
nevelesere, meg akkor is, ha ez joreszt a mar munkakeptelen
oregek feladata. A gyerekek zome szulei munkajat orokli,
kisebb reszuknek olyan foglalkozast jelolnek ki, amelyre
kulonleges tehetseget mutatnak, vagy ahol valamiert
`munkaerohiany` alakult ki. Mivel egy palazzo
szolgaszukseglete nagyjabol allando, a `felesleg` a
muhelyszolgak koze kerul at.
A szolgak nem kapnak fizetseget, ugyanakkor uraik
kotelesek szamukra, beleertve a munkakeptelen oregeket es
gyerekeket is, rendes szallast, elelmezest, ruhazatot
biztositani. Elofordul, hogy valamifele ingosagokra,
osszekuporgatott kis vagyonra megis szert tesznek; ezzel
tobbe-kevesbe szabadon rendelkezhetnek. Ingatlanra azonban
semmilyen formaban nem tehetnek szert.

A kozvetlen fuggesu szolgaknak leteznek kivaltsagos,
tarsadalmilag sokkalta magasabban allo csoportjaik; jogi
helyzetuk ugyan a palazzo-szolgakkal rokonitja oket, a
legnagyobb sertes volna azonban, ha kozejuk sorolnak oket.
Talan letszamban a legnagyobb es a legjegzetesebb csoportjukat
a fegyverforgatok alkotjak.
A sytisi Hazak a legritkabb esetben fogadnak zsoldjukba
nemtelen szabadokat, inkabb a nemzedekek ota nekik szolgalo
katona-szolgakban biznak. Ok a kozonseges palazzo-szolgakhoz
kepest altalaban a kovetkezo kivaltsagokkal rendelkeznek:
A katonakat a szolgaknal jobb szallas es ellatas illeti
meg, raadasul valamifele fizetseget is kapnak. Felesegeik es
leanyaik munkaerejevel uraik nem rendelkezhetnek, vagy ha
megis, rendes bert kell fizetniuk. A vagyonukkal sajat
szokasaik szerint rendelkeznek, hasznaljak fel vagy adjak
orokbe utodaiknak. Akar meg gyermekeik szabadsagat is
megvasarolhatjak, ez azonban ritka, egyfelol az alabb
reszletezett ok miatt, masfelol, mert nem szivesen cserelik
fel tekintelyes es biztos statusukat a szabadsag
bizonytalansagaval. Penzukon ingatlanokat is vasarolhatnak,
amelyeket eladhatnak, elajandekozhatnak, orokbe adhatnak; de
ezekre az ingatlanokat csak birtokoljak, a tulajdonjog
mindenkor uraike.
A Hazak fegyveresei kulon kozosseget alkotnak, amelyek
elen az alacsonyabb rangu, nem-nemes tisztek, az altisztek es
az oreg veteranok allnak. E kozossegeknek, illetve vezetoiknek
szamos joguk van; most csak nehanyat kell kiemelni, peldaul
azt, hogy a befogadas a kozosseg joga, arra a nemesi Haz is
csak javaslatot tehet, vagy hogy a vezetok szabjak meg, egy-
egy hazasparnak hany gyermeke lehet. Ugyanis a Hazaknak
allando vagy csupan lassan novekvo letszamu fegyverforgatora
van szukseguk, az pedig elkepzelhetetlen, hogy a harcosok fia
ne maguk is harcosok, hanem kozonseges, alantas munkat vegzo
szolgak legyenek. A katonak leanyai is mas katonakhoz mennek
felesegul; a kisebb Hazaknal nehany barati, szovetseges Hazzal
szoktak lanyokat `cserelni` a harcos-kozossegek.

A sytisi szolgak masik nagy csoportjat az un.
muhelyszolgak alkotjak. Valojaban jobb lenne kozvetett fuggesu
szolgakrol beszelni, ugyanis elsosorban ez az, ami
megkulonbozteti oket a palazzo-szolgaktol.
Tegyuk fel, hogy az egyik Haznak van egy hajoepito
muhelye, ahol mintegy felezer szolga dolgozik, es ezt a
muhelyt ez a Haz eladja egy masik Haznak. Amennyiben a
megallapodas csak az ingatlanrol szolna, az mindket Hazat
hatranyosan erintene: az elado nyakan ott marad felezer
szolga, valamint a csaladtagjaik, akiknek ellatasarol
gondoskodnia kell, felezer jol kepzett munkas, akiket mas
feladatokra atiranyitani pazarlas lenne; ugyanakkor a vevonek
lenne egy muhelye, amely, szakkepzett munkasok hianyaban, nem,
vagy csak rosszul, vesztesegesen termel. Konnyen belathato,
hogy mindket Haz jobban jar, ha az ingatlannal egyutt az ott
dolgozo szolgakat is eladjak, illetve megvasaroljak.
Fuggesuket ezert, egy ingatlan kozbejottevel, kozvetettnek
lehet tekinteni.
Sytis lakossaganak jelentos reszet a Hazak nagy
muhelyeiben dolgoztatott szolgak teszik ki. Korulbelul ugyanaz
vonatkozik rajuk, mint a palazzo-szolgakra: a torvenyes
hazassag (a hazastarsat megintcsak a tobbi muhelyszolga kozul
kell valasztani); a csaladok szetszakitasanak tilalma; a
csaladok teljes ellatasa, beleertve ruhazatot, elelmezest,
szallast (ez altalaban nagy, laktanyaszeru epuletekben
tortenik); a fizetseg hianya.
Ezeknek a muhelyszolgaknak a kozvetett fuggosege csak
latszolagos: munkahelyuk nelkul is elidegenithetoek, illetve
masik munkahelyre vezenyelhetoek; a szokasok, illetve
tulajdonosaik gazdasagi erdekei miatt azonban ezek inkabb csak
elvi lehetosegek; ostobasag lenne, ha a hajoepito munkasokat
fonni, a takacsokat foldet muvelni, a parasztokat meg csonakot
epiteni kuldenek. Itt is megfigyelheto, hogy a fiuk
rendszerint apaik munkajat oroklik. Az asszonyok, lanyok
munkaerejet, ha korlatozottan is, szinten igenybe szoktak
venni: vagy ugyanabban a muhelyben dolgoznak, ahol a csalad
ferfi tagjai, vagy egy masik, csak noket foglalkoztatoban: az
ilyen, hatalmas fono- es szovomuhelyekben keszulnek az egesz
Abrysson hires es keresett sytisi kelmek, szovetek, szottesek.

A tobb tiz, szaz, vagy akar ezer fot foglalkoztato nagy
muhelyek kivaloan alkalmasak nagymennyisegu iparcikk
eloallitasara; bizonyos esetekben azonban, a korlatozott
mennyiseg, a hosszu eloallitasi ido, a rendkivul draga
alapanyag, a magas minosegi elvarasok, az eloallitashoz
szukseges kulonleges szaktudas miatt, ez nemigen jarhato ut.
Az otvosok, ekszereszek es mas effele iparos-szolgak, akik a
draga, kulonleges, csak a nemeseknek szant iparcikkeket
allitjak elo, kis, nehany fot foglalkoztato muhelyekben
dolgoznak. A hasonlo profilu muhelyeket a tulajdonosok
rendszerint egymas kozelebe telepitik; a nagyobb Hazak
keruleteiben egy-egy utcaban keves, vagy akar csak egyetlen
mesterseg uzoi elnek (gondoljunk csak az Aranymuvesek utcajara
a Carvis-, vagy a Kardkovacsok utcajara az Iraquar-negyedben).
Az ilyen mesteremberek, illetve alkalmazottaik,
csaladtagjaik (ez a ket kategoria altalaban egybeesik)
eletkorulmenyeik miatt a nemtelenek legirigyeltjebbei koze
tartoznak. A szabad iparosokkal ellentetben sem megrendelesre,
sem alapanyagra, sem szerszamokra nincsen gondjuk; mindezekrol
tulajdonosaik gondoskodnak. A legtobb helyen a palazzo
raktaraibol kapnak b‹seges elelmezest, jo minosegu ruhakat,
szoveteket, iparcikkeket; masutt csak vasarolhatnak, igaz,
igen olcson. Munkajukert mindenkeppen kapnak valamifele
fizetseget; ha kapnak ellatast, kevesebbet, ha nem,
tobbet.
Ezek az iparosok kizarolag Hazuk megrendelesere
dolgoznak: vagy eladasra, vagy kozvetlen a Haz nemesei
reszere. Elofordul, hogy valaki idegen szeretne rendelni egy-
egy nagyhiru mestertol; ez is lehetseges, de csakis a Haz
kozvetitesevel.
A muhelyekben a mester vagy a mesterek mellett a
csaladtagok segedkeznek, koztuk azok, akik majd atveszik apaik
helyet. Neha a tulajdonosok ugyes kezu, tehetseges
szolga-gyerekeket adnak inasnak egy-egy johiru mester melle,
hogy kesobb, miutan elsajatitottak a mesterseg fogasait, uj
muhelyeket rendezzenek be nekik, ily modon gyarapitva ertekes
mesterembereik szamat.
A kivalo mesterek, vagy mester-dinasztiak kezen
idovel komoly vagyonok halmozodhatnak fel, amibol egy-egy fiut
vagy lanyt kivalthatnak a szolgasagbol (sokszor boven van
annyiuk, amennyibol az egesz csaladot is kivalthatnak, akar
tobbszor is; azonban egyfelol maguk sem szivesen cserelnek fel
a biztonsagot a bizonytalangasra, masreszt pedig a
tulajdonosaik sem bolondok, hogy a penzt elfogadva elengedjek
oket). A fiuk legtobbszor johiru iskolakba vagy kolostorokba
kerulnek, a lanyokat pedig gazdag, tekintelyes (szabad)
polgarokhoz, vagy, ab absurdum, elszegenyedett nemesekhez
adjak felesegul.
Az ilyen szolgaknak nem csupan ingo, hanem ingatlan
vagyonuk is lehet. A legtobbjuk elobb-utobb legalabb lakasat,
muhelyet megvasarolja; emellett nehanyuk Hazuk keruleteben,
keruleteiben tovabbi ingatlanok is megvasarol vagy berbe vesz.
Termeszetesen, mivelhogy nem nemesek, szo sem lehet
ingatlan-tulajdonrol: ingatlanukat csupan birtokoljak, a
tulajdonjog a nemesi Haze, amelynek maguk is tulajdonai.
Ezeket az ingatlanokat a szolgak – a szokasok es torvenyek
betartasaval, illetve a Haz jogainak fenntartasaval -
elidegenithetik, orokolhetik.
Az ilyen szolgak kozvetett fuggese meg mindig nem teljes:
a Haz eladhatja azt a varosreszt, utcat, amelyben laknak es
dolgoznak, veluk egyutt, de eladhatja csupan magat a szolga-
csaladot is, vagy egyik helyrol elkoltoztetheti oket mashova.
Ugyanakkor elkoltoztetes eseten koteles a Haz legalabb
ugyanolyan minosegu lakast es muhelyt bocsatani szolgai
rendelkezesere; ha pedig ingatlan nelkul, onmagaban ad el a
nemesi Haz egy olyan szolgacsaladot, amelynek ingatlanjai
voltak, az ingatlanokat masfelszeres erteken kell megvaltania.

A valodi kozvetett fuggesu szolgakra Sytis varosaban
keves peldat talalni, a varoson kivul azonban mar joval
tobbet, es meg tobbet Quaboaban – ott a szolgak tulnyomo
tobbsege ebbe a csoportba tartozik. A sytisi es quaboai
parasztok ugyanis olyan erosen kapcsolodnak foldjeikhez, hogy
ezt a kapcsolatot a tulajdonos meg nem szakithatja: sem
parasztot foldje nelkul, sem foldet a rajta ulo paraszt nelkul
nem lehet elidegeniteni. Masfelol azonban a tulajdonosok
engedelye nelkul a parasztok sem hagyhatjak ott foldjeiket.
A foldmuvesek, az eddig elosorolt szolga-csoportoktol
tagjaitol eletoren, semmifele ellatast nem kapnak uraiktol
(leszamitva esetleg azt, hogy a nemesi Haz gondoskodik a
fontosabb iparcikkek nagybani, olcso beszerzeserol);
alapvetoen abbol kell megelniuk, amit maguk megtermelnek.
Uraiknak meghatarozott termenyjaradekkal tartoznak, valamint a
felesleget is uraiknak kell szabott aron eladniuk.
A parasztoknak termeszetesen lehet sajat vagyonuk,
ingosagaik (erdekesseg, hogy a parasztok hazait, a
legnagyobbak es a legjobban megepitettek kivetelevel, a jog
ingatlannak tekinti – teny, ami teny, kulonosebb nehezseg
nelkul elmozdithatoak), nemkulonben ingatlanuk is: a fold,
amit megmuvelnek, a nemesi Haz (vagy nemesi jogu szervezet)
tulajdonaban, de a parasztok birtokaban van.
Ezalol persze akadnak kivetelek. Nyugat-Quaboaban maig
fennmaradt az archaikusabb, kozossegi birtoklas is, amikor a
falvak kornyeki foldeket a falvak kozossege kozosen
birtokolja, s azokat egy vagy tobb evente, meghatarozott
szabalyok szerint osztja ki a kozosseg tagjai kozott
megmuvelesre. (Egyebirant ez azt is jelenti, hogy a nemesi Haz
vagy szervezet nem tulajdonanak nem a parasztok, hanem a
parasztok kozossege szamit, azaz egyenenkent – pontosabban -
csaladonkent – nem idegenithetik el oket.) Masfelol nehany
nagyobb Zorawa-kolostor kozvetlen fuggesu szolgakkal muvelteti
meg a foldjeit; ok nem termenyjaradekot szednek, hanem az
osszes termenyt begyujtik, es utana abbol latjak el
szolgaikat.

Fel-szabadok jelentos szamban elnek Sytisben; jogallasuk
atmenetet kepez a szolga- es a szabad-status kozott. A Hazak
tulajdonaban levo varosreszekben talalkozni veluk, nagyobb
reszuk azonban, uraik engedelyevel es a tulajdonjog
fenntartasaval, a kiralyi keruletekbe – az un. `Szabad
Sytisbe` – koltozhetett. (Ezeknek a varosreszeknek a Carvis a
tulajdonosa, de ez a kiralyi jogon valo tulajdonlas nem
ugyanaz, mint a Carvis-negyedek nemesi jogon valo
tulajdonlasa.)
A fel-szabadok tovabbra is egy nemesi Haz (vagy
szervezet) tulajdonai, igy – csaladostul – eladhatoak vagy
elajandekozhatoak; valamint nem lehet ingatlan tulajdonuk
(olyan ingatlan persze lehet a birtokukban, amelynek
tulajdonusok a tulajdonosa; nemkulonben berbe vehetnek
ingatlanokat). Masfelol azonban uraik nem szolhatnak bele,
mivel foglalkoznak, mifele mesterseget uznek – mindaddig, mig
maguk es csaladtagjaik utan a meglehetosen magas fejadot
megfizetik.

abba, mert most jutottam el abba a stadiumba, amikor mar
kezdek tulsagosan ketelkedni az altalam leirtakban, es
ezt, ha nem kuldom el gyorsan, hamar koveti a hirtelen
felindulasbol elkovetett file-megsemmisites… :)

_______________________________________________
Codex mailing list
Codex@kapu.hu`


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.