LFG.HU

Leslie
novellaCimkek

A zöld Moszkvics hattyúdala délután három óra tizenkét perckor


A fiú arcán széles mosoly terült el. Bár boldog ma sem volt, nagyon jól érezte magát. Kora délután különleges dolog történt a munkahelyén. Az a lány, aki másfél éve hetente kétszer jött a nyomdából árut vételezni, rámosolygott. Rá. Csak rá. Tévedés kizárva, meggyôzôdött róla. Nem állt a háta mögött senki. Megnézte.


És a lány szép volt. Hosszú, sötétszôke haja volt, a fülei picit hegyesek, szeme mandulavágású. És az ajkai. Na igen, azok is vannak neki. És a mandulavágású szemek pont az ô szemébe néztek, és azok az ajkak egy nagyon kedves mosolyra húzódtak.


“Na, ilyen öt évenként csak egyszer fordulhat elô… Mit keres itt ez a busz?”


Az utóbbi gondolat már annak a csuklós busznak szólt, amelyik megpróbált átlógni a piroson. A következô pillanatban a fiú Moszkvicsa fékezés nélkül csattant bele a sárga tömegközlekedési eszközbe.


A kormányoszlop átvágta a srác tüdejét, eltörte a gerincét. Azonnal beállt a halál. Legalább is ez szerepelt az újságban.


A szerző más irásai
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.