LFG.HU

Ürmös Tivadar
novellaCimkek

A Kuldott

Vegtelen faradtsag lett urra rajtam. A fejemben dudolo hangok almossa
tettek, arra akartak kenyszeriteni,hogy elaludjak. Mar minden mindegy
volt. Elvesztettem mindent amiert addig eltem. Nem volt semmim
es senkim. Erzeseim is kezdtek elhalvanyodni. Egy lelkileg es
testileg kiegett roncs voltam. Mi ertelme van az egesznek?Az eletnek
nem sok. Miert eljek ha nincs semmi ami osztokeljen? Penz?
Ugyan egyedul nincs ertelme penzt haracsolni hiszen nem tudom
okosan es orommel elkolteni. Azt hiszem folosleges volt ezen
toprengeni:Mar dontottem!
A vonat megerkezett Miskolc varosaba. Este volt mar akkor,hideg
teli este.
Az Utas aki egyedul szallt ki a hatalmas allomason
korbeforditotta fejet parszor es beleszimatolt a levegobe. `Itt
vagyok hat`- gondolta -`Megtalalom ot!`Hosszu fekete kabatjan
csillogva olvadtak el a hopelyhek amelyek feheres
arnyalatba vontak a kornyezetet. A ferfi nekivagott a varosnak
valami. Valami vezette ot. Meg kell ot talalnia, csak ezt az egyet
tudta azonban hogy miert arrol vajmi keveset tudott,ez nem az o
dolga. Ha teljesitette feladatat, akkor talan megtudja. Feltette
fekete kalapjat, mielott kilepett volna az allomas epuletebol. Az
utcat kiserteties fennyel arasztottak el a sargasan vilagito
lampak. Szorosan osszefogta ovevel a kabatjat, majd kesztyut vett
es a havon csikorogva elindult az utcan. Kevesen voltak ilyenkor
odakinnt. Miert is lettek volna sokan?Ki az aki hajnali 2 orakor
setalgat az utcakon raadasul ilyen hidegben? Hat peldaul akinek
ilyen fontos dolga akadt mint neki. Meg kell nyernie azt a lelket
maganak, kulonben. . . . . . rossz belegondolni mi tortenik.
A keskeny utcan senki sem lezengett. A sargas fenyben ami egy utcai
lampatol szarmazott egy alak latszott amint belep az utca egyik
vegen. Sotet arnykent vilagitotta meg a feny hatulrol ezzel misztikus
megjelenest kolcsonozve neki.
Egy masik alak is latszott am o a foldon fekudt,hatat a falnak
tamasztva. Mikor meglatta az alakot egy kicsit oldalra forditotta a
fejet a feny iranyaba hogy jobban szemugyre vehesse a hivatlan
latogatot. Magas, hosszu haju , szeles vallu valoszinuleg ferfi. Nem
rendor ebben biztos volt. Az arny elindult feleje.
Ami eloszor nagyon furcsanak tunt az az volt, hogy a joveveny
teljesen hang nelkul lepkedett a frissen hullott hoban. Az alak
egeszen kozel ert hozza. A felhomalyban egy baratsagos ferfiarc
kepe tunt ki a sotetbol. Elmosolyodott. ismerte ezt az abrazatot.
Mar latta szamtalanszor. Csak akkor jon el ha baj van. Csak akkor ha
Neki szuksege van ujabb aldozatokra. Vigyorra huzta a szajat,
majd eldobta magatol a fegyveret amit ott szorongatott a kezeben.
-Tedd meg es megszabadulsz a Banattol es Mindentol ami fajdalmat
okozott neked. Feledkezz meg-e foldi vilagrol. sokkal szebb helyek is
vannak engedd meg hogy megmutassam oket. -szolalt meg szokatlanul
mely es hipnotizalo hangon az idegen, majd lehajolt a foldon fekvo
ferfihez es megsimogatta a fejet.
- Hagyjal! -kohogott fel amaz- Ne is almodj rola. Tudhattam volna,
hogy csak akkor kapok valamit ha ezaltal Neki elonye szarmazik belole.
A segitseg szot Ti nem ismeritek. Nem tudjatok mi az az igazi
fajdalom es szenvedes!-mondta osszeszukult szemmel a ferfi majd a
foldre kopott maga melle.
-Ugyan mar- mosolyodott el az idegen- En tudom mi az szenvedni.
Fogalmad sincs rola miota szenvedek- mondta mikozben szeme vorosen
felizzott- miota a fajtad . . . . azonban elharapta a mondatot es
felegyenesedett.
-Elvettetek ot tolem!- folytatta ujult erovel – mindent elvettetek!O
volt az eletem ertelem es most itt allok a vilagban hidegen es
kiegetten. Nem tudok masra gondolni csak Ra. Az egesz azonban mar
ertelmetlen szentimentalizmus!Nem lehet visszaforditani, mert alkut
kotottem magaval az Ordoggel!-kialtotta konnyes szemmel majd
tenyerebe fektette arcat.
-Halkabban ha lehet – csititgatta amaz – egyebkent folosleges minket
okolnod.
Csak sajat magadta hibaztathatod. A te otleted volt. Emlekezz
csak!Azt hitted hogy elfelejtheted a multat?Na ne viccelj. Mindent
megkaptal tolunk amit csak akatrtal. Mi pedig csak egy dolgot kertunk
toled. Csak egyet!
-Amit a legjobban szerettem, amiert eltem! -mondta konnybe labad
szemmel a ferfi – jol kiterveltetek, torbe csaltatok,
megnyomoritottatok a lelkemet, de felj attol hogy a pokolra jutok ,
mert mindent meg fogok tenni annak erdekeben hogy ez ne kovetkezzen
be!- kialtotta a ferfi majd feltapaszkodott es belenezett az
idegen sotet szemeibe:
-Eskuszom, hogy megbosszulom azt amit tettetek velem!- sziszegte
gyulolettel a masik arcaba.
-Ez most azt jelenti – asitott egyet az idegen- hogy most
nem leszel ongyilkos?Meg kene tenned mar szamitottam rad. Amugy meg
mit akarsz csinalni? Nincs hova menned es nincs senki akihez
fordulhatnal. Teljesen remenytelen a helyzeted. jobb lesz ha
feladod. Ott a pisztoly mogotted a foldon. – mondta azzal elore
lepett egyet es felvette a fegyvert, majd a kezebe nyomta a
masiknak.
- Ez nem lehet igaz. Miota ilyen ramenosek nalatok. Akkor sem
kenyszerithetsz semmi ostobasagra. Mar mondtam nem teszem meg!
- Ne viccelj mar – turelmetlenkedett az idegen – csak nem akarsz
gyulolettel elni?Az lesz az eletcelod, hogy szeretet helyett Pusztits?
-Nem akarok pusztitani. Azt akarom elerni, hogy eltunjon a fold
szinerol minden hozzad hasonlo hiena , ha egyaltalan a fold szinen
eltek es hogy nem legyen semmi es senki aki pusztan
kedvtelesbol szetszakitja a legszentebb kapcsolatokat is az
eletben. Eltunteti a szerelmet a vilagrol mert neki az utjaban all
tervei megvalositasaban. Ki foglak irtani benneteket!
-Khmmmm – kohogott egyet a sotet haju idegen- nocsak nocsak. A
megvilagosodott Bukott Angyal. Milyen ironikus. Mar oly regen elsz a
Foldon hogy tenyleg elment az eszed. Azonban valami elkerulte a
figyelmedet.
- Mi? – kerdezte amaz megrettenve.
-Mar nagyon regen emberre valtal. Eldobtad halhatatlansagod
egy sivar szerelemert. Most mondd meg normalis dolog ez?Amugy pedig
ennyi eppen elg volt beloled ma estere. Van meg valami mondanivalod
mielott indulunk?
-Indulunk?!!! Hova ?!!! Dehat. . . . . . !
- En megmondtam, hogy ki Gyulolettel el,Gyulolet altal vesz el.
Amugy meg te sokkal gonoszabb vagy mint en. Kepes lennel
elpusztitani a testvereidet-itt kuncogott egyet- ha persze
hatalmadban allna. Mindezt egy kis noert? Ejnye hat mive valt a
vilag. Ha nem figyelnenk oda,az olyanok mint te teljesen
tonkretennek.
-Kapd be! – azzal kopott egyet – akkor sem kenyszerithetsz!
- En nem is akarlak. ha nem jossz most majd jossz maskor .
Azonban nem art fejben tartanod a hataridot. A kis szerelmed mar
var. O is velunk van a sajnalatos baleset ota. -mosolyodott el- Igy
mar nem valtozik a az allaspontod?
-Te utolso rohadek. Ti oltetek meg!A kurva anyatokat!- orditotta -
kinyirlak!
azzal a ferfi ujult erovel meglenditette jobb kezet a hosszuhaju
idegen fele.
`Remek- gondolta magaban a kuldott- igy konnyebb lesz. Mennyire
ugyanolyanok az emberek. Par szaz ev alatt semmit sem valtoztak. `
Az utes csak a levegot erte ugyanis az idegen olyan gyorsan
felrelepett, hogy a ferfi meg csak szemmel kovetni sem tudta.
- Ne feledd – suttogta a fulebe kozvetlen kozelrol az idegen-
megtamadni egy halhatatlant orultseg. Azzal jobb kezevel nyakon
ragadta az esetlenul kapalodzo ferfit es mint egy rongybabat
elhajitotta legalabb 6 meterre. A test nyekkent egyet a foldon majd
elcsendesedett. Nyaka furcsa szoget zart be a testevel.
- Gyulolet, Orulet , ellenseges fellepes -mormolta az idegen- Jo utat
baratom.
Sarkon fordult majd elindult a foutca fele. Az utcara lepve
meglatott pa tantorgo embert akik eppen tragar vicceket meseltek
egymasnak es a villamos sinek kozott vizeltek. Egy ejszakai
lokalbol hangos zene aradt az ejszakaba.
Tavoli gyarak felol kurtszo hanjga visitott a sotetbe jelezve a muszak
veget.
-Nem ertem mit szeretnek az emberek ebben a vilagban – mondta
maganak- maga a ferto es undor. Elindult a jardan a vasut iranyaba.
A ket reszeg eszrevette a furcsan oltozott figurat es hangosan
rohogtek rajta. A Kuldott elmosolyodott es udvozolte oket egy
kezmozdulattal majd elment mellettuk. Alakja egyre attetszobbe
valt majd teljesen eltunt. . . . .
`Hamarosan visszaterek`-gondolta – de addig is elbeszelgetek
ujdonsult baratunkkal az illemrol. Ja igen es azt is megmondom neki,
hogy a kedvese nem nalunk van -mosolyodott el- egy kis kegyes
hazugsag es maris jobban megy minden. Az emberek pedig amugy is
onamitok. Semmit sem valtoztak…… . es
remelem nem is fognak…… .

Irta
Urmos Tivadar


A szerző más irásai
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.