LFG.HU

RiTuS
novellaCimkek

Eartdawn novella

Egy apro faluban szulettem, Kratastol nem messze. Apam kereskedessel
foglalkozott. Tengerzold haja volt, es mindig mosolygott. Kedves volt,
szerettek az emberek. Anyam.. o meghalt, mikor kicsi voltam, de meg ma
is fel tudom idezni gyonyoru arcat, es kecses mozgasat.
A Delia nevet kaptam, de kesobb mindenki csak Tancosnak hivott -s hiv
most is. Hamar felfedeztek kulonleges kepessegeim, es szerencsere a
megfelelo kezekbe kerultem. Adeptus vagyok, ijasz.
A tanulas evei utan a harc evei jottek. Ne gondolj semmi ijesztore,
nem volt haboru, csak a kornyeket tisztitottuk meg a szornyektol es a
vadallatoktol. Es persze ottvolt O is.
Talan azt hiszed, hogy a Remek ostobak, es nincsenek erzeseik.
Tevedsz.
Nagyon ravaszak, tele vannak gyulolettel es hiusaggal. Legalabbis
amelyikkel mi talalkoztunk.
Tortent ugyanis, hogy egy kaerhez ertunk. Nem volt korulotte falu,
pedig nyitva volt. O utotte fel a tanyajat.
Fiatalok voltunk, tettrekezek, es bizakodtunk. Bementunk.
Hiba volt, nagy hiba, eppen csak nem vesztunk oda. Sajnos nem mindenki
volt ilyen szerencses.. az orokke mosolygo, pimasz swordmaster, Liju
nem tert vissza.
Nem tudom mi utott Thordba, elhatarozta, hogy visszamegy. Nem hagyta
magat lebeszelni, cselekedett.
Mi vartunk. Nem voltunk gyavak, biztos halal lemenni, bolondok
voltunk, hogy megprobaltuk.
Este mocorgas hallatszott a bejarat felol, s jo torpenk nyogese. A
hatan hozta ki Liju halott testet, s o maga pedig haldoklott.
Bekotoztem a sebeit, s lepihent. Odaultem hozza, vigyaztam almat.
Mikor elaludt, csendben, szemrehanyon beszelni kezdtem hozza:
-… latod, milyen bolond, buta, makacs vagy? Az eleted adtad hiaba…
Kinyitotta a szemeit, ramnezett.
- Nem hiaba. Amikor bementem meg elt. Egy szot mondott, mielott
meghalt:
Koszonom.
Reggelre o is meghalt.

RiTuS
sade@c64.rulez.org


A szerző más irásai
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.