LFG.HU

HammerTimeCafe
Bak Árpád
ismertetőCimkek

Szerzo`: Bak A`rpa`d
bak@tigris.klte.hu

INTERNET KALAUZ 1998 janua`r
[...]
Valamikor a 60-as e`vekben a kiborg szo` megszulete`sevel ve`gre
megszabadult a vila`g a kibernetikus organizmus kimonda`sa`nak
gyotrelmeito`l. Ha minden szervezet onszaba`lyozo`, nem felesleges
szo`szaporita`s ennek is kulon nevet adni? A ke`rde`s joggal merulhet fel
ba`rkiben, valo`ja`ban azonban megte`veszto` a ne`v; az olyan kibernetikus
szerkezetekkel kiege`szitett e`lo` szervezetre utaltak a kiborggal, mint a
sci-fi rege`nyek fe`lig ember, fe`lig robot fo`ho`sei. Tudoma`nyos
alapossa`ggal elo`szor Donna Haraway, a kaliforniai egyetem fo`emlo`stani
tudo`sa definia`lta a fogalmat az 1986-ban irt Cyborg Manifesto-ja`ban
(Kiborg Kia`ltva`ny; re`szletek az eredeti
szovegbo`l:http://www.ucet.ufl.edu/~bruegg/cyborg1.html).
[...]
Mindez sza`mos sci-fi iro` fanta`zia`ja`t is megmozgatta, e`s a mufajon
belul le`trejott egy onmaga`t ero`ssen elhata`rolni torekvo` almu`faj, a
cyberpunk (Szinte kiza`ro`lag amerikai jelense`gro`l le`ve`n szo`, meg sem
pro`ba`lom a magyar a`tira`st). A cyberpunk irodalom a jovo` sza`zad elso`
e`vtizedeiro`l fest ke`pet: egy informa`cio`technolo`gia`n alapulo`,
kozmopolita vila`gro`l, ahol a drasztikus testa`talakita`sok
mindennaposak, e`s ahol az ember nem csuszo-maszo u`rle`nyekkel, hanem a
saja`t maga a`ltal le`trehozott mesterse`ges intelligencia`val tala`lja
maga`t szemben.
Maga`t a kifejeze`st Bruce Brethke kova`csolta1980-ban irt, hasonlo` cimu`
novella`ja`val, azonban me`gis inka`bb William Gibson az, akinek a neve`t a
mu`fajjal azonositani szokta`k. Ke`tse`gtelenul az o` munka`i voltak az
igazi me`rfoldkovek, e`s nem csak a mu`faj torte`nete`ben. Gibson
haszna`lta elso`ke`nt a kiberte`r kifejeze`st, arra a meghata`rozhatatlan
virtua`lis `helyre` utalva, ahol az ember egy interaktiv sza`mitoge`pes
rendszer re`ve`n `e`l`. Mintegy 10 e`vvel ke`so`bb, a World Wide Web
feltala`la`sa`val az emberek kezdte`k megismerni ezt a `kollektiv
hallucina`cio`t`. Amikor ra`jottek, hogy ma`r nem is kell nevet keresni
neki, Gibson egy csapa`sra e`lo` legenda`va` va`lt. Az 1984-ben irt,
azo`ta sokak a`ltal Orwell uto`pia`ja`hoz hasonlitott Neuromanc cimu`
rege`nye`t hirtelen u`jra felfedezte`k, me`g az egye`bke`nt nem
felte`tlenul sci-fi bea`llitottsa`gu` emberek tomegei is. A sze`p sza`mu`
irodalmi dij e`s ro`la ke`szult diplomamunka mellett ma`r egy
operafeldolgoza`st is mege`lt a konyv.
E`rdemes megjegyezni, hogy -ellente`tben azzal, amit sokszor me`g neves
magazinok is a`llitanak – Gibson nem itt, hanem egy kora`bban irt
novella`ja`ban haszna`lja a kiberte`r kifejeze`st. A Neuromancban ma`r (e`s
me`g mit sem sejtve) ugyanezt ma`trixnak nevezi.A mu` nagysa`ga tala`n
abban rejlik, hogy ez az elso` olyan kozeljovo`t lefesto` rege`ny, melyben
a virtua`lis valo`sa`g ma`r szerves, kozhellye` va`lt re`sze a
mindennapoknak.
[...]


A szerző más irásai
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.