LFG.HU

NightBagoly
ismertetőCimkek

(Moving Pictures)

Végtelen űrködön, és ezernyi kisbolygón áthaladva a gigászi A`Tuin, a csillagteknős lassan teljes egészében látótérbe kerül. Meteorlyuggatta páncélján négy elefánt áll, ezeknek kérges hátain pedig nyugszik maga a korongvilág. És ez a Korongvilág hamarosan jó nagy bajban lesz.

Különös dolog történik Ankh-Morpork, közelebbről az alkimisták házatáján.
Felfedezik az oktacellúózt, az anyagot, melynek segítségével út nyílik a filmgyártáshoz, és a durrantott gabonához. Ám ha valahol lehetőség csillan, ott mindig megjelenik a jó öreg Ráteszem a Kést a Saját Torkomra, hogy alaposan megszedje magát.

Kiderül, a mozgók gyártását egy homoksütötte dombon és környékén végzik: Holivúd – mert így nevezik ezt a helyet – ezek után megőrül: Emberek sokasága jelenik itt meg, szerepért reménykedve, míg Torok, az alkimisták tervei ellenében szórakoztató mozikat gyárt – a közönség nagy tetszésére.

Két újdonsült filmsztár, Viktor (az ex varázslótanonc) és Ginger (szexbomba) egyre jobban belemerül Holivúd varázsába: Ők azok, akiket szinte mindenki megismer, akikért epekednek a nők és férfiak. Ám mind ketten baljós érzésekkel küszködnek: Úgy érzik, valami nincs rendben Holivúdban. Hiába a csillogás, valami veszélyes húzódik meg a háttérben, arra várva, hogy végre előjöhessen…
Csak ők, és újdonsült kutyabarátaik Laddie és Gaspod deríthetik ki a relytélyt, miközben a filmgyár egyre csillogóbbá és hihetőbbé válik…

Miért akar Ginger minden éjjel a tengerpartra menni, hogy egy órmótlan kaput tágra nyisson? Ki volt az az ember, kinek Viktor egy nap Holivúd mellett megtalálta a hulláját, és a naplóját? És végül Ráteszem a Kést a Saját Torkomra le tudja e forgatni az Elvitte a Szelet – ezer elefánttal?

Terry Pratchett legújabb fordításban megjelent regénye tulajdonképpen az első olyan írása, amely frontálisan parodizál – teszi mindezt olyan módon, hogy az mégis egyedi, és érdekes marad. Csak egy pár cím a kififikázottak közül: King-kong Lassie hazatér Elfújta a Szél Casablanca Ben húr A Cápa Sandokan…

A Mozgó Képek tehát még Pratchettől szokatlanul leplezetlen paródia, mégis izgalmas, teli abszurd helyzetekkel és mégabszurdabb leírásokkal: Ennyi kacagtató helyzet csak a Mágia Színében leledzett – ám a két mű élesen elüt egymástól, ezért összehasonlítani badarság.

Ugyan van abban valami igazság, hogy a közepe felé kissé lelassul a regény, de a Pratchettől megszokott – ámbátor most kissé lassúbb, vontatottabb, a szokásosnál kicsit több oldalon át húzódó – finis a végén mindenkit kárpótol, teszi mindezt úgy, hogy az olvasó a földön fetreng a röhögéstől némely leírás után.

Aki szereti Pratchettet, annak is érdekes tapasztalat lesz, hogy a szokásos célozgatások helyett pofátlanul elénknyomja a filmeket, néha még a címre is utalást tesz – nem tompítva a humorából, és egyéniségéből… aki pedig még nem ismeri Pratchettet, ellentmondva talán magamnak azt ajánlom, ne ezzel kezdje: Ez a vonal más, mint amit a Mágia Színe – Mágia Fényével elénk rajzolt annak idején. Nem rosszabb, vagy jobb: Csak másabb.

Készült 1990-ben.
A Fordítás 2001-ben készült.
Kiadta a Cherubion Könyvkiadó, szinén 2001-ben.
A fordítást Dr. Sohár Anikó végezte.
A címlap Josh Kirby festménye.
Bolti ára 1198. forint


Kapcsolódó adatok Linkek/fórum

[http://webshop.rpg.hu/rendellink.php?II=2998]
[http://www.tar.hu/frameset.phtml?path=/magyarkorong]
A szerző más irásai
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.