LFG.HU

Noro
ismertetőCimkek

Egy vallomással kell kezdenem: néhány röpke kísérlettől eltekintve sosem játszottam a GURPS rendszerével. Amikor megláttam, hogy a Technomancer világához legalább fél tucat különböző kiegészítőt kellene beszerezni, egyszer s mindenkorra lemondtam az egészről. Igaz, ez még harmadik kiadás alatt volt, a negyedik állítólag összeszedettebb, de a kedvem akkor sem jött meg hozzá. Ettől függetlenül egyes GURPS szabálykönyvek kiváló rendszerfüggetlen forrásanyagként szolgálhatnak. Kedvencem közülük az Alternate Earths két kötete.

Az alternatív földek között utazgató GURPS kampányt hivatalosan a Time Travel című kiadványban vezették be. A hagyományosabb időutazás mellett egy fejezetet szenteltek könyvben a „végtelen világoknak”. Eszerint 1998-ban Földünkön kifejlesztik, és nyilvánossá is teszik a dimenzióutazás technológiáját. A játékosok egy dimenzió-felügyelő rendőrség és titkosszolgálat tagjai, akik amolyan TARDIS-szerű gépekkel utazgatnak, és egy másik, hasonlóan fejlett dimenzió ügynökeivel is titkos háborúba keverednek. Idővel ez a mellékes ötlet egyfajta alap-settinggé nőtte ki magát: hivatalosan ma már minden GURPS világ elérhető a végtelen világok kampányban.

Az Alternate Earths két kötete összesen 12 világot dolgoz ki részletesen ez alá, de nagy többségük függetlenül is jól használható. A negyedik kiadású Infinite Worlds szabálykönyv egyébként sokkal több világot mutat be, de mindet csak vázlatosan, egy-másfél oldalnál nem hosszabban.

Lássuk tehát az első kötet világait. Mindegyik bemutató végén szerepel, hogyan használtam/használnám én önálló világként az adott helyszínt.

Dixie

Klasszikus történet – a déli Konföderáció nyerte az amerikai polgárháborút. Ez annak volt köszönhető, hogy nicaraguai csempészhajók rendszeresen áttörték az uniós blokádot és ellátmányt szállítottak a délieknek. Három év után az északiak békéért folyamodtak. A két nagyhatalom azóta is szemben áll egymással, és mindkét világháborúban jelentős csatákat vívtak amerikai földön. A szövetségi rendszerek átalakulása miatt az első világháborút a központi hatalmak nyerik, a másodikat pedig a franciák kezdeményezik és veszítik el. Ez számunkra főként azért érdekes, mert e világ jelenében (1985-ben) még létezik az Osztrák-Magyar-Horvát Hármas Monarchia, igaz, hogy jóformán az életképtelenség határán.

A világ fő fókusza természetesen Észak-Amerika. A két ország között vasfüggöny húzódik, és némi enyhülés után az újvilági hidegháború kiújulni látszik. A Konföderáció berendezkedése a mai napig is arisztokratikus jellegű, faji alapon szegregálódik, és néhány államuk még mindig fenntartja a rabszolgaság intézményét. Az Unió, mintegy válaszul, olyan mértékű egyenlőséget ért el polgárai körében, ami a mi valóságunkban is még csak elméletileg létezik. Gazdaságilag azonban mindketten elmaradni látszanak a Szovjetunió mögött, ahol – nem vicc – megvalósulni látszik a jóléti szocializmus. Németországot kiemelkedő szintű ipara és hatalmas afrikai gyarmatbirodalma tartja fenn.

Mire használhatjuk? Dixie elsősorban kötelező gyakorlat: az amerikai alternatív történelem-írók kedvenc témája nem maradhatott ki a kötetből. Ha ez minket nem érdekel, akkor sokat nem kezdhetünk vele. Bár bennem régóta motoszkál egy jelenkori Deadlands-kampány ötlete, abba be tudnám építeni.

Reich

Egy újabb jól ismert toposz, a világháborút megnyerő náci Németország világa. Roosevelt elnököt meggyilkolják 1933-ban, ezután az USA sem erőt, sem lelkesedést nem mutat, hogy beavatkozzon a fasizmus elleni háborúba. Európa könnyedén elesik, majd a németek és a japánok szétcincálják a Szovjetuniót, végül pedig partra szállnak Amerikában. 1948-ban kollaboráns, fasiszta kormány kerül hatalomra Washingtonban, a németek pedig atombombát dobnak a még ellenálló államokra. Az ötvenes évek elejére az egész világon a fasizmus uralkodik.

1994-ben a Föld kétharmadán a Harmadik Birodalom és a Japán Birodalom osztozik. Az előbbi Franciaországtól Szibériáig húzódik, a másik Kínától Ausztráliáig. Amerikában az ő különféle csatlósaikat találhatjuk. A német technológia igen fejlett, például az űrhajózás és az orvostudomány területén emelkedik a mi valóságunk fölé.

Mire használhatjuk? A Reich egyértelműen a világutazó kampányhoz készült, mint klasszikus „gonosz birodalom”. Önmagában bevetni nem sok értelmét látom, hacsak nem érdekel valakit a reménytelen ellenállás témája, esetleg a Cthulhoid nagy öregekkel már végeztek a játékosai, és valami keményebbet szeretne bevetni. Ajánlott irodalom: Az ember a fellegvárban (P. K. Dick)

Roma Aeterna

Ebben a világban a Római Birodalom kétszer is újrateremtette magát a barbárok dúlása után. Először a VII. század elején, észak-afrikai provinciákból kiindulva. Ez a Második Birodalom felfedezi Amerikát, a mongol invázió után pedig innen, a „Hesperidákról” indul ki a harmadik, immár négy kontinensre kiterjedő Római Birodalom meghódítása.

A jelen 1878, nem mintha létezne a keresztény időszámítás. Valójában még a kereszténység sem létezik, a birodalom kulturális és vallási szempontból szinte ugyanott áll, ahol 2000 évvel ezelőtt. A technológia próba-szerencse alapon felmutatott néhány újítást (pl. a gőzgépet, a távírót és a puskaport), de a rómaiaknál nem létezik a felvilágosodás tudományos munkamódszere: a természetfilozófiájuk csupán levegőben lógó elméletek és babonák halmaza. A birodalmon kívül Kína és Huaraca (az inkák) számít nagyhatalomnak, a világ egyes részei pedig még fel sincsenek fedezve.

Mire használhatjuk? Alternatív Róma szerepjátékok már léteznek – mint a mágikus Roma Imperious vagy a technika felé kacsintgató Fulminata. Ezekbe éppen beépíthetjük a GURPS-féle történelmet, de legfeljebb egy kicsivel kapunk egzotikusabb világot. Végeredményben Roma Aeterna is inkább a világutazós kampányok színfoltja lehet.

Shikaku-Mon

Az előbbieknél bonyolultabb koncepció: a XV. században egy spanyol trónörökös életben marad, és az ország nem kerül Habsburg kézbe. Európa széttagoltabb lesz, ennek következményeképpen a reformáció és ellenreformáció története másképp alakul, ami végül oda vezet, hogy a Jezsuiták a XVI. században sikeresen keresztény hitre térítik Japán lakosságát. A távol-keleti szigetország így 300 évvel korábban csatlakozik a nyugati kultúra élvonalába, és a jelenben nem csak ipari, de minden értelemben nagyhatalomnak számít.

Shikaku-Mon kb. annyit tesz, „négyoldalú”, ami a világ négy nagyhatalmára utal: Japán mellett a Brazil Birodalom (némileg az USA itteni megfelelője), a fasisztoid jellegű Svédország, és a kicsi, de igen fejlett Franciaország, mely sokáig az egyetlen űrhatalom volt. Európa térképe meglehetősen zavaros, a franciáktól keletre egyetlen országot sem sikerült felismernem. A szöveg persze nem foglalkozik a területtel, pedig engem nagyon is érdekelne…

A világ 2015-ben jár, és félig-meddig cyberpunknak nevezhető, legalábbis a szolidabb fajtából (az orvostudományuk éppenséggel nem kiemelkedő, de a számítástechnikájuk igen). Érdekessége, hogy társadalmi rendszere viszont igen archaikus, hol születési, hogy vagyoni alapon szerveződő arisztokrácia uralkodik, de a demokrácia még csak a lakók gondolkodásmódjában sem jelent meg.

Mire használhatjuk? Kézenfekvő lehetőség, hogy „valódi” cyberpunkot csináljunk a világból, azaz kedvenc CP játékunkat dobjuk föl ezzel a punk mentalitástól amúgy elég távol álló alternatív kultúrával. De bevallom, bennem a CthulhuPunk is fölmerült: ezek az anakronisztikus kultúrák nálam valahogy mindig vonzzák a horrort.

Ezcalli

Abszolúte idegen világrendszer, mely az aztékok világuralmi törekvésein alapul. Minden akkor kezdődött, amikor az ősi főniciaiak felfedezték Közép-Amerikát. Nem hódítottak, csak kereskedtek, és persze elhozták az óvilág különféle betegségeit az őslakókhoz. Aztán több, mint ezer évig semmi kapcsolat. Ezalatt az indián népek bőven kiheverték a találkozást, és fejlődésnek indultak. A Tenocha (azték) Birodalomban felfedezték a gőzgépet, a puskaport, és tengerjáró hajókat építettek. Saját kontinensükön csak a Hadinoszóni (irokéz) Törzsszövetség tudott szembeszállni velük. Európát és Kínát eközben lerohanták, kultúrájukat megsemmisítették Dzsingisz mongoljai. A kereszténység csak Észak-Afrikában maradt fenn, a magát Róma utódjának tekintő Szongáj Birodalomban.

1840-ben ez a világ egy fura steampunk környezet, amelyben az európai kultúrának nem sok szerep jut. A tenochák megalapították első kolóniáikat Afrikában és Ázsiában, Európa pedig ma is középkori szinten tengődik, a Föld legelmaradottabb régiójaként. Egy érdekesség Manannán (Manhattan) városa: ezt a független, mindenki számára nyílt várost a tengerentúlról menekülő kelták alapították, és tipikusan az a „világ közepe” helyszín, amit egyesek imádnak fantasy játékokban szerepeltetni.

Mire használhatjuk? Ezcalli könnyedén alakítható fantasy és/vagy misztikus horror játékká. Nekem a WitchHunter volt az első ötletem, de ennél hagyományosabb játékkal is működik. Mivel az indiános szerepjáték ma sem nevezhető gyakorinak, érdemes vele bíbelődni.

Gernsback

E világot Nicola Tesla forgatta fel, amikor sikeres házasságának köszönhetően képes volt megvalósítani hihetetlen terveit. Először megépítette a rádiót, majd a drótnélküli energiatovábbítást, és ettől kezdve nem volt megállás. Az új infrastruktúrának köszönhetően a világ pénzügyi és politikai rendszere összeomlott, majd hihetetlen gyorsasággal újraépült. Az új világrendben a vezető szerep a Tudományos Világtanácsé lett, különösen az után, hogy 1951 és 53 között ez a szervezet győzte le szuperfegyvereivel az atombombát kifejlesztő Szovjetuniót.

1964-ben a világ politikai térképe sokban hasonlít a miénkre, bár a nagy gyarmatbirodalmak még ma is léteznek. Általában elmaradt a második világháború társadalmi sokkhatása, így ma is a fehér bőrű férfiak irányítják a világot. Technológiai szinten tiszta sci-fi, ahogy azt a 20. század közepén elképzelték: tiszta energia, szárnyas autók, rakétahátizsákok és egyebek.

Mire használhatjuk? Gernsback (Hugo Gernsback, az első amerikai SF magazin megalapítója után) nem annyira világ, mint inkább stílusgyakorlat: a klasszikus „aranykori” sci-fi szerepjátéka, hagyományos hősökkel és szupergépeket építő tudósokkal. Ennek megfelelően érdemes használni, fura mód még bennem sem merült fel, hogy belerondítsak valamilyen hibriddel, ami ebbe a stílusba nem való.


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához