LFG.HU

lanozzunk
Noro
ismertetőCimkek

Cornwallis

A második kötet egy újabb archaikus majdnem-jelennel kezd, mely Amerikára összpontosít. A világot XVI. Lajos pénzügyminisztere változtatta meg, amikor megtagadta a francia támogatást a lázadó brit gyarmatoktól. Charles Cornwallis brit tábornok így a yorktowni csatában véget vetett a Függetlenségi Háborúnak. A francia forradalom is elmaradt, és a nagy európai monarchák érdekszövetsége megőrizte hatalmát. Az egyensúly a cári Oroszország megerősödésével borul fel, végül 1962-ben, az első közel-keleti olajválság idején, egész Európa az oroszokra zúdul. Ez Cornwallis első és egyetlen „világháborúja”, mely az Orosz Forradalommal végződik, némileg hasonlóan a mi első világháborúnkhoz.

A világ legnagyobb hatalma 1984-ben a Brit Birodalom, mely Dél-Ázsiában, Ausztráliában és Észak-Amerikában is jelen van. Utóbbi egészen érdekesre sikerült, ugyanis az eredeti tizenhárom kolóniától nyugatra indián vazallus-államok védik a brit korona érdekeit a déli spanyol gyarmatoktól. Büszkén jelentem, hogy őfelsége I. Habsburg Ottó uralma alatt az Osztrák-Magyar Monarchia a kontinentális Európa legnagyobb, és egyik legerősebb országává nőtte ki magát. A nagy monarchiákkal szemben áll az Orosz Dominátus, a világ egyetlen sikeres lázadásának eredménye, mely lényegében kommunista.

Cornwallis technológiája 30-40 évvel jár a miénk mögött, engem sok tekintetben az Ezüst Félhold Blues világára emlékeztet. Fő közlekedési eszköz a gőzmozdony, a repülőgép úri huncutság, a távközlés alapja pedig a telegráf.

Mire használhatjuk? Cornwallis tipikusan intrikálós világ, ahol hazátlan kalandoroknak nem terem babér. Visszafogottan anakronisztikus jellege pedig – ahogy az előző részben már utaltam rá – szerintem kiváló talaja az urban fantasynek és a misztikus horrornak. Például a Sötétség Világával is keverhető.

Ming

Nem igazán köztudott, hogy a XV. század elején Kína hatalmas „kincses flottákat” szerelt föl, és hajói bejárták az Indiai-óceánt. A császár azonban – nagyrészt belpolitikai okok miatt – hamarosan rendeletben tiltotta meg a további hajóutakat. Nem úgy ebben a világban. A portugál hajósok ugyanis addig zaklatták a kínaiakat, amíg azok fogták magukat, és elfoglalták Portugáliát. Aztán a rend kedvéért Spanyolországot is, amivel egyúttal Mexikót is megszerezték. Európa többi része (mai nevén Datsin) idővel egyetlen vazallus állammá alakult a Közép Birodalmának felügyelete alatt.

Bár 1859-ben Amerika és Afrika belső területei még „nincsenek felfedezve”, kijelenthetjük, hogy ezen a Földön Kína uralkodik. Mindenütt az ő kultúrájuk a mérvadó, és a birodalomnak nincs külső ellensége. Belülről azonban korántsem egységes, és a központi hatalom nehéz időszakon megy keresztül. A világ technológiája nem haladja meg érzékelhetően a középkori Kínáét, néhány fura és egyedi szerkentyű azonban felbukkanhat.

(Érdekes egybeesés, hogy a kincses flotta szerepet kap Kim Stanley Robinson A rizs és a só évei c. könyvében is, amely szintén alternatív történelem. Ott azonban a flottát leszerelik, akárcsak a valóságban, és Kína nem lesz a világ ura.)

Mire használhatjuk? Ming világa kínai történelmi fantasy, amelyben egy csipetnyi miszticizmus már alapból megtalálható. Ehhez ízlés szerint adagolhatunk valóban természetfeletti elemeket. A könyv maga is több széljegyzetet szentel a wuxia és/vagy romantikus történelmi mesék lehetőségének. Engem különösebben nem fogott meg, de ha valaki foglalkozna a témával, például a Ninjas & Superspies szerepjáték Mystic China c. kiegészítőjében talál kínai mágiát.

Midgard

A IX. század közepén a vikingek kifosztják Konstantinápolyt. Az itt szerzett kincsekkel és a görögtűz titkával felfegyverkezve a skandináv királyságok válnak Európa uraivá. Idővel meghódítják az orosz sztyeppéket (és az általunk ismert Kijevi Russzal ellentétben nem válnak szlávokká) és Észak-Amerikát, felfedező és fosztogató hajóik pedig bejárják az egész világot.

A világ jelene 1412, de már régen túlesett a felfedezések korán. Ázsia északi részén számtalan apró germán államocska osztozik, Amerikában pedig egyaránt találunk viking és mór telepeseket. Északon Vinland a szabad férfiak egyenlőségén alapuló nemzet, ahol a szólás szerint „minden ember király”, Dél-Amerikában pedig egy meghökkentő jelenség: iszlám hitű indián kalifátus alakult. A kereszténység elvesztette hódító jellegét, miután mindkét nagy központja elpusztult, a viking uralkodók pedig a szabad vallásgyakorlás mellett foglaltak állást. Európa országait szinte mind a vikingek leszármazottai uralják, jeles kivétel a Magyar „Kánság” (valójában királyság, csak a vikingek mondják valamiért kánságnak), mely a Kárpátoktól a Rajnáig húzódik. Mint látható, a kalandozó magyarok a legjobbkor érkeztek, és szépen beszálltak a fosztogató vikingek bulijába…

A technológiai szint késő középkori, hiszen semmi oka nincs, hogy jobb vagy rosszabb legyen.

Mire használhatjuk? Tekintve, hogy Midgard hangulata sokban hasonlít a klasszikus fantasy világokra, mágikussá alakítása nem nehéz, szinte már kézenfekvő. Ars Magica vagy WoD: Dark Age kampány feldobására ideális. Ha maradnánk a realista alapoknál, akkor is könnyű dolgunk van, hiszen a viking életstílust nem sok választja el a jól ismert „kalandozóktól”.

Caliph

Bár ez a világ dátumát tekintve a múltunkban jár, technológiai szempontból messze lekörözött minket. Még tartott az iszlám nagy hódító periódusa, amikor a IX. századi Bagdadban felfedezték a könyvnyomtatást, ez pedig hihetetlen tempójú ipari forradalomhoz vezetett. Technikai fölényüknek köszönhetően a Hedzsra utáni első évezred végére a Dar al Islam (az Iszlám Háza) uralta a világot, a szövetséges Hind (India és hódításai) kivételével.

A XIII. századra megépül az első gőzgép, száz évvel később megvívják az első világháborút, Kr. u. 1500-ra pedig a Helyesen Igazgatott Csillagkalifátus (kissé kínaias név) eljut más naprendszerekbe! Ma, 1683-ban űrliftek, csillagkapuk és mesterséges intelligenciák (ún. dzsinnek) jelzik a technológiai szintet. A Dar al Islam azonban kettészakadt: az amerikai kalifátusok szövetsége egy évvel ezelőtt háborút indított a tradicionalista eurázsiai iszlám ellen. Szerintük ugyanis legfőbb ideje lenne kihagyni a vallási kérdéseket a politikából és a tudományos kutatásokból.

Mire használhatjuk? A Csillagkalifátus és a külső kolóniák gyakorlatilag űropera settinget alkotnak, fénynél gyorsabb utazással és idegen lényekkel, a Föld inkább cyberpunk, bár maguk a klasszikus kiberverek pont hiányoznak. Ez utóbbit ízlés szerint pótolhatjuk, főleg ha a haladó szellemű Jamahiriya szövetségben mesélünk.

Aeolus

Történelmi tény, hogy 1688-ban Orániai Vilmos angliai partraszállását, és így a Dicsőséges Forradalmat hosszan késleltette a Csatorna felett fújó kedvezőtlen szél. Aeolus világában ez az esemény az időjárás miatt teljesen meghiúsult, Anglia a katolikus királyok uralma alatt pedig szoros kapcsolatokat ápolt Franciaországgal. Ez a szövetség sikerrel elnyomott minden republikánus törekvést egészen a XX. századig.

Amíg a világ egy oroszországi örökösödési háborúra figyelt, az Osztrák-Magyar Monarchia népei körében egyre nőtt az elégedetlenség. Végül 1939-ben kitört az általános felkelés, és a Habsburg uralkodót (aki ebben a világban a hosszú életet élő Rudolf koronaherceg fia volt) elűzték a trónról. Az újonnan megalakult Republikánus Szövetség hirtelen az egész világgal találta szemben magát, mivel a nagy monarchiák mind fenyegetve érezték magukat az új eszméktől.

Aeolus világa 1941-ben egy olyan „apróságban” is különbözik a miénktől, amit a legnagyobb jóindulattal sem lehet levezetni a protestáns szélből: itt egészen a közelmúltig nem léteztek repülőgépek. Egy zseniális lázadó mérnök azonban nem csak az alapokat fektette le, hanem rögtön korrekt kis vadászgépet épített, amelyet aztán a Szövetség rendelkezésére bocsátott. Neki köszönhetően a republikánusok a levegőég uraivá váltak, és így már fel tudták venni a harcot a monarchiák hadseregeivel.

Mire használhatjuk? Aeolus nem csak világ, de egyúttal kampányötlet is. A lázadás témájának rendel alá mindent (mint a vadászgépeken látszik, némiképp a hihetőséget is), így viszont további barkácsolás nélkül is kiválóan alkalmas önálló használatra.

Centrum

A dimenzióutazás kettes számú birtokosa egy olyan világ, amely elpusztult és újjáépült. Egy erős angol-francia birodalom a XX. század első éveire meghódította szinte az egész Földet, ekkor azonban ismeretlen okból kirobbant a nukleáris háború, és Ausztrália kivételével minden civilizáció megsemmisült. Az ausztrálok a következő száz évben létrehoztak egy erősen központosított és ellenőrzött, militáris világrendszert. Végül nagyjából az egyes számú Földdel (a végtelen világok kampány alapjával, ha még emlékszünk) egy időben megalkották a paradimenzionális technológiát.

A 2015-ös jelenben Centrum a felszínen utópisztikus, valójában egy kegyelmet nem ismerő meritokratikus diktatúra világa, amely tervszerűen a maga arcára formálja a kevésbé fejlett dimenziókat.

Mire használhatjuk? Ez a világ egyértelműen arra készült, hogy a Végtelen Világok „főellensége” legyen. Önálló használatának nem sok értelmét látom.

A két könyv a tucatnyi részletes világbemutató mellett számos apró ötletbombával is szolgál, ezek többnyire a kibontott témák valamilyen változatai – és persze számolatlanul ajánlgatják a további GURPS kiadványokat.

Az Alternate Earths I-II véleményem szerint ideális annak a mesélőnek, akinek nem fekszenek a kidolgozott rpg világok, már vannak elképzelései az elérni kívánt stílusról és hangulatról, de semmi kedve azzal szórakozni, hova kerüljenek a settingben a hegyek meg a folyók. A Föld a legkiválóbb játékhelyszín, hiszen ismerjük, az alternatív univerzumok révén pedig beleépíthetjük mindazt az egzotikumot, amire szükségünk van. Emellett a két kötet olvasmánynak is kifejezetten szórakoztató, bár keményvonalas történészeknek nem ajánlott.


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához