LFG.HU

HammerTimeCafe
Dermott
novellaCimkek

Reggel van, az órám ébreszt. Be kell mennem a munkahelyemre, van kb. 1 órám hogy beérjek, de tudom hogy csúszni fogok. Útálok dolgozni, de muszáj. Amióta a világ felébredt, s átestem a goblinizáción, s a cég észrevette, hogy mágikusan aktív vagyok minden megváltozott. Tünde varázsló lettem. Nagyon furcsa érzés ez .

Benn a cégnél a belső hálón, sok régi baráttal találkozom, ez egy kicsit visszaadja kedvem ahhoz, hogy ha másért nem is, de őértük bemenjek. Volt egy srác, akivel már egy ideje telefonon tartottam a kapcsolatot. Kedves kimért hangja volt. Aranyos. Biztos ő is tünde formás alakkal, és a megfelelő intelligenciával. Kár hogy ez csak illúzió, s nem úgy fog kinézni. Holnap találkozom vele, mert bevetésre megyünk, s ő is jön. A céges okirat szerint adeptus. Ennyit voltak hajlandók elárulni, meg annyit, hogy beavatott. Érdekes egyéniség lehet. Jó humor érzék, meg amit saját magam kitapasztaltam. Nos holnap összetör egy illúzió. Mondtam neki is, de ő csak annyit mondott, hogy egy újabb álom lesz születendőben. Már alig várom. Beleérzelmesedtem, s ő is belém.

Jó csapat leszünk. A csapatban van egy srác az a nicke hogy Jory, ő egy dekás aki a mátrixban kóvályog. Tim, aki a csapat stratégiai feladatáért felelős. Az ő specialitása az íjak, és egyéb lőfegyverek. Érdekes egy ember, sok mindent tud, széles a műveltségi szintje. Braunli, ő egy tünde rigó, aki nagyon jól ért a járművekhez. Updike híve aki Egy nagyon tapasztalt mágus, ő vezeti a vadászatot, amit a cég indított el, egy fontos okirat miatt. Egy alkalmazott vitte magával, s eltűnt az árnyakban. A rituális megkeresés sikertelen volt, mert a rítust végző mágust széttépve találták meg. Ami a legfurcsább hogy az elementáljaink, és a figyelőszellemeink mind elpusztultak. Na de minden eldől, illetve kiderül holnap. Ez a nap is eltelt. Beszéltem mindenkivel, még Wolfival is. Így hívják. Sok mindenről beszélgettünk, s meglepett, hogy mennyi a közös bennünk. A munkám is elvégeztem, nem sok kedvem volt hozzá, de valamiből muszáj megélni. Majd keresek valahol egy másik részlegnél egy jobban fizető állást.

Elérkezett a nagy nap kimentünk Wolfi elé. Összetörte az illúziómat. Egy 3.5 méter magas Troll. Ebbe érzelmesedtem bele?? De Troll létére nem néz ki rosszul. Minden arányos rajta, csak annyit kivéve, hogy van egy súlyfölösleg a hasán. Fekete farmer ruhában jött, hatalmas fekete katonai surranóban, amibe a nadrág szárát beletűrte. Hatalmas testéhez képest könnyedén mozgott, ami meglepő volt egy Trollhoz képest, mert azok mind komótosan, és nehézkesen mozognak. Legalábbis így láttam, és így tudtam. DE a kivétel erősíti a szabályt. Érezni lehetet a magamfajtának, hogy átjárja a Mágia. De valami különlegeset is észrevettem, ami az volt hogy Troll létére magasabb, és izmosabb testalkattal rendelkezik. Átcsusszantam asztrálba, hogy megnézzem, hogy mitől lett ilyen, de semmi kibervert nem vettem észre benne. Talán a mágia? Vagy valami más? Jó lesz szemmel tartani.
Aznap este, elmentünk a Darshlanba, ahol jobban megismerkedtünk. Egész este Wolfit néztem, ahogy beszél, ahogy jár, ahogy gesztikulál. Fizettünk neki, mert szerencsétlen nem hozott elég nujent magával, és irtózatos mennyiséget falt be, illetve ivott meg. Este felhívott a csuklótelefonomon s sokat beszélgettünk. Másnap elmentünk íjászni, s nagyon élveztem. A karomon kék zöld foltok voltak estére. Wolfi szegény eléggé ügyetlen volt, mert kishíján összetörte az Íjakat.

Este átmentem kártyázni Joryhoz, s Wolfihoz. Hajnalig pókereztünk, s bolondoztunk. Este bejött Wolfi a szobámba, mert az utolsó buszt is lekéstem s ezért úgy döntöttem ott maradok éjszakára. Ő örült neki. Kacérkodtam vele, s megkértem meséljen magáról csak nekem. Amikor mindenki nyugovóra tért bejött leült az ágyam szélére s mesélt messzi tájakról emberekről, hogyan élnek, s a kultúrájukról. Aztán elkezdte óvatosan simogatni az arcom, az ajkam. Észnél kell lennem, mert nem volt szabad. Hiszen még gyermek, s nekem van már barátom, akit igaz nem szeretek. Szegény nem is mondtam el neki. Elkezdte csókolgatni az arcom. Elég furcsa volt maga az érzés, hogy egy Troll szeret s nagyon gyengéd. Aztán én is elkezdtem cirógatni az állát, majd rövid haját. Éreztem, ahogy szíve felgyorsul, s ágyéka kezd keményedni. De visszafogtam magam, s hideg zuhanyként másról kezdtem el beszélni. Szegénykém. Úgy nézett, hogy majd kiesett a szeme. De megint elkezdte az egészet előröl, s nem bírtam ellenállni. Élveztem, ahogy szeret, ahogy cirógat, ahogy simogat. Aztán elkezdett masszírozni. Nagyon jó volt, gyengéden csinálta, s ez jól eset. Mindenhol átmasszírozott, s a fenekemet megcsókolta. Sokáig voltunk összebújva, s nagy nehezen rávettem, hogy menjen aludni. Másnap reggel mindenki a hivatalos külsejét vette fel.

Bevetésre készülődtünk. Wolfi, két japán katanát erősített fel az oldalára, s páncélzatot, mely nem gátolja a mozgásban. Úgy nézett ki, mint egy sci-fi filmből kilépett Lovag. S ő is engem nézett szinte igézett tekintetével.
A kémeink megtalálták az adat tolvajt, s mennünk kellet. Megbeszélést tartottunk, tapintani lehettet a feszültséget. A járműben amiben utaztunk, egy speciálisan átalakított furgon volt. HI-Tech berendezések, modern fegyverek, egyszóval minden ami egy tisztogató akcióhoz szükségesek. Átnéztem asztrálba, és láttam, ahogy Wolfi érzelmei nagyon hevesek. Ő is átnézett, s utána felém fordította busa fejét. Megnyugtattam, mert egy rossz mozdulat eléggé befolyásolta volna az akció sikerét. Talán gonosz lehettem vele, mert egy kis árnyalatnyi dühöt láttam az auráján. Megérkeztünk. Kihalt gyártelepen bújt meg, az illető s bárhol lehetett. Szisztematikusan fésültük át a terepet. De a robotok nem találtak semmit. Ki kellett szállni a páncélozott autóból s így kellett keresni, és kutatni a környéken. Mindenki állig felfegyverkezve kereste a búvóhelynek a bejáratát, akárhol is legyen az. Átnéztem asztrálba, de annyira erős volt a háttérzörej, hogy majdnem a vesztem okozta. Egy toxikus szellem csapott le rám, szerencsémre a gyengébbik fajtából. Megkerestem az asztrális szövedékét, mellyel ezzel a világgal áll kapcsolatban, és egy varázslat segítségével, eltéptem ezt a béklyót. A szellem távozott a síkjára. Időközben a többiek találta egy lejáratot ami eléggé friss volt, s gondosan elrejtették. Na igen. Ezért nem vették észre a robotok. Mis is csak a gondviselésnek köszönhettük hogy megtaláltuk. Egy patkány menekült oda. TIM megérzésre hallgatva a patkány után mentünk.

Míg ő és a többiek visszamentek a biztonságot jelentő autóba. Kezdtünk lefelé menni. TIM a páncélozott kocsiból adta az utasításokat, s a kapott adatok alapján azt a következtetést vonta le, hogy nem lehet egyedül az illető. Wolfi, és Én ketten haladtunk előttünk, s mögöttünk Braunli robotjai masíroztak teljes egyetértésben. Sok csapdát semlegesítettek, mire eljutottunk a célunkig. Voltak a kezdetleges bukódrótoktól kezdve a „szeretet” csomagokig minden. Mire eljutottunk a célig, Wolfi már nagyon dühös volt.

Egy 50.-es éveiben levő férfit találtunk, akinél a keresett adatok ott voltak, de valami nem volt rendjén vele. Túlságosan nyugodt volt. S sejtelmesen mosolygott. Wolfi egy csecsemőt talált, a sarokban, egy bölcsőben. Atyai ösztöneinek engedve felvette a kisdedet. Éppen kifelé taszigáltam a fickót, amikor a fókuszaim veszélyt jeleztek, s hirtelen elszabadult a pokol. A csecsemő szétrobbant Wolfi kezében, és egy Darázskirálynő jelent meg a semmiből szolgáival övezve. Wolfi elkezdett harcolni a rovarszellemekkel, minden cselt, s piszkos trükköt bevetve, amivel nekünk időt adhat. Látni lehetett, ahogy tombol, és ahogy módszeresen vadássza le ellenfeleit. Kevés vágást ejtettek rajta, de ő ellenfelein annál többet. Amilyen gyorsan lehet visszatértem segíteni neki a többiek rosszallása közepette. Túlságosan fontos volt már számomra ahhoz, hogy hagyjam egyszerűen meghalni. Siettem visszafelé amennyire lehet, de ekkor már a királynő testőrei ellen harcolt.

Az egyik Darázsszellem túl közel merészkedet hozzám, de ő gyorsabb volt, s egy jól irányzott ütéssel Wolfi a nem létbe taszította vissza a förmedvényt. Én is elengedtem a varázslatot, ami egy tűzlabda volt. A hatalmam jó részét ebbe a varázslatba öltem bele. A királynő még állt, de a szolgái mind elpusztultak a varázslatomnak köszönhetően. Már majdnem kimerültem, és ájultan estem össze, amikor a királynő rám támadt. Elképesztő gyorsaságról, és dühről, tett tanúbizonyságot. Próbáltam több kevesebb sikerrel védekezni, de ez csak olaj volt a tűzre. Ezt nem élem túl, gondoltam, de hirtelen a királynő oldalába belecsapódott Wolfi, s összegabalyodva küzdöttek tovább. Wolfi rám üvöltött hogy menjek már, amikor a királynő fullánkja Wolfi mellkasába csapódott. Hallottam, amikor a csontok, s a páncél megreped, hogy a másik oldalon tűnjön fel újra. Elkezdtem menekülni mikor Wolfi felordított.
- Armageddon hozzám.!!!

Aztán a semmiből egy tűzoszlop jelent meg, s Ő utasította, hogy pusztítsa el a helyet, ahol ők harcoltak.
A királynő megpróbált menekülni, de annyira összevolt gabalyodva vele, hogy nem sikerült neki.
S többre nem emlékszem, mert minden elsötétült körülöttem. A csapatszállítóban tértem magamhoz, s egy hatalmas fekete műanyag zsák feküdt előttem. Átlebegtem asztrálba, s láttam Wolfit. Ott állt, s mosolygott.
Teljesen más volt, fényesebben ragyogott, s amit mondott soha nem felejtettem el.
- Most olyan helyre megyek, ahova még nem tudsz utánam jönni. Szeretlek, s szeretni foglak. Ezt még elakartam mondani, mielőtt a lelkem eggyé válik a földel amiből vétett. Majd találkozunk egy szebb, és békésebb világban.
Aztán elsuhant egy irányba s láttam ahogyan farkassá változik.
- Ezt a csatát neked nyertem meg szerelmem.
Sokáig sírtam aznap este még, s még akkor is amikor eszembe jutott az egész átélt élmény.

A szerző a változtatásra való jogot fenntartja. A műben feltüntetet személyek neve a képzelet szüleménye.
Bármi hasonlóság ami a valóságban történhet, az csak a véletlen műve.
Kelt,.: 2054 január. 9.


A szerző más irásai
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához