LFG.HU

_acelpatkany_
ismertetőCimkek

„Machete don’t text.”

Na jó, ennél frappánsabban.

Szóval, adott egy rosszarcú mexikói (Danny Trejo), akinek a gonosz maffiavezér (Steven Seagal) kivégzi a családját. Majd hirtelen váltással az USA-ban vagyunk, ahol a mexikóit megbízzák az egyik szenátorjelölt (Robert de Niro) meggyilkolásával. Azonban átverik, és innentől borítékolt, hogy a mexikói oldalán a félvér bevándorlási ügynökkel (Jessica Alba) és a menekülteket segítő hálózat fejével (Michelle Rodriguez) bosszút áll. És itt szokás szerint a szálak mind összefutnak.

Machete

Aki azt hiszi, ez egy B-film forgatókönyve nem téved nagyot. Viszont azt érdemes leszögezni, hogy a Machete bevallottan B-film, a klasszikus hagyományokat követi. Keménykötésű, hallgatag főhős, legendás maffiafőnök, politikai ármánykodás, korrupció, drog, vér, puskapor, mellékesen pedig beletuszkolva egy kis morális mondanivaló. Robert Rodriguez ál-traileréből kinövő film a nosztalgia terméke. A nosztalgia a nyolcvanas-kilencvenes évek filmjei – sokak szerint az igazi ZS-filmek – iránt, ahol a minőség nem üti meg egy középszerű forgatókönyvíró két órás munkája során született sztoriból született film szintjét. De mégis, egy olyan rendező kezében, mint Rodriguez ez a film is élvezhető. Mert ő tudja a dolgát, hisz maga is ezzel a stílussal kezdett, az El Mariachi-filmekkel. Attól, hogy becsúszott pár gyenge családi mozija, ő még mindig az a rendező, aki a Sundance-en bemutatkozott húsz éve. Képes olyan forgatókönyvet írni, mely ugyan első látszatra egyszerűnek tűnik, a karakterek, pontosabban az őket megformáló színészek képesek színessé, élvezetessé tenni a filmet. Amikor először kiszivárogtak a színészekre vonatkozó információk, mindenki felkapta a fejét. Robert de Niro? Jessica Alba? OK, nagy nevek. Steven Seagal – ráadásul negatív figuraként? Don Johnson? De ami még inkább meglepő: Lindsay Lohan? És a főszerepben a világ talán legrosszabb arcú mexikóija, a korábbi börtönéveiről és jókora tetoválásáról ismert Danny Trejo, aki korábban csak kisebb szerepekben tűnt fel. Maga a film talán attól is érdekessé válik, hogy a színészek, akiket már jó pár filmből ismerünk, nem a megszokott szerepükben tűnnek fel. De Niro egy rasszista, korrupt politikus, Don Johnson egy öntörvényű, kegyetlen határőr, Seagal élete első negatív szerepében „brillírozik” – minek nevezzük álakcentusát és piros nyelű szamurájkardját? –, és a jófiúk oldalán a rosszarcú Trejo se megszokott.

Persze nem csak a színészek miatt érdekes ez a film. A megoldásai, trükkjei is megmosolyogtatóak. Ugyanúgy megjelennek itt olcsó pornófilmek zenéi, gyenge trükkök, nevetséges maszkok – elég csak az emberi belet menekülési eszközként való felhasználására gondolni –, vagy oda nem illő, nevetséges jelenetek. Utóbbira pl. jó példa Machete és a négy biztonsági őr esete, ami magyar vonatkozást is tartalmaz Antal Nimród jóvoltából. Néha még a kép is olyan, mintha régi, kopott filmszalagról lenne szó.

Persze senki se gondolja, hogy ez az év filmje. Szó sincs róla! A faék történet, a ripacs színészi játék – ez lehet, hogy néhol direkt, de Jessica Albánál ezt nehezen hiszem –, a történet üresjáratai és a kiszámíthatósága előfordulhat, hogy az igényesebb szórakozásra vágyóknak a Machete nem fog tetszeni. Persze manapság a mozinézők már nincsenek hozzászokva ehhez a fajta stílushoz – de hódít a retro, lásd Expendablas, Predators – így ez ilyen szempontból kuriózum lehetne. De ezen felül a film nem nyújt többet. Így csak az nézze meg, aki képes leereszkedni a B-filmek szintjére és élvezettel fordul egy ennyire szokatlan mozihoz.


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához