Mindig nagyszerű érzés, mikor az ember nyomtatásban veheti kézbe valamelyik rajzát, különösen, ha keményfedelű kötetről beszélhetünk. Ez a borító több szempontból is különleges volt így számomra. Ez volt az első, amit teljes egészében, már a vázlattal együtt számítógépen készítettem, és ez lett az első keményfedeles kiadásban megjelent könyvborítóm is. Fontos még, hogy mindezek mellett ez volt az első olyan, melynél a vázlat kialakításánál közvetlen online kapcsolatban voltam Aldyrral, Ammerúnia világának megalkotójával. Ez így teljes egészében digitális alkotásnak minősül, már ha a nyomtatásig kísérjük figyelemmel a folyamatot.

Igen, az első pillanattól fogva tudtuk, hogy a sötételf, mint téma, sokakban rögtön az “utánérzés” fogalmát fogja előcsalogatni, mégis – vagy talán éppen ezért – úgy hangoltuk a borítót, hogy ismerősnek tűnjön a világ. Hogy miként alakítottuk, formáltuk ezt a képet, az alábbi leírással igyekszem bemutatni.

Aldyrnak ennél a kötetnél egészen konkrét elképzelései voltak az összhatásról és a színekről, de természetesen most is nagyon izgalmas folyamat volt a kívánt kompozíció kialakítása, majd a részletek kidolgozása.

A tervezést fekete fehér digitális vázlatokkal kezdtük, ebben a fázisban a mozdulat és a kontrasztok kialakítására fókuszáltunk.

Adott volt tehát egy közel szimmetrikus kompozíció, és az, hogy erős fekete-vörös kontrasztot szeretnénk megvalósítani, ezek alapján a vázlatot már színekkel is kiegészítettük. A folyamatnak ez a része kb. másfél órát vett igénybe, ezalatt eljutottunk abba a fázisba, hogy önállóan tudtam folytatni a borító részleteinek kialakítását.

A részletek kialakítása természetesen már jóval időigényesebb feladatnak bizonyult. Míg a kompozíciós vázlat a gyors kialakítás végett egyetlen rétegre készült, a részletes rajz kialakításához már a tervezésnél több réteget, illetve rétegcsoportot terveztem. Ebben az esetben a kevésbé összetett kompozíció miatt a háttér egy-két réteget tartalmazott, a főalakot a köpeny, a test a fej, a haj és a kardok fő egységeire osztottam fel.

Vannak természetesen olyan fázisok, melyekről egy púpos, megöregedett terminátor bámul ránk vissza bemattult páncélban, de ezekre is szükség van, próbálkozások nélkül nem haladunk előre.

Bár a főszereplő gyakorlatilag egy sötét tömeget képez világos háttéren, a páncél formáit és a fémes anyagszerűséget a visszavert fényekkel igyekeztem érzékeltetni olyan módon, hogy a háttér színeit tükröztem meg a páncél domborulatain.

A részletek kidolgozása során – mivel az alak nagy része ugyanolyan fémes hatású anyag ábrázolását követelte meg – ugyanazokat a szabályokat kellett végigvezetnem a felületeken. A vöröses és a szürkésbarnás fények a fémfelületek és a szemlélő tekintete által bezárt (képzelt) szög alapján váltakoznak.

A páncélzat rajzolásának utolsó fázisa ban felmerült az az ötlet, hogy valamilyen egyedi sisakot tervezzünk a főhősnek, erre is több próbálkozás született. Ebben Aldyr barátom is lelkesen részt vett, javasolt pár dolgot a kardtartásra is, de végül megmaradtunk a szimmetrikus verziónál. Nagyon hasznos tud lenni, mikor képi információk is érkeznek útmutatásként. Megosztunk egy példát rá, milyen az, mikor az író rajzol

Az utolsó sisakverzió több finomabb változatot is megélt ugyan, de néhány próbálkozás után feladtuk elfdivat-tervezői ambícióinkat és Aldyr végső döntése alapján a hangsúlyos fehér hajkoronát hagytuk meg a záró képen.

Sok olyan apró részlet került kidolgozásra, melyek a végleges rajzon talán még nyomtatásban sem látszanak: például a ximúr-kór hatására kidudorodó erek, a hajtincsek mozgása, a kard markolatának részletei is csak nagyobb nagyításban látszanak, ezeket már nem a könyvborító, hanem a nagyobb méretű nyomatok, plakátok és az ammerunia.hu honlapról letölthető háttérképek felhasználóinak dolgoztuk ki részletesen.

A kész borító remélem már mindenkinek ismerős, de a könyv természetesen nem a borítóról szól. A borító nagyon fontos első  benyomás, és remélem, hogy sokan lesznek olyanok, akiknek megtetszik és “jó étvággyal” fogyasztják el a tartalmat is.

Print PDF