Hányattatott sorsa van hazánkban a videojátékokhoz kapcsolódó regényeknek. Kevés jelent meg, és az a kevés is nagyon rossz emlékeket hagyott a játékok rajongóiban. Az eddig elsősorban képregényeiről elhíresült Fumax Kiadó vállalta fel a népszerű Assasin’s Creed játékhoz kapcsolódó regénysorozat kiadását itthon, hogy változtasson ezen a trenden.

A külsőségek terén sikerül is neki. A könyvet kézbe véve jó érzés fogja el az embert, mert van súlya az anyagnak. Hogy a papír minősége jó, az már ebből érezhető, belelapozva színes belső borítót találunk, áttekintő térképet és egy kisebb függeléket is. Arcba mászó reklámok alig, a szép borítóval összenézve helyre kis kiadvány lett. Igaz, meg is kérik érte az árát.

Belemerülve a történetbe azonnal feltűnt a (szerintem) játéksorozatot mételyező rákfene, az Animus teljes hiánya. Mintha csak kompenzálni akarna a kötet valamiért… Ez a játékban az az eszköz, amivel a DNS-ben tárolt emlékeket felszínre hozzák. A leszármazott így az ősei tudásával bírhat, így Desmond is, a játéksorozatot összekötő főszereplő.

A regény nem csak azoknak értelmezhető, akik már eleve ismerik az Assasin’s Creed 2 játék történetét. A reneszánsz kori Itáliában egy középnemes család viszontagságaiba, és az olasz városállamok belháborúiba csöppenünk. A családjáért bosszút fogadott Ezio története mostanra olyan terebélyes és körüljárható, hogy valóban érdemes könyv formában is megismerni.

Az orgyilkos és fejvadász archetípusát megtestesítő fiú kalandjait a felhőtlen ifjúkortól követhetjük nyomon a bosszú beteljesüléséig, ahol egy sokkal mélyebb összefüggés és egy titkos háború felderítése után a történet érezhetően magasabb szférákba emelkedik. Persze, hiszen a játék is igyekszik sokszor elrugaszkodni a középkori színtől, és ami ott nem jön ki jól, itt kellemes mellékízt ad az eseményeknek.

A szöveg maga gördülékeny és könnyen olvasható. A félig magyar, félig olasz párbeszédeket ugyan kissé megtörik a lábjegyzetek, de már a játék is ilyen volt. A hétvégi tequilázások során pedig nagyon jól jönnek az ilyen egzotikus kifejezések mantrázásai hölgytársaságban. Alig kapunk leírást a szereplőkről, és ahogy a száma nő, úgy mocsarasodik el a történet. Ebben segít ki a függelék. A fehér foltokat a játékkal kapcsolatos emlékeimmel és történelemismereteimmel pótoltam. Igényesebb lett volna azonban, ha nincs erre szükség, és a szöveg több leírást tartalmaz. Ugyanakkor az sem fog elveszni, aki nem jártas a reneszánsz kor sajátosságaiban.

Az akciójelenetek szórakoztatóak, érezhetően lapul fantázia az íróban. Egyes, a játékból átvett jeleneteket nagyon érzékletesen és kibővítve ír le, kezdve az első utcai harctól a későbbi mellékküldetések ellenségeinek legyőzéséig. Sokszor kicseng a sorok közül az indokolatlan falmászás és gyűjtögetés, de ez inkább a játék bűne, mint a könyvé. Apró elemekben eltér a játéktól, szereplők motivációiban, tulajdonnevekben, de ez belefér az írói szabadságba egy ilyen könyvnél is.

Igazi hiánypótlás az Assasin’s Creed – Reneszánsz a hazai piacon, talán az első olvasmányos és olvasható játékhoz kapcsolódó regény. Magam részéről várom a tervezett folytatást, mert a történet ebben a formában jobban megfogott, mint amikor a tévé előtt játszottam végig. Nem lehet persze olyan interaktív, mint a játék, de az ígéretek szerint a folytatások még inkább elrugaszkodnak majd a képernyőn látottaktól. Kíváncsi leszek.