LFG.HU

CikkBot
RPG mesélőknekCimkek

Az alábbi kaland a Requiem világára íródott, de írás közben a Codex rendszerében gondolkoztam. Lemesélését is abban javaslom elsősorban, persze némi változtatással szinte bármilyen világon/rendszerben használható.  Szerintem első szintű karakterek is boldogulnak vele. Előre is jó szórakozást hozzá!

Hatkapu városa

A város Arcana királyságában, a Burgarfi fejedelemség földjén fekszik a Rhana folyó partján, polgárai büszkék rá, hogy csak a királynak tartoznak engedelmességgel. Utcáin keresztülvezet a híres Acélút, a vagyonokkal kecsegtető északi fegyverkereskedelem, ám itt minden más is megtalálható, amit a királyságban eladásra szánnak. Hatkapu élén a húsztagú városi tanács áll, melyben megfigyelőként részt vesz egy királyi megbízott is. A tanácsot egyébként a céhek atyamesterei alkotják, fejük a városi bíró. Közvetlenül a tanács irányítása alá tartozik a fizetett zsoldosokból felépülő városi őrség, ám a céhlegények is kötelesek a fegyveres gyakorlatozásra, és a céhük számára kijelölt falszakasz védelmére hadiállapot esetén. A zsoldossereget a király is hadba hívhatja ha veszedelem fenyeget. A város népes írnokai és egyéb hivatalnokai, a királyi kancelláriának tartoznak elszámolással. A mintegy kétszázhetvenezres nagyvárosba hat kapun át lehetséges belépni. Az őrség kapupénzt szed, és szúrópróba szerűen ellenőrzi a belépők csomagjait is. A nem a város szolgálatában álló közrendű fegyveresek, kötelesek a kapuban beszolgáltatni fegyvereiket. Erről vízjellel ellátott papírt kapnak, és távozáskor annak bemutatásával, néhány ellenőrző kérdésre megfelelve ismételten birtokba vehetik azokat. Az ezzel járó költségek természetesen az illetőket terhelik. A város polgárai jó pénzért megválthatják a jogot, hogy városuk területén derekukat békeidőben is fegyverrel övezhessék. A fegyver kizárólag tőr, rövid kard, vagy hasonlóan rövid pengéjű alkalmatosság lehet, jogosultságukról egy szintén vízjeles papiros tanúskodik, melyet kötelesek magukkal hordani.

A városban minden nagyobb szerzetesrend, és a Pallosok szervezete is képviselteti magát. Falai között jelen vannak az Alamizsnaosztók, Gyógyító Astron szolgái, és természetesen a Cassus rendiek is. A Gyöngykagylók terén áll a város impozáns katedrálisa, a Megtisztító Könnyezők székesegyház. Valamint itt található a városi tanács üléseinek otthont adó palota, a Márványház is, amely saját kikötővel is büszkélkedhet. Több környékbeli nemes tart fent udvarházat a város területén. A városban több közfürdőt is üzemeltetnek a rendek, a Gorsio Kelyhe nevű a kevésbé tehetősek körében népszerű, az Ereklyetartó a gazdagok kedvence, a Ködház nevű ingyenes fürdő pedig kerülendő minden magára adó ember előtt. Medencéiben kétes ügyletek köttetnek, ha hinni lehet a pletykának.

A térről nyíló utcák hálózatai alkotják a módosabb polgárok lakta környékeket. Itt található a Kovács negyed, Csizmadia negyed, Szabó negyed, Ötvös negyed, Bognár negyed, Kereskedők negyede, Ácsok negyede stb. Eme szerencsés környékeket saját fal választja el az új-várostól. Az új-városban kapott helyett a Védelmező Angheli temető, azaz a város nekropolisza, a vigalmi negyed, ahol a Hárfaház áll, valamint a helyiek által csak Acéltégelynek hívott folyami kikötő is. A kikötőbe bárkákon érkezők (szárazföldről nincsen külső kapu) nem kötelesek leadni fegyvereiket, míg falai között tartózkodnak, cserébe fokozott jelenléttel kell számolniuk az őrség részéről, kik hírhedtek alkalmi pislantásaikról. Az Acéltégely területén sorakoznak a kereskedők raktárai, valamint a révhivatal. A szóbeszéd szerint egyes málladozó épületek illegális viadaloknak, mákonyszívóknak nyújtanak otthont. Itt található a legtöbb prostituált is, illetve ha hinni lehet a pletykának, a füstös italmérésekben kellő pénzért mindig találni elszánt férfiakat. A kikötő szomszédságában alakult ki a katona negyed, a város e részében él a zsoldosok családjainak többsége, és itt áll a városi kiképzőtelep is, ahol a céhlegények, és a hivatásosok okítása folyik. A városban több kórház is működik, kettő ingyenes, ezeket a gyógyítórendi szerzetesek férfi, illetve női ága üzemelteti.

A falakon kívül állnak a szegényebbek kunyhói, és a várost tápláló szántók. A település, hogy lakóit táplálni tudja, további behozatalra is szorul. Találhatunk még itt fogadókat, és egy hamad stílusú szerájt is, azon kispénzű (vagy olyanok, akik kerülni akarják az őrséget) vendégek számára ,akik sokallják a kapupénzt. A városban csekély számban bár de hamadok is élnek, bankházuk ügyes pénzemberei kieszközölték, hogy saját szentélyt építhessenek. A Hajlóhold mecset az új-város egy kellően félreeső szegletében lelhető fel.

Egy ekkora, nagy forgalmú városban elkerülhetetlen, hogy megjelenjenek a koldusok és kéregetők hadai, rongyos csoportjaik a kapukban kéregetnek, uszadék fából és sárból összetákolt táboraik a várostól kőhajításnyira, a Rhana partján állnak. Élelmesebb tagjaikkal a falakon belül is találkozhat az arra járó.

A bonyodalmak oka

A környékről úgy két hónapja emberek kezdtek eltünedezni a „szokásos mennyiségen felül”. Mégpedig szépséges, a kharimot tisztelő szűzleányok. Bár az eltűnések száma nem kiugró, de néhány szemfülesebb elmének feltűnt az áldozatok közötti összefüggés. A dolgok hátterében egy a Morien hegység hófödte bércei között élő vámpír áll. Az élőhalott mostanában igen rákapott a vérük ízére, és egyéb terve is van velük. Háremet gyűjt, mellyel a Géhéné hercegeinek sötét hatalma előtt kíván hódolni. Egyik szolgájukat akarja megidézni, ki a legenda szerint megtaníthat neki egy szörnyű bűbájt, amely varázs segítségével, képes lenne napvilágnál is a földeket járni. A lányok begyűjtését bizalmi emberére a Covanno nevű hajdani vándormuzsikusra bízta. A férfi immáron tíz éve szolgálja őt, cserébe beavatást nyert a mágikus tanok némelyikébe. Covanno ravasz, igen találékony férfi. Nem csak cikornyás beszédével, charme-jával de pengéjével is igen jól bánik. Sajnos ura magas északi birtokán, a szépséges kharim vallását gyakorló szűz, ritka mint a fehér holló. Néhány hét alatt megszervezte csapatát, és akcióba lendült Hatkapu környékén.

Néhány áldozat

Cecilia, Romur, hatkapui kovácsmester egyetlen leánya, a közvélemény szerint a mester Cristof nevű segédje szöktette meg nem kevés érték társaságában majd két hónapja. A lány még búcsúlevelet is írt, amiben buzgón ecsetelte, hogy szerelmével elbujdosnak. A probléma csupán az, hogy Cristof holttestét a múlthéten vetette partra a Rhana, torkát elmetszették, gyomrába köveket varrtak. Ráadásul a lány társalkodónője megtört és bevallotta, hogy Cecilia elmesélte, hogy románcba bonyolódott egy jóképű, gazdag úrral akit Somolnak hívnak. A lány másodkézi személyleírást is tud adni, illetve Cecilia mesélt neki a férfi címeres pecsétgyűrűjéről is.

A valóságban Covanno volt Somol a finom úr, a mesterlegény leányszöktetése csak álca. A legényt a muzsikus két embere ölte meg és dobta a folyóba. Az értékeket a lány vitte el hazulról és a levelet is ő írta, igaz bűbáj hatása alatt. (A pecsétgyűrű egy Karmso nevű megboldogult szerencsétlené volt valaha, az ő történetét lásd később. Felmerülhet a kérdés miért hordott Covanno pecsétgyűrűt. Nos, aki úrnak adja ki magát, az nézzen is ki úgy.)

Eszter a tizenéves, beavatása küszöbén álló hárfaleány, egy idősödő városi tanácstag udvarházába sietett, mikor kísérőjével együtt rajtuk ütöttek. A megbízható zsoldost álarcos támadók vették körbe, csúnyán megszurkálták, de sikerült a Rhanába vetnie magát. Jelenleg a gyógyítórendi szerzetesek Enyhülésbalzsama nevű szegény-kórházában haldokol. Az agonizáló férfi „Birr” állítása szerint, Eszter lekapta az egyik fegyveres csuklyáját, akiben ő egy helyi alvilági figurára, bizonyos Pörsenéses Gursra ismert. Pörsenésest nem csak a hatóságok, de náluknál jóval veszélyesebb alakok is keresni kezdték, egyelőre azonban nyoma sincsen.

Pörsenéses Gurs Covanno egyik bérence, jelenleg egy erdei kunyhóban őrzi az eddig elrabolt lányokat.

Maria, a város falain kívül álló, Éjszakai Menedék fogadó tulajdonosának leánygyermeke. Alig egy hete a fogadóban zenélt egy Karmsoként bemutatkozó vándormuzsikus. Karmso az ágyába csábította a lányt, majd csókolózni kezdtek, s mikor a lánynak baljóslatú látomása támadt a muzsikussal kapcsolatban, elkezdett sikoltozni és kirohant a szobából. Apja és két bátyja fegyverek után kapott, de csak arra értek oda, hogy Karmso tőrrel a kezében túszul ejtette a lányt. Egy részeg vendég megpróbált hősködni, de azt a muzsikus megszúrta. Mint később kiderült, a nagy sietségben a muzsikus a csomagját hátrahagyva távozott. Poggyászát átkutatva Pinco a fogadós, dagadó erszényt, altatót és kutyabőrt talált. Végiggondolta a helyzetet és úgy döntött, nem szól a legális hatóságoknak, inkább a városi tolvajklán segítségét kérte. Így legalább a talált erszényt és az egyéb értékeket is megtarthatta, meg  bennük amúgy is jobban megbízik.

Karmso maga Covanno volt, úgy gondolta, hogy egy ilyen cafka elcsábításával egymaga is boldogul, embereinek más feladatot szánt. A csomagjában talált kutyabőr hajdani tulajdonosa, egy kóbor lovag volt a partigrófságok egyikéből. Szegény évek óta jelöletlen sírban fekszik.

Covanno csapata

Rogo az északi hegyekben a vámpír birtokán cseperedett fel. Ereiben tündér vér is kering, ezen örökségének hála remekül lát a sötétben. Hajdan orvvadász apjával járt a tilosban, a földesúr emberei végül elfogták. A tömlöcben ajánlatot kapott, vagy szolgálja az uraságot, vagy kínhalál lesz az osztályrésze. Az évek során hűséges orvlövészt neveltek belőle a tanítói. Remekül ért az állatokhoz, jelenleg is két idomított kutya kíséri.

Pörsenéses Gurs egy Hatkapu környéki rablóbanda kellően elszánt és erkölcstelen feje. Ő és hat embere, Covanno zsoldjába szegődtek. A muzsikus kiemelkedően jól fizet nekik, a pénzén rendesen fel tudtak szerelkezni. Covannóról tudják, hogy varázsló és félnek tőle mint a tűztől.

Sárkunyhós Kidil szintén helyi figura, bár eredetileg a gyepűgrófságokból való. Nomád származású anyja, angyalcsináló és vajákos volt, akit a Pallosok egyik túlbuzgó ügynöke végeztetett ki. Kidil lelencházba került, ahol felfigyelt rá egy Cassus-rendi prior. Magával vitte, a kolostora alatti faluban szállásolta el. Hamar kedvenc „fiúcskája” lett. Sokáig fog-összeszorítva tűrte a megaláztatást, élénken kezdett érdeklődni az alkímia iránt, tehetsége vitathatatlan volt, a priornak hála hozzáfért az ezzel foglakozó könyvekhez. Tizenhat volt mikor már a bő ruhák sem tudták leplezni egyre nőiesedő testét és gömbölyödő hasát. A prior elűzte a faluból, a lány elvetélt az úton. Azonban egy régebben elcsent recept segítségével mérget kevert, és megetette a priort. Elvitte annak fellelhető vagyonát, és itt északon kezdett méregkeverésbe. Covanno, Gurs ajánlására kereste meg, és mivel nem volt hajlandó a lányok elrablásában segíteni (túlságosan emlékeztette a dolog önnön sorsára), a férfi úgy döntött bűbájjal állítja szolgálatába.

Bemesélési ötletek

A Jk-k a Pallosok szervezetének tagjai. Egyik szemfüles testvérük felfigyelt a szűzlányok eltűnésére, emberáldozó szektát gyanítanak a háttérben. Őket bízták meg az eset kivizsgálásával. A Jk-k dolga tán ekkor a legkönnyebb mivel erőforrásaik hatalmasak, a rendjüktől minden szükséges engedélyt és felszerelést megkaphatnak.

A Jk-kat Karmso lovag apja bérelte föl. Karmso lovag az atyai szigor elől menekülendő választotta a nélkülözésben gazdag kóbor életet, sokáig látni sem akarták egymást. Karmsot rossz sorsa egy napon Covanno útjába vezényelte, a muzsikus tábortüzénél melegedett meg. Beszélgetni kezdtek majd előkerült a boros flaska is. Covanno remek alkalomnak vélte az időpontot, hogy egy teljesen legális kutyabőrt szerezzen. A lovagot megölte és eltemette a vadonban.

Karmso apja azonban az évek múlásával megenyhült fia iránt, hiányolta és ezért kerestetni kezdte. Ügynökei a királyság minden nagyobb városát felkeresték, és értesítették a helyi autoritásokat, hogy a nyomravezetőt a lovag apja busásan megkívánja jutalmazni. Karmso álcáját viselve lépett be Cavanno a városba, az őrök megállították és megvizsgálták. Mindent rendeben találtak, ám a kutyabőrét megpillantó hivatalnoknak valami szöget ütött a fejébe. Napok múlva ugrott be neki, hogy ezt a címert látta már. A lovagot apja keresteti és pénzjutalmat is felajánlott. Követ útján értesítette az atyát, de addig is a hivatalnok nyomozott kicsit a saját szakállára. Megtudta, hogy „Karmso lovag” még aznap párbajba keveredett egy a városban elő kisnemessel, bizonyos Dimal lovaggal, majd később azt is mit tett az Éjszakai Menedék ivóban. Úgy döntött ezen felfedezéseiről nem szól senkinek, míg a család emberei meg nem jönnek.

A JK-kat a Hárfalányai vagy Cecilia apja bérelte föl, esetleg az aggódó városi tanács döntött úgy, hogy a városi őrségnek szüksége van némi külsős segítségre. Ekkor a Jk-k olyan rendek tagjai, akikkel a tanács jó viszonyt ápol. A tanács kérhet segítséget bármely a város falai között munkálkodó szervezettől, esetleg a királytól vagy a fejedelemtől. Netán a zsoldossereg kapitánya ajánl egy ügyes közvetítőt.

A Jk-k a vámpír szolgái, Covanno megtudta, hogy valakik nyomozni kezdtek ellene és segítséget kért pár barátjától, adósától.

Az egyik Jk-nak kedves nőszemély is eltűnt. A többiek lehetnek az illető barátai, szolgái, bérencei.

Nyomok, nyomok, nyomok

Az esetleges nyomozás két főszálon indulhat el, az egyik Covanno személye, a másik Pörsenéses Gurs köré fonódik. Kezdjük Gurssal.

Ha a Jk-k elkezdenek nyomozni, értesülhetnek róla, hogy nem csak egy lány tűnt el mostanában. Előbb utóbb hírét veszik annak a haldokló zsoldosnak, aki az Enyhülésbalzsama nevű kórházban fekszik. Ezt több személytől is megtudhatják, bármely hárfaleánytól, városi őr tiszttől, hivatalnoktól, gyógyítórendi szerzetestől.

Ha nagyon nem boldogulnak, akkor egy Miras nevű férfi keresi fel őket a szállásukon és a temetőbe invitálja őket egy bizalmas sétára. Miras az alvilág embere, írnokként dolgozik a városi tanácsnak és az ő kezébe kerülnek először a körözvények. Ezt persze nem kívánja felfedni előttük.

Előadja, hogy ő reményvesztetten szerette az egyik eltűnt lányt, a hírre, hogy egykori szerelme bajban lehet, nyomozni kezdett és több hasonló esetről is tudomást szerzett. Elirányítja őket az Enyhülésbalzsamába. Valójában persze urai megbízásából jött. Mikor  azok hírét vették, hogy más is nyomoz a lányrablók ellen, úgy döntöttek ők inkább a háttérből támogatnak. Az eltűnések miatti mozgolódás előbb utóbb ártani fog az üzletnek. Hadd oldja meg más az ügyet ingyen.

Birrtől a haldokló zsoldostól megtudhatják, hogy az általa védett hárfalány lekapta a csukját az egyik támadóról akiben ő Gursra ismert. Elmondja, hogy Gurs veszélyes alak, ha a nyomára akarnak bukkanni akkor találják meg a szeretőjét Csalfa Gerdát, Gerdának a falakon kívül van egy vityillója, esetleg látogassák meg a várostól pár napra fekvő Görbekancsó csárdát is.

Gerda otthona üres, életnek semmi nyoma benne. A csárda a város közigazgatási területén kívül, a forgalmas utaktól egészségesen távol fekszik, néhány tanya keresztezi csupán. A környéken legeltetik a báró egyik gulyáját. Csalfa Gerda Gurs kérésére itt húzta meg magát, a férfi tudta, hogy rajta keresztül a legkönnyebb elérni. Az ottani földek ura Fortezzo báró, a bárót már levélben kérte a Hatkapui tanács, hogy nézzen utána a csárdában aGursnak, ám Fortezzonak ez esze ágában sincsen, régi nézeteltérése van a várossal. Válaszlevelében persze megígérte, hogy kiküldi a poroszlókat.

Kelepce

Ha a karakterek alvilági körökben, főleg a kikötő csapszékeiben érdeklődnek Pörsenéses Gurs után, az jó eséllyel a haramia fülébe jut. Ekkor a férfi cselhez folyamodik. Egyik emberét elküldi a Jk-khoz, a férfi azt hazudja, hogy ő tudja hol bujkál Gurs, és el is vezeti oda őket egy kövérebb summa fejében. Ha a Jk-k belemennek a dologba, a Horsa nevű alak a várostól északra, a hegyek lábához kalauzolja őket, egy barlang közelébe. A férfi a hajnali indulást sürgeti, mert úgy is sötétedésre érhetnek csak oda. A bokrokban orvlövészek leselkednek majd (4 fő) és az erdőből is rájuk vágtat két-két lovas haramia. A barlangot átkutatva kiderül, hogy az a haramiák rejteke (nem nem a Gurséké), ládájukban megtalálhatják a Ceciliától elorzott ékszereket (ezzel fizetett nekik Gurs). Horsa a kalauz, azonban tudja hol bujkál Gurs és csapata.

A sellődíszes címer nyomában

Elérkeztünk a nyomozás közvetlenül Covvanot érintő részéhez. Itt a leginkább használható nyomok a személyleírás és ami fontosabb a címer. A címerről egy heraldikában közepesen jártas karakter is képes megmondani, hogy a partigrófságok egyikéből való, gazdái a Corossák bárói családja. A városi tanács levéltárában több címerjegyzéket is tartanak az azonosítás végett. Ha a Jk-knak nagyon nem akar beugrani, hogy a kapuban posztoló őrök vagy hivatalnokok láthatták a címer viselőjét akkor valamelyik Njk ébressze rá őket erre. Ha az ő házuk táján érdeklődnek, akkor előbb utóbb megtudhatják, hogy a Corossa család levélben értesítette a várost, hogy elküldik szolgáikat, kérték, hogy legyenek a segítségükre, bocsájtsák rendelkezésükre a Bennos nevű hivatalnokot.

A Jk-k azt is megtudhatják, hogy eredetileg Bennos írt levelet a családnak, mert eszébe jutott, hogy pár éve jártak itt az embereik és a báró Karmso nevű fiát keresték. Bennos a keleti kapunál szolgál, ha meglátogatják akkor látszik rajta, hogy ideges, némi faggatás után elmondja, hogy mit halott Karmso lovaggal kapcsolatban,majd ezek után az Éjszakai Menedék nevű fogadóba, illetve Dimal lovag otthonába irányítja őket.

A fogadóban a Jk-k megismerhetik az ott nem rég megesett dolgok históriáját, Pinco a fogadós ha látja, hogy segíteni próbálnak, akkor összehozza őket a helyi tolvajklán egyik emberével. A suhanc kölyökkel a Ködház nevű közfürdő előtt kell találkozniuk, ő elmondja, hogy szerintük összefüggés van a leányrablások között és a Birr nevű haldokló zsoldoshoz küldi őket a kórházba.

Dimal lovag otthonában fogadja őket. Készségesen beszámol a párbaj történetéről. Kishúgával a Korona nevű előkelő fogadóban vettek részt egy mulatságon. Kissé részegen arra lett figyelmes, hogy egy ficsúr éppen kishúgát vezeti a vendéglő udvarára. Elébe állt és magyarázatot követelt, a férfi a kisasszony rosszullétére hivatkozott, mire ő párbajra hívta. Karmso lovagként mutatkozott be az illető, a párbaj első vérig tartott,ellenfele nyerte. Húgával együtt távozott a vendéglőből, a következő éjszakától kishúgát és a lovagot is figyeltetni kezdte. Húga nem csinált semmi különöset, ám a lovagot követő szolga arról számolt be, hogy látta a férfit egy igen rossz hírű csárdában több veszedelmes bűnözőnek tűnő férfi társaságában. A csárda neve Görbekancsó és pár napra van a várostól. Dimal úgy döntött abbahagyja a szaglászást, mielőtt még egészségtelenné válna.

A Görbekancsó csárdában

Gurs és bandája igen jól tudta, hogy a báró nem szívleli a várost amikor a Görbekancsót választották törzshelyüknek, működésük kezdetétől gondosan ügyeltek rá, hogy a báró jószága nem, hogy kárt ne szenvedjen, de gyarapodjon is. Gerda jelenleg itt dolgozik mint felszolgálólány. Toba gazda a csárda tulajdonosa orvgazda is egyben, veje Timók a báró gulyásainak feje, a helyi rendfenntartó, egyben Gurs kenyeres pajtása. Két legényével szemmel tartatja az ivót, hogy mikor jön valaki Gurs vagy „Karmso Lovag” után szaglászni. Ha ez megtörténne három dolog eshet meg:

I, Ha a Jk-k között vannak nemesek, egyházi emberek, vagy igen veszélyesnek tetsző alakok akkor Gerda amint értesül a jövetelük céljáról megpróbál feltűnésmentesen elosonni, célja Gur erdei menedéke lesz. Toba uram mindent tagad (ügyes hazudozó), a Gursot ismeri ugyan de színét se látta hónapok óta (egyébként ő tényleg nem tudja hol bujkál). Ha fegyver kerül elő, vagy elhangzik néhány komolyabb fenyegetés, akkor a két tollasbuzogánnyal felfegyverkezett gulyáslegény tisztelettel megkéri a nagybecsű urakat (és hölgyeket?), hogy távozzanak uruk Fortezzo báró földjéről és készségesen elkísérik őket a határsorompóig.

II, Ha a Jk-k a Pallosok szervezetének tagjai és felfedik kilétüket, akkor Gerda önként adja föl magát és mindent kitálal (szereti ugyan Gursot, de a hírhedt inkvizícióval nem mer packázni).

III, Ha a Jk-k közrendűek, vagy azoknak tűnnek akkor a két gulyáslegény pár HVCS-vel (helyi vagány csávó) kiegészülve verekedést provokál. Bár túlerőben lesznek a Jk-k valószínűleg ronggyá verik őket. Ekkor Gerda ismét csak megpróbál elosonni. Figyelem, ha a Jk-k fegyvert rántanak, akkor a csárda közönsége is kézbe veszi a vadászkést, fokost (nem először rekkentenek el hullát).

A verekedésből a helyiek részéről nem lesz hatósági ügy, túl sok vaj van, túl sokuk füle mögött ahhoz.

Ha Gerdát nem sikerül feltűnés nélkül kihallgatni, akkor Timók megpróbálja értesíteni Gurst a történtekről. Ha sikerrel jár akkor Covanno úgy dönt, máshová helyezi át az akciót. Felszedelőzködnek és sietve elhagyják a kunyhót. Északra a hegyek felé veszik az irányt, a Lápot gondosan megkerülik. Covanno és Rogo megmérgezi, majd megöli Gurst és embereit, a tetemek eltüntetését a puszta vadjaira hagyják. A muzsikus bűbáj segítségével lovasokért küldet, és harminc fegyveres társaságában átlépik a királyság határát majd visszatérnek uruk birtokára. Az általuk hagyott ösvényt szinte lehetetlen eltéveszteni.

Az erdei kunyhó

A várostól Északkeletre, a rossz hírű tölgyesek egyikében fekszik ez az évek óta lakatlan vadász ház. A tölgyes fái között valóban ártó szándékú szellemlények kísértenek, ám hatalmuk kimerül puszta ijesztgetésben és rémálmok képében. Az erdő hangulata borongós, köd üli meg az ösvényeket, a távolból bagoly huhog, holló károg, a gyümölcstől roskadozó fák érintetlenek, termésük íze akár az epe. A házhoz és a közeli istállóhoz egy frissiben kitaposott ösvény vezet, egészen a bejáratig, a környékén Rogo és a haramiák medvecsapdákat állítottak fel, egyedül az ösvény biztonságos ám azt éjjel nappal figyeli a tetőn rejtőzködő őrszem. A bejáratok fejfájába és az egyetlen ablak zsalujára valaki (Covanno) szelleműző jeleket vésett. Ha a Jk-k feltűnnek a kunyhónál és lebuknak, az őrszem riadót kiált, Covanno bátorságvarázst bocsájt a haramiákra, és Rogoval együtt megpróbál elmenekülni míg amazok a betolakodókkal küzdenek. Az elrabolt lányokat a ház alatti pinceveremben tartják fogva. Csak mikor megetetik őket, veszik ki a szájpeckeket. Koszosak, félnek, sápadtak de amúgy jól vannak.

 


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához