LFG.HU

HammerTimeCafe
naheha
Események

1493. január 16-án Kolumbusz Kristóf visszaindult első felfedező útjáról, azzal a tudattal, hogy felfedezte Ázsiát.

Miután Spanyolország akkori uralkodói, Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd elfoglalta Granadát, és ezzel lezárult a reconquista, már tudtak elegendő figyelmet fordítani Kolumbusz Kristóf azon kérésére, amit II. János portugál király sorra elutasított.

Kolumbusz tervei szerint  nyugat felé hajózva, Afrika megkerülése nélkül szerette volna elérni Indiát és Kínát,  közel 7000 km-t hajózva ismeretlen vizeken úgy, hogy akkoriban mások legfeljebb csak 1200 km-re merészkedtek ki a nyílt óceánra.

Kolumbusz a spanyol uralkodónőben találta meg támogatóját, aki inkább Granada visszafoglalása miatt érzett örömében, mint sem a siker reményében támogatta. Kinevezte admirálisnak, valamint a felfedezendő területek kormányzójának, és  az 1492-es szerződés értelmében Kolumbusz az általa felfedezett országok alkirályi méltóságát, és az országok bevételének 1/10-ét kapta.

1492. augusztus 3-án indult útnak három hajójával (Santa Maria, Nina, Pinta) az admirális, melyen San Salvadort, a Bahamák néhány szigetét, Kubát és Hispaniolát (Haiti) fedezte fel. Az utóbbin egy kolóniát alapított, amely későbbi útjainak bázispontja lett.

1493. január 16-án nemesfémmel, ismeretlen fűszerekkel, és azzal a tudattal indult vissza első útjáról Spanyolországba, hogy a nyugati tengeri úton felfedezte Ázsiát. Azonban hiába indult még háromszor neki, soha nem találta meg az általa keresett utat. Abban a hiszemben halt meg 1506-ban Valladoliban, hogy India és Ázsia földjén járt.

Tévedései ellenére neki köszönhetően indult el a földrajzi felfedezések kora, és Amerika felfedezése is.

Miért kellet új utakat keresni kelet felé?

Elsősorban a Közép-Ázsián keresztül vezető kereskedelmi út bizonytalanná és drágává válása miatt, valamint mert a Közel- Keleten és Egyiptomon keresztül zajló indiai kereskedelmet az arabok lefölözték. Ezekhez az eseményekhez járult még hozzá a törökök terjeszkedése is, rákényszerítve az országokat az új utak felfedezésére.

Link:

Könyv:

Kalandötlet:

Kalandorainknak meg kell védenie az uralkodó  által kinevezett “új” tudós főt, aki az “újfajta” észjárása miatt felkeltette mások érdeklődését is. Ez lehet egy új találmány, egy varázslat formula, vagy esetleg egy eszme is. 

 

1468. január 17-én halt meg Kasztrióta György, ismertebb nevén Szkander bég, albán fejedelem.

Születésének pontos időpontja elégé bizonytalan, de nagyjából az 1403-as évre tehető. Apja Gjon Kastrioti, Közép-Albánia uraként megpróbált ellenállni a török terjeszkedésnek, de miután 1415-ben és 1423-ban is vereséget szenvedett a Portától, kénytelen volt a fiait a szultán udvarába küldeni túszként.

Innentől kezdve a 9-10 éves fiút mohamedánnak nevelték, miközben György elvégezte az edirnei katonai iskolát. Az Oszmán Birodalom hadseregébe belépve, és az ott tanúsított vitézségével tábornoki rangig jutott, amiért  II. Murád még a bég címet is neki adományozta.

Azonban apjának és testvéreinek halála után, 1443-ban a nisi csatából megszökve Albániába indult, és egy hamisított szultáni paranccsal visszafoglalta családi örökségét, Kruje várát.

1443 végén fejedelemmé kiáltotta ki magát, miközben megtagadta a szultánt és a prófétát. Összehívta és szövetségbe tömörítette az albán nemzetségfőket, és erős sereget szervezett.

A büntető hadjáratok, melyeket II. Murád indított Szkander bég ellen, sorra kudarcot vallottak. Ez idő alatt ismerkedett meg Hunyadi Jánossal, akivel szövetséget is kötöttek, de az 1444. november 10-i várnai csata, ahol a magyarok döntő vereséget szenvedtek, meghiúsította az  együttműködésüket.

Kasztrióta három éven keresztül, egyedül és sikeresen verte vissza a törököket, majd békekötésre került sor. 1448-ban a második rigómezei csatában a szerbek, pontosabban Brankovics György árulása miatt nem tudott Hunyadi segítségére sietni, aki így ismételten döntő vereséget szenvedett.

1450-ben II. Murád személyesen indult Szkander bég ellen, de hasztalanul ostromolta Kruje várát, azt nem tudta elfoglalni. Ez után 1455-ig a török nem fordult a Balkán ellen, mert az időközben meghalt Murád fia, II. Mehemed, és az oszmán uralkodó inkább a bizánci birodalom maradványainak bekebelezésével foglalkozott.

1455-ben II. Murád cselhez folyamodott, mert tudta, hogy Szkander béget katonai erővel nem tudja térdre kényszeríteni. Szkander bég legsúlyosabb vereségét nagybátyja árulásának köszönheti, aki az utódlás elvesztése miatt állt át a törökökhöz. Azonban ennek ellenére sem adta fel a harcot, és további öt csata  megnyerésével ismét békére kényszerítette a törököket. 1461-ben a szultán „Albánia királyának” ismerte el.

Ezen időszak alatt sietett I. Alfonz nápolyi király segítségére a trónbitorlók ellen, amiért cserébe hercegi címet is kapott.

A harcok öt év múltán lángoltak fel ismét. Az albánok annak ellenére, hogy nem kaptak segítséget, sorra győzedelmeskedtek. Azonban vezetőjük, Kasztrióta György, a harcok közben maláriát kapott, és 1486. január 17-én Lezha melletti táborában meghalt.

Ezzel az eseménnyel négy és fél évszázadra Albánia török uralom alá került.

Link:

Könyv:

Kalandötlet:

Kalandorainknak egy várostromot kell túlélniük sokad magukkal, még több ellenfél ellen.

 


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához