LFG.HU

naheha
Események

1458. január 24-én Hunyadi Mátyást I. Mátyás néven magyar királlyá választják.

Hunyadi Mátyás Hunyadi János második fiaként született Kolozsvárott 1443-ban. Fiatal korában lovagi nevelést kapott, ami mellett elsajátította az írást és olvasást is. Kiemelkedő latin tudása miatt többször tolmácsolt apjának.

1455-ben eljegyezték Cillei Erzsébettel, akinek a családja a Hunyadiak politikai vetélytársa volt. Ezek után Mátyás a királyi udvarba került, amikor V. László magával vitte fogolyként Prágába.

Mikor V. László meghalt, Magyarország sorsa Mátyás anyja, Szilágyi Erzsébet, és nagybátyja, Szilágyi Mihály kezébe került. Ők rendelkeztek királyi várakkal és az egyik legnagyobb fegyveres erővel, és nem csak a szászokat kényszerítették engedelmességre, de világossá tették mindenkinek, hogy amennyiben nem Mátyás kerül a trónra, ismét polgárháború fog következni.

Garai László nádor megegyezett a Szilágyiakkal. Támogatását adta Mátyás megválasztását és kiszabadítását illetően, miután elfogadtatta a Szilágyiakkal, hogy szerepét Hunyadi László kivégzésében nem feszegetik tovább, illetve a királynak el kell vennie Anna nevű lányát. Mindeközben Újlaki és a Jiskra kivárásra játszott.

Két fontos külpolitikai tényező még szerepet játszott Mátyás királlyá választásában.

Az egyik a pápaság támogatása, a másik pedig Podejbrád György cseh kormányzó félelme volt, hogy IV. Kázmér lengyel király Erzsébet feleségén keresztül, öröklés jogán, bejelenti igényét nem csak a magyar, hanem a cseh trónra is. Ezért nem is ellenezte Mátyás kiadását, némi váltság díjat, és még azt követelte, hogy Katalin nevű lányát vegye feleségül, amint az eléri a házasulandó kort.

Az 1458 januárjában tartott királyválasztó országgyűlésen Mátyás jelentős előnnyel indult, de Szilágyi Mihály semmit sem akart a véletlenre bízni, ezért 15 ezer fegyveressel érkezett a gyűlésre, ami végül is kellő hatással volt a vonakodó főurakra.

1458. január 24-én a befagyott Duna jegére özönlő nemesség, értesülve a döntésről, maga is királlyá kiáltotta ki Hunyadi János fiát, I. Mátyást.

Link:
http://erettsegi.com/tortenelem/hunyadi-matyas
http://www.doksi.hu/faces.php?order=DisplayFace&id=379

Könyv:
http://magyarokforrasa.hu/viragvolgyi-andras-a-kiraly-hunyadi-matyas-arcai.html

http://www.magyarmenedek.com/products/6432/Matyas_fenyeben__arnyekaban_-_Sumonyi_Zoltan.htm

Kalandötlet:
A kalandorainknak elő kell készíteni a kiszabadított királyuk hazatértét. Azonban vannak, akik az udvarban még mindig nem szívesen fogadják, és próbálják nehezíteni kalandoraink életét. Esetleg egy gyilkos összeesküvés?

 



1163. január 27- én IV. István ellenkirályként Magyarország trónjára kerül.

II. Géza halála után legidősebb fiát, III. Istvánt királlyá koronázták, azonban a trónra  Bizáncba menekült két testvére, István és László  is  igényt tartottak.

Mánuel bizánci császár támogatta őket, mert Bizánchoz hű uralkodót akart Magyarország élére állítani. Ezért az éppen a keleti határok mentén felszabadult bizánci hadsereget is átcsoportosította, mert úgy gondolta, hogy Géza halálával a közöttük megkötött béke is érvényét vesztette.

III. István elmenekült, és Pozsonyban sikerült erősséget kialakítania, miközben a császár által megvesztegetett előkelők a Bizáncból érkező két herceg közül I. István helyett inkább Lászlót fogadták el új uralkodójuknak. Azonban Lukács esztergomi érsek nem ismerve el László hatalmát, megtagadta a koronázási szertartás elvégzését, és helyette Mikó kalocsai érsek végezte el azt.

A megkoronázott II. László megosztozott testvérével a hatalmon, és visszaállította a Kálmán alatt megszüntetett dukátust. II. László érezte az uralkodását övező ellenszenvet, és ezért sem akarta megtámadni a Pozsonyban élő III. Istvánt. Ennek ellenére nem tudta elkerülni végzetét, ellenségei 1163 januárjában megmérgezték.

Kijelölt utóda testvére, IV. István 1163. január 27-én foglalta el a trónt. A koronázást újból a kalocsai érsek végezte, és miután az megtörtént, az új uralkodó pozícióinak megerősítése érdekében Szerbiából visszahívta Belost, és a horvát bánság élére állította.

IV. István uralma alatt Magyarország Bizánc hűbérese lett, és minden kapcsolatot megszakított a pápasággal. A pénzverésben is jelentkeztek változások. IV. István ugyan elődeinél jobb minőségű ezüstdénárt vert, de uralkodása alatt jelentek meg a bizánci mintára vert rézpénzek is.

Magyarországon nagyon felerősödött a bizánci befolyás, és ez III. István visszatérését nagyban elősegítette. Barbarossa Frigyes német császár veszélyesnek ítélte a Bizánci Birodalom előretörését, és megengedte III. Istvánnak, hogy zsoldosokat toborozzon Németországban.

Az országon belül is nőtt a Bizánc-ellenes hangulat. Különösen az egyháziak nézték rossz szemmel a bizánci befolyást, ezért 1163 nyarára az ország előkelői felsorakoztak III. István mellett.

1163. június 19-én Székesfehérvár közelében III. István legyőzte nagybátyját, és rövid fogság után kiutasította az országból.

IV. István uralkodásának öt hónapja alatt sikerült teljes mértékben népszerűtlenné tennie magát, feltétlen Bizánc-hűsége gyűlölt figurává tette Magyarországon.

Link:
http://doksi.hu/faces.php?order=DisplayFace&id=360

Könyv:
http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=iv-istvan&ID=59232

Kalandötlet:
Kalandorainknak zsoldosokat kell toboroznia és kiképeznie az uralkodójuk nevében egy közelgő csatához. Rengeteg lehetőség adódik, főleg ha nem mindenki szereti az uralkodójukat. :)


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához