LFG.HU

Levedi1
ismertető

„Aztán elértük az emelkedő gerincét, és szabad kilátásunk nyílt a mögötte elterülő völgyteknőre, amit a tengerbe ömlő Manuxet vájt ki maga körül, nem sokkal északra a hosszú zátonysortól, mely Kingsport Headnél éri el legnagyobb magasságát, s széles félkörívben folytatódik a Cape Annig. A látóhatár legszélén még éppen ki tudtam venni Kingsport Head ködbe vesző kontúrjait, ahol az a különös, magas ház áll a ködben, melyről oly sok furcsaságot beszélnek az emberek; figyelmemet azonban egyelőre a közvetlenül előttünk kibontakozó panoráma kötötte le. Rádöbbentem, hogy végre szemtől szembe kerültem a rosszhírű Innsmouth-al, a gonosz legendák és ősi titkok hazájával, s a fölötte gomolygó árnyék énrám is átvetült.”

Howard Phillips Lovecraft: Árnyék Innsmouth felett (1931) Kornya Zsolt fordítása

Az 1992. évben a Lovecraft Countrys sorozatból ötödik tagjaként (1990 Arkham Unveiled, 1991 Return to Dunwich, 1991 Kingsport: the City in the Mists, 1991 Tales of the Miskatonic Valley) látta meg a napvilágot az Escape from Innsmouth megkoronázva a Chaosium máig legszínvonalasabb kiadványsorozatát. A szerzők (Kevin A. Ross: Blood Brothers, The Great Old Ones; Mike Szymanski: Terror from the Stars; Mark Morrison: Horror on the Orient Express, Arkham Unveiled; Fred Behrendt: Adventures in Arkham Country, The Stars are Right!, Scott Aniolowski: Horrors Heart, Sacraments of Evil, és az azóta elhunyt Keith Herber: Cthulhu Now, Return to Dunwich, Kingsport) már korábban is számos remek kiadványt jelentettek meg, így garantált volt, hogy ez a 160 oldalas mű is az élvonalba fog tartozni. A rendkívül szuggesztív borítót a mítoszlények árnyaival és a kétségbeesett nyomozóval John T. Snyder készítette a belső illusztrációkkal együtt, amelyekben Jason Eckhardt is közreműködött. Ezek közül a képek közül számos felbukkant a Bíborhold korábban feltöltött 5. és 6. számában is.

Egy ködös péntek reggelen pár perccel reggel nyolc után zörögve áll meg a piszkosszürke busz a Dyer Street 705 alatt és az arkhami utasok a sofőr vizsla tekintete mellett kászálódnak fel rá, hogy útnak induljanak az ódon kikötőváros felé…

Maga a könyv három különálló részre – Innsmouth általános bemutatására, az egyes lakónegyedek leírására és a kalandmodulokra – tagolódik. Az első rész amely két külön fejezetben ismerteti Innsmouth ismert és árnyékokban lappangó történelmét hosszú és alapos kutatómunka eredménye. Remekül összefoglalásra kerül a város történelme amelyet az őrzök már Zadok Allen zavaros elbeszéléseiből sejthettek. A kívülállók számára érthetetlen a város 1840-es évek óta tartó hanyatlása – vagy felemelkedése? – és a helyiek furcsa vallásával, a mocsarak terjeszkedésével vagy Isten büntetésével magyarázzák a változásokat. Csak kevesen sejtik az igazságot Obed Marsh déltengeri útjairól, az Ördögzátonyról, Dagon Ezoterikus Rendjéről és az 1846-os nagy járványról. Nemcsak a Lovecraft által leírtakat foglalják össze a fejezetek hanem a szerzők számos saját ötlettel is kikerekítették Innsmouth történetét az 1616-os alapítástól kezdődően.

A Lovecraft Countrys sorozattól megszokott információin túl bemutatásra kerül Dagon Ezoterikus Rendje – Dagon három esküjének szövegével együtt – és a város mellett évmilliók óta élő mélységlények közössége is. Megtudjuk, hogy pontosan milyen elváltozásokat is jelent az innsmouthi vér az átváltozás egyes szakaszaiban, és az átlagos mélységlény-ember hibridek adatai is bemutatásra kerülnek. Az őrzőket segítő ötletek közül a szerzők által összeszedett több tucat pletykafoszlányt, illetve a játékosok által felhasználható Ősi Jel korlátait emelném ki. Bevezetésre került egy új képzettség is (Innsmouth ismerete), amely megmutatja hogy a nyomozó mennyire jártas Innsmouth valódi történetében és legendáiban.

A fenti két fejezet remek és alapos áttekintést adott a városról, de véleményem szerint Innsmouth városrészeinek és környékének leírása az, ami igazán megalapozta a könyv hírnevét. A szerzőknek sikerült olyan remek módon elkapni a rothadó féregrágta házakkal, a sötét árnyakkal és torz alakokkal teli utcák hangulatát, amely szinte hihetetlen, és talán csak Dunwich bemutatása közelíti meg ezt a színvonalat. A kisvárost 10 külön részre tagolták, a tájékozódást pedig egy részletes címtár mellett egy térkép is segíti. Az alább következő bemutatásban inkább csak nagy vonalakban vázolom fel az egyes negyedeket, mert az itt felhalmozott remek ötletek közül tényleg vétek akár egyet is előre lelőni.

Északi partmenti nyomornegyed

Az egész várost átható halszag itt a legerősebb a bedeszkázott ablakú rozoga halászkunyhók között, amelyeket az átváltozás terén legelőrébb jutott hibrid családok laknak. A felszínen és a pincékben élő szörnyetegeken kívül a városrész egyetlen említésre méltó helye az omlatag Ashbury metodista templom, és a megcsonkított függetlenségi háborús emlékmű. Ez a legbarátságtalanabb környék a nyomozók számára, rebesgetik, hogy néhány idegen már nyomtalanul eltűnt a parti halászviskók szennyében.

New Church Green és a régi városközpont

Ez a városnegyed volt Innsmouth kereskedelmi és kormányzati központja a háború előtt, és néhol még látszik a régi kövezet és a gyalogjárók nyoma. A kör alakú főtéren található a régi börtön, ahová hajdan Obed Marsh kapitányt is bezárták. Mellette áll Rowley Marsh és fia ügyvédi irodája, az Innsmouth Currier régóta romba dőlt szerkesztősége és a St. János metodista templom épülete. A New Church Greenen találjuk Dagon Ezotrikus Rendjének szentélyét, amelynek iszonyatos hibrid papjai kezükben tartják az egész várost, mellette pedig a régi kongregacionalista templomot, amelyet szintén ők vettek birtokba. Ebben a városrészben áll a Kelet-Indiai Kereskedelmi Bank múzeumában egy ősi szoborral és mellette a Krisztus keresztje temető. A negyed régi városházában a mai napig ülésezik a városi tanács a látszat fenntartása érdekében.

A régi elegáns lakónegyed

Hatalmas palotának is beillő négyszögletű György kori kúriák állnak az öreg már hepehupás sugárutak mentén. A legtöbb udvarház elhagyatott, de néhányat laknak, a Washington Streeten 4-5 is rendben van tartva remek pázsittal. A legfényűzőbb kúriáról, melynek hátsó márványterasza egészen a Lafayette Streetig nyúlt, mindenki tudja, hogy a Marsh család öreg pátriárkájának otthona, és a szomszéd utcában lakik Sebastian Marsh, aki az aranyfinomító ügyeit intézi.

Északó lakónegyed

A város északi lakónegyedében található a legtöbb ember, akik halászatból és halfeldolgozásból élnek. Itt áll a város szegényháza, ahonnan Zadok Allen eltűnt nem messze a város víztornyától. Ebben a városnegyedben található Innsmouth egyetlen olyan családja, az Averillek, akikben a nyomozók szövetségesre lelhetnek. Quentin Averill apja az 1840-es évek végén egy olyan hajónaplóval tért vissza déltengeri útjáról, amely Dagon könyvénél is sötétebb titkot rejt.

Folyóparti iparnegyed

A városka hajdani malmai és gyárai ma üresen rozsdállanak végig a Manuxet partja mentén. A néhány használatban álló épület közé tartozik a Mars aranyfinomító, amelyet éjjel is őriznek, a tűzoltó állomás Zadok Allen kedvenc pihenőhelye, és a halkonzerv-üzem, amelyből minden nap teherautók indulnak a környékre a feldolgozott árukkal. A lassan pusztuló elhagyott gyárépületek mellett áll a hajdani vasútállomás épülete, amely 1889-ben került bezárásra. A folyó felett széles vaskorláttal ellátott közúti híd és néhány ósdi gyaloghíd vezet át.

Déli lakónegyed

A város ezen lakónegyedében is sokan élnek, akiket még nem fertőzött meg a hibridek vére. Itt él a város fiatal tanítónője, aki nemrég érkezett Innsmouthba, Bernard Slocum, akinek a lányát néhány héttel ezelőtt éjjel megtámadta egy banda, és a lány azóta katatón állapotba került, Otis Fuller Innsmouth sírásója és a város orvosa, Doctor Luther Bloom. A Marsh és a South Street találkozásánál áll Obed Marsh szobra, a Washington Streeten pedig a város egyetlen étterme a Garden Bar & Grill.

Az új kereskedelmi negyed

Ez Innsmouth új központja nagy, félköríves terével, üzleteivel s a viharvert Gilman Housssal. A szálloda mellett a téren található a First National hálózat fűszerboltja, a Marsh Refining Company irodája, az Ellitot drogéria, az Innsmouth kávézó és a Bilingham hallkereskedés. A könyv külön figyelmet szentel a Gilman Housnak, mint a város egyetlen szállodájának és a környék gyakoribb átutazóinak. A főtéren áll meg az Arkham-Innsmouth buszjárat és ez az a negyed, amely nappal a legnagyobb életet mutatja, itt találkozhatnak a nyomozók a legtöbb szúrós szemmel figyelő helyi lakossal az utcákon.

Déli part menti nyomornegyed

A déli parti nyomornegyed szinte tükörképe északi szomszédjának, a betört ablakú házak között éjszak teljes a sötétség a közvilágítás hiánya miatt. Itt él a Main St. 905 alatt Abraham Southwick, aki első felesége halála után a város nyomására feleségül vette Vera Southwicket, aki cserébe ocsmány fattyaival együtt terror alatt tartja férjét és annak gyermekeit. A parton számos mára elhagyott világítótorony sorakozik.

A kikötő

A legrosszabb állapotok közvetlenül a tengerparton uralkodnak, az eliszaposodott kikötőt vénségesen vén hullámtörő öleli körül, amely a külső végében pedig egy ódon világítótorony romjai állnak. A gát belső oldalán homokpad képződött, amin néhány düledező halászkunyhó áll, partra húzott lélekvesztők és homárfogó gyékénykasok szabálytalan karéjában. Itt élnek a legjobban elfajzott hibridek az egész városban, és Pierce St.-től északra található a hírhedt Babson család otthona.

A város környéke

A várost elhanyagolt parasztházak veszik körbe, amelyek az összeomlás különböző stádiumaiban roskadoznak. A néhány lakott ház törött ablakait rongyokkal függönyözték el belülről, a gazos udvarokon pedig kagylóhéjak és döglött halak hevernek szerteszét. Innsmouthtól északra fut a régi vasútvonal, itt él Nick Kasper hajdani prémvadász, aki jónéhány történetet ismer Innsmouthról, ezért akár fegyverrel is hajlandó segíteni a nyomozókat, és itt nyílik a város alatt húzódó csempésztanyák bejárata is. A városkától délre található Innsmouth új temetője, és itt él az öreg Annie Pernell anyó, aki egy értékes gyűjteményt rejteget házikójában.

Boyton öböl és a Sólyom-fok a legközelebbi település Innsmouthhoz. A falucskában és az öbölben 60-70 lakos él, akik igyekeznek minél messzebbre elkerülni Innsmouth-t, és inkább Ipswich-be járnak elintézni ügyes-bajos dolgaikat. Ha a bizalmukba fogadják a nyomozókat – vagy egy kis zugwhisky megoldja a nyelvüket -, elmesélhetik Enoch Conger, az eltűnt halász történetét, akit a tenger asszonya csalt lépre, vagy mesélhetnek az indiánok titokzatos Halfej Sziklájáról. A halászok vezetője Jedediah Harper, aki a legtöbbet tudja Innsmouthról a városlakókon kívül, de jó oka van arra, hogy hallgasson.

Az Ördögzátony

Innsmouth partszegélye mentén néhol még látni lehetett a régi kőmólókat, bár többségüket alaposan kikezdte már a hullámverés. Innen vagy a város dombjairól lehet megpillantani a rettegett Ördögzátonyt. Az elnyúló fekete csík még a legnagyobb dagály idején sem kerül teljesen víz alá, és a legelszántabb nyomozók ha elég őrültek, bejárhatják az apály idején víz fölé emelkedő barlangjait…

Az első két fejezet után következik közel 80 oldalon keresztül a valaha megírt legjobb Chaosium modulok, az Escape From Innsmouth és a The Raid of Innsmouth. A címek egyáltalán nem megtévesztőek, a nyomozók 1927. júniusában egy rövid nyomozást követően látogathatnak el a kisvárosba és kaphatnak első kézből ízelítőt abból, hogy milyen is az innsmouth-i vendégszeretet ebben a remekül megírt kalandban, amely részletesen tárgyalja a városban rekedt nyomozók lehetséges menekülési útvonalait és módszereit, illetve a hibridek taktikáját. A második kaland öt különböző szemszögből lemesélhetően mutatja be 1928 februárját, amikor az Egyesült Államok Tengerészgyalogsága és a Haditengerészet a puskacső boldogabbik végével kopogtatott be Dagon ajtaján.

Akinek nem lett volna elég a fentiek, azok a könyv végén még 4 oldalon keresztül szemezgethetnek a különböző Innsmouth-hoz kapcsolódó kalandötletek között a razziát megelőző és azt követő korszakról is. Minden nyomozónak csak ajánlani tudom, hogy látogasson el Innsmouth-ba, nem fogják megbánni… ha túlélik.

KEDVES JÁTÉKOSOK!   MIVEL AHOGY FENTEBB IS ÍRTAM, EZEN MODULOK A LEGJOBBAK KÖZÉ TARTOZNAK, KÉRLEK, HOGY A SAJÁT ÉS A TÖBBIEK SZÓRAKOZÁSA ÉRDEKÉBEN NE OLVASSÁTOK TOVÁBB AZ ISMERTETŐT.

Magával a könyvvel kapcsolatban a legtöbbször megfogalmazott és általam ismert egyetlen kritika az, hogy „egylövetű”, azaz Innsmouth esetén kevés lehetőség van a tartós, hosszú kampányokra, hiszen a lovecrafti kánon szerint egyenes út vezet az 1928-as razziához, ráadásul a hibridek közveszélyes idegengyűlölete miatt szinte lehetetlen megtelepedni a városban. Ezért az alábbiakban egyrészt részletesen ismertetem a könyvben található két kalandot, másrészt a második ismertetőben – amely az Innsmouth-ban játszódó többi kalandot veszi majd sorra – kitérek arra, hogy esetleg hogyan lehet egy részletesebb kampány középpontjába állítani Innsmouth-ot.

Az Escape from Innsmouth modul csak nevében kapcsolódik a legendás novellához. A nyomozók feladata, hogy kiszabadítsák a város börtönéből Brian Burhamet, a First National Grocery alkalmazottját. A nyomozók motivációja sajnos nincs megfelelően felépítve, én személy szerint azt ajánlanám, hogy Burham volt bűnözőtársai vagy Dr. Ezekiel Wallace tiszteletes gyülekezetének tagjai legyenek, annak érdekében, hogy megfelelő elszántsággal vessék bele magukat a nyomozásba. Brian Burham a korábbi Finns bandatag 1927 októberében 15 évesen rablásba keveredett, azonban utána jó útra tért, majd szerelembe keveredett egy innsmouth-i lánnyal. Most viszont állítólag megpróbálta kirabolni az üzletet, ahol dolgozott, majd eltűnt, de a tulajdonos, Arthur Anderson nem érti, hogy miért feszítette fel a pénztárgépet, amikor saját kulcsa is volt hozzá. A nyomozók az újsághírek és a rendőrségi akták átolvasása után felkereshetik Walace tiszteletest, aki hátborzongató és részletes gyűjteménnyel rendelkezik Innsmouth-ról, illetve a fiú szállásadóit, ahol egy titokzatos levél kerül elő. A kutatás végső állomása természetesen Innsmouth, ahol a szabadon bejárhatják a várost Burham után kutatva. Itt nagyon fontos, hogy az őrző megfelelően teremtse meg a város baljóslatú atmoszféráját és előkészítse a találkozást a szörnnyel Epharim Waite házában. Az események Burham sikeres kiszabadítását követően gyorsulnak fel, és a nyomozóknak minden ügyességükre és szerencséjükre szükségük lesz a városból való menekülés során, amelyet nagyon alaposan dolgoztak ki a szerzők. Ha gépjárművel menekülnek, akkor minden kanyarban dobniuk kell az esetleges találkozásokra vagy a balesetre, és ha egy hibrid vagy mélységlény eltalálja a járművet, akkor nagy bajba kerülhetnek. Ha kiértek a vidékre, mindegy, hogy melyik útvonalat választják, mert mindenhol több sikeres vezetés és szerencse dobás kell a meneküléshez. Gyalog menekülni lassabb, de biztonságosabb a városon belül, azonban a környéken már sokkal veszélyesebb. Érdekes, hogy ez a történet azon kevés modulok egyike, amely végén hitelképesség pontokkal is gyarapodhatnak a nyomozók.

A Raid of Innsmouth modul a valaha megírt egyik legjobb Chaosium modul. A karakterek kétféleképpen kerülhetnek a történetbe: vagy azért, mert a haditengerészet, tengerészgyalogság tagjai vagy azon okból, mert valamilyen speciális ismerettel rendelkeznek Innsmouth-ról. Egy kormányügynök, Albert Ryan keresi fel őket, miután lenyomozta a kapcsolataikat, és fekete öltönyös társaival a bostoni kormányépületbe kíséri őket, ahol Drew ügyökkel és egy csapat katonával találkozhatnak a haditengerészettől, a parti őrségtől és a tengerészgyalogságtól.

Itt tudják meg, hogy a kormány mint külső szakértőkre számít rájuk abban az akcióban, amely során a hadsereg egységei megtisztítják Innsmouth városát egy bűnszövetkezettől, amely számos súlyos bűncselekményt követett el, és több száz taggal rendelkezik. Ezután pedig szabályszerű katonai eligazítás következik a város elleni támadásról, amely két óra múlva fogja kezdetét venni. A nyomozók megdöbbenve hallhatják, hogy 45 tengerészgyalogos indít támadást a szárazföldről, hogy lezárja és megtisztítsa a csempész alagutakat a város alatt, hogy elfogja Dagon Ezoterikus rendjének vezetőit, elfoglalva annak templomát, és hogy a Marsh család lehetőleg minél több tagját fogságba ejtse.

A parti őrség közel 110 tengerésze 3 hajóval, ágyúkkal és gépágyúkkal biztosítja, hogy a város „a tenger felől ne kaphasson segítséget”, miközben egy tengeralattjáró is bevetésre kerül egyelőre nem ismertetett feladattal. A nyomozók – és minden bizonnyal a játékosok is – megdöbbenek ekkora mozgósítás láttán, hiszen elvileg „csak” egy csempészbanda felszámolásáról lenne szó. Az őrző nyugodtan bontsa ki az előkészületeket, érzékeltesse a katonás fegyelmet, az összeszokott profi csapatot, a hihetetlen fegyverarzenált – félautomata fegyverek, Thompson géppisztolyok, gránátok, lángszórók, dinamitok – hadd ringassák magukat a játékosok abban a hiú hitbe, hogy ezúttal keményen és kíméletlenül odacsaphatnak a felkészületlen és gyengébb ellenségnek. A valóság természetesen más lesz… Kíváncsiságból csináltam egy próbát „ledobálva” a harci jeleneteket, hogy mi történik, ha a felfegyverzett emberek esztelenül nekiállnak irtani a mítoszlényeket. Az eredmény az lett, hogy 2 túlélő tengerészgyalogos és egy elmenekült őrhajó kivételével mindenki halálát lelte az akcióban. A nyomozók igazi feladata az lesz, hogy szorgosan használva a Cthulhu-mítosz, Innsmouth ismeret képzettségeiket és az Ötlet dobásaikat, mint igazi szakértők segítsék a hadsereget az előrenyomulásban, amelynek rendkívül körültekintően és igazi katonai egységként kell felvennie a harcot a mélységlényekkel.

A könyv, figyelembe véve a harctéri sokkot, speciális szabályokat állít fel a bevetés során az őrület kezelésére, illetve ismertetésre kerül a jeges víz és a csúszós utak hatása. A modul alapján lehetséges, hogy az egyes akciókat egymással párhuzamosan mindenhol egy-két nyomozóval vagy egymástól függetlenül meséljük le. Én személy szerint, ha az őrző minden kalandot le szeretne mesélni, a következő sorrendet ajánlom: 1. A Marsh villa 2. Y’ha-nthlei megtámadása 3. Az Ördögzátony és a kikötő védelme 4. A csempész alagutak megtisztítása 5. Dagon ezoterikus rendjének felszámolása.

Az első egyben a legfontosabb akció Dagon Ezoterikus rendje és annak vezetősége ellen irányul. Két rajban 16 frissen kiképzett tengerészgyalogos kapja a feladatot Anthony Corso kapitány vezetésével, hozzájuk csatlakoznak a nyomozók. Az egység a befagyott folyón nyomul felfelé, feltűzött szuronnyal kapaszkodva a jeges és sziklás folyóágyban, amikor a második vízesésnél beleütköznek néhány hibridbe, akik az átalakulás utolsó szakaszában lévő társukat kísérik a tengerhez. Bár a túlerő gyorsan győzedelmeskedik, egy hibrid elmenekül a városba riadóztatni a lakosokat. A templom környéke és a rend épületének megtisztítása szintén nehéz feladat, és a nyomozók, ha akarnak, kitérőt tehetnek Y’ha-nthleibe Barnabash Marsh után. Az épület alatt található templomban számíthatnak a támadók a legkeményebb ellenállásra. A próbajáték során itt Dagon felbukkanásakor már minden katona tartósan vagy időlegesen megőrült és végül az egész barlangot magukra omlasztották a dinamitokkal.

A második akció a Marsh ház ellen indul, és célja Barnabash Marsh elfogása a család többi tagjával együtt. Amit a nyomozók nem tudnak, az, hogy dr. Ravan Najar okkultista személyében maga Nyarlathotep is részt vesz a támadásban. Véleményem szerint ez az egyetlen hely, ahol nyugodtan meg lehet vágni a modult és kihagyni a teljesen értelmetlen Nyarlathotep intermezzót. A támadó egység hét főből áll, az egység tagja Albert Ryan kormányügynök is, aki ha több mint 9 lelkierő pontot veszít, akkor az egység ellen fordul és megpróbál kapcsolatot létesíteni a Marshokkal. A támadók a befagyott folyón felmászva közelíthetik meg a házat, amelyben a riadóztatott Marsh család már felkészült a védelemre. Az első lépés a menekülési útvonalak lezárása, majd a ház átfésülése. A foglyokat a város északi részébe kell kísérni, a legbiztonságosabb megkötözve az egyik kocsiban szállítani őket. Igazából ez a legegyszerűbb kaland, de a próbajáték során Albert Ryan megőrülése után csupán egy katona élte túl a kalandot.

A harmadik akció a csempészalagutak ellen indul, és célja azok megtisztítása a város kikötő felé eső részén. A támadásban részt vevő 24 veterán tengerészgyalogos négy rajra oszolva deríti fel az alagútrendszert, és foglalja el az aranyfinomítót. Ez a legvéresebb és legnehezebb akció, a támadóknak több mint 100 mélységlénnyel és hibriddel kell majd szembenéznie. A szűk, sötét járatok remek helyek egy kis klausztrofóbiás szorongásra, nem is beszélve a barlangrendszer szívében rejtőző förtelemről. A próbajáték során itt a mélységlényeket ugyan nagy nehezen még lebírták a támadók, de az utolsó csatában 2 kör alatt mindannyian elhullottak vagy megőrültek, az aranyfinomítóig senki sem jutott el.

A negyedik akció során a parti őrség három hajója – egy cutter és két őrhajó – biztosítja a kikötőt. A hajók feladata az lesz, hogy megakadályozzák a mélységlényeket abban, hogy erősítést küldjenek a városba. Itt mindenképpen érdemes úszni tudó nyomozókat szerepeltetni, különben a háborgó tengeren a mélységlényekkel vívott kézitusa gyászos véget fog érni. Az egység legfontosabb feladata azonban az lesz, hogy minél jobban megtépázza, és ha lehet, meg is ölje az Ördögzátony mélyéről felbukkanó Dagon atyát, mielőtt az Innsmouthba érne. A modul próbajátéka során kihagytam a csillagfattyú megjelenését, ennek ellenére is Dagon feltűnésekor már csak két hajó volt épségben és a tengeristen gond nélkül bedarálta az Urániát teljes legénységgel együtt, mire a megmaradt egy őrhajó kétségbeesve elmenekült.

Az ötödik akció során az S-19-es tengeralattjáró a mélyben fekvő Y’ha-nthlei városa ellen fog támadást intézni. Az egész modulra jellemző hihetetlen korhűség – pl. a tengerészgyalogosok pontosan a modulban leírt fegyvereket használták az 1920-as években és a képeken szereplő angol lövész sisakot viselték – talán legjobban itt mutatkozik meg, ugyanis a tengeralattjáró vázrajza megegyezik a fenti számon 1921-1938 között valóban ilyen névvel szolgálatban állt hajóéval. A tengeralattjárós filmekből ismert klausztrofóbiás hangulat, váratlan meghibásodások és bekattant legénység – lásd a Das Boot alapművet – itt is visszatérő elem, és nemcsak a nyomozóknak, hanem a játékosoknak is szükségük lesz jó adag hidegvérre és remek megfigyelőképességre, ha túl akarják élni a kalandot. Ha kizárólag a szerencse vagy ötlet dobásaikra akarnak hagyatkozni, az őrző nyugodt szívvel hagyja elmerülni a hajót a mélybe – ahogy az a próbajáték során nálam is megesett.

A kaland záró részében részletes segítséget kapnak az őrzők a győztes nyomozók jutalmazására vagy a vesztesek büntetésére, a különböző tartós őrületek és a lehetséges anyagi vonzatok bemutatásával. A játékosoknak szóló bemutatóban szándékosan nem említettem, hogy a víz alatti város legfelső levegővel telt kamrái is bejárhatóak, hadd maradjon ez egy hátborzongató meglepetés a számukra.

 

A kiadvány néhány apróbb kalandötlettel zárul. A teljesség igényével következzenek most ezek:

- A „hibrid a családban” jól ismert történetének egy újabb változata

- Egy különös mese a testvéri szeretetről Innsmouth városában

- A különös öregember története ezúttal a Boyton öbölben

- Egy szenvedélyes régiségbúvár az Innsmouthi Harsona néhány számát szeretné megszerezni, és ebben kéri a nyomozók segítségét

- Egy kétségbeesett innsmouth-i család egy eltűnt nagybácsi előkerítésére kéri fel a nyomozókat

- Egy nagyon gyenge kalandötlet egy mélységlény boszorkányról

- Egy újabb gyenge kalandötlet egy időkapuról és egy ősfürkész tudósról

- Luther Boltom egy rendkívül ritka lény beszerzésére kéri fel a nyomozókat

- Bár a nyomozóknak sikerült elmenekülniük Innsmouth-ból, mi fog akkor történni, ha a mélységlények az álmaikon keresztül próbálnak hozzájuk férkőzni?

- Mi történik akkor, ha egy gátlástalan és ostoba politikus a hibridek védelmére kel, és bevonja a sajtót is a fogolytáborok lakóinak kiszabadításába?

- Mi történik akkor, hogyha Dagon rendjének túlélői visszatérnek, és ezúttal egy nagyobb városban ütnek tanyát?

 

UI: A következő ismertetőben megkísérlem összefoglalni az összes Innsmouth-ban játszódó más könyvekben megjelent kalandot, és néhány ötletet a városka hosszú távú felhasználására.

 

Végül egy színes és nagyon tetszetős kép Innsmouth-ról madártávlatban:

http://henning.deviantart.com/art/Innsmouth-Horror-board-124035750

 


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához